Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Válasz a PSZÁF-nek a 06.15-i levelére

2012.06.16

 PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE

„Fogyasztóvédelmi Igazgatóság”

Ikt:66948-3/2012


Dr. Kolozsi Sándor

Ügyvezető IgazgatóÚr

 

Tisztelt Igazgató Úr !

 

Hivatkozva a Hiteles Mozgalom részére Szabó József úrnak küldött válaszlevelére, az alábbi észrevételt tenném:


Ameddig a pénzintézeteknek az üzletszabályzatát be kellett mutatni a Felügyelet részére, a PSZÁF-nak tudomással kellett bírnia a szerződések és „kockázatfeltáró” nyilatkozatok tartalmáról, a hamis információkról, a joglemondásról, választott bírósági , vételi és opciós jogi kikötésekről- az "aggálytalan tartalmú"  blanketta közjegyzői okiratokkal együtt, melyek mintáihoz a pénzintézetek lábjegyzetei adtak útmutatást !

 

A közjegyzőnek az általa közokiratba foglalt devizaalapú kölcsönszerződésben tett az a megállapítása, hogy a Kereskedelmi Bankok által szerkesztett általános szerződési feltételek – Üzletszabályzat – a kölcsön jogviszony részét képezik, egyúttal a közjegyző ezeknek az általános szerződéseknek valódiságáért – törvényességéért – is felel./2009.augusztus 1./

 Kérném szíveskedjen egyértelműen válaszolni a Felügyeletnél nem tűntek fel ezek az apróságok senkinek?  Esetleg a Felügyelet munkatársai nem tudtak olvasni, vagy nem tudták ezen okiratok tartalmát értelmezni?Az információs asszimetria, a félrevezető tájékoztatás, az egyenlőtlen alku pozíció a pénzintézetek ,valamint a hitelfelvevők között?

 

Nem látták, hogy ezek nem szerződések, hanem diktátumok?

 

Köztudomású tény, hogy a „deviza alapú hitelt” nyújtó bankok a szerződéskötéskor az ügyfelek egyedi szerződésmódosítási akaratát azzal hárították el, hogy a szerződésmintát a központból kapták, attól egy betűvel sem térhettek el. Tehát az ügyfél a szerződéskötéskor hiába jelezte volna, hogy szerinte a szerződésében a kamat, a költség ,valamint az árfolyamkülönbség viselésének terhére való kikötése, ebből következően az egyenleg elszámolása tisztességtelen, a bebetonozott általános szerződési feltételek a kiegyensúlyozott feltételek elérését lehetetlenné tették.

 

Kérném azon válasz mellőzését, mire nem volt jogosultságuk a témával kapcsolatban !

 

Önök nem a fogyasztókat védték és nem védik a mai napig sem, felhívnám szíves figyelmét a PBT működésére, ahol rendszeresen alázzák a hozzájuk forduló károsultakat ! Nem elég, hogy a pénzintézetek „képviselői” teszik ezt, de még PBT munkatársai is beszólogatnak oly módon, hogy a kedves ügyfél síró görccsel távozik !!!

 

 Magyarországon a laikus fogyasztókat  maga a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tévesztette meg  „deviza alapú” hitelekről szóló  2006 és 2008 évben kiadott kiadványukban.

A PSZÁF fogyasztói tájékoztatót tesz közzé a „deviza alapú” hitelek körében, , ahol de facto rögzítik, hogy minden egyes ügyfél hiteléhez a bank deviza kölcsönt vesz fel, ezért a banki árfolyamkockázatot egy az egyben hárítják át az adósra. Az adós bízik a PSZÁF-ban, és az általa felügyelt pénzintézetekben, és mindenki tudja, hogy a nyújtott kölcsön ellenértéke csak és kizárólag a kamat!

A devizát át kell váltani forintra – tájékoztat a PSZÁF.

 

Itt egy olyan ügyletről van szó, ahol a svájci frankot majd leváltják forintra és később, a törlesztések során a forintot átváltják svájci frankra.

 

„ Mivel a bank a devizában nyilvántartott hitelt forintban folyósítja, azt át kell váltani   forintra. Ehhez  a  bank  devizavételi  árfolyamot alkalmaz, mintha megvásárolná az    ügyféltől  azt  a  deviza  összeget, amelynek  ellenértékét  forintban  kifizeti. A hitel    törlesztésekor  ugyanez  fordítva  játszódik le. Amikor Ön a törlesztő részletet fizeti    forintban, a bank azt deviza  eladási árfolyamon számítja át devizára, mintha eladta  volna Önnek a törlesztéshez szükséges devizaösszeget.”

 

Egy példánál maradva: egy 10 millió forintos kifizetésnél a folyósítás pillanatában fennálló tartozás már nem 10 millió forint, hanem több. És kiemelem, itt csak egy szempillantásnyi idő telik el. A 10 milliót úgy kapom meg, hogy a CHF-et eladom a banknak, mely árfolyam rosszabb, mint a deviza közép árfolyam. Azaz a tartozásom nem 10.000.000.-Ft-nak megfelelő CHF, hanem annál több. Ha vissza szeretném fizetni egy másodperccel később, akkor a kifolyósított forintom már nem elegendő a tőketörlesztésre, hiszen a vételi és eladási árfolyam között jelentős a különbség.

 

A pénzintézetek  (a nem létező CHF-ből) CHF kölcsönt folyósítanak az adósok részére, de a svájci frankot azonnal megveszik és forintot adnak helyette. Így az alperesek  CHF számlája ugyanazt az egyenleget mutatja, mint két másodperccel az átváltás előtt, azonban az átváltásból eredő marzsot már be is szedte az adósoktól, ezáltal jogalap nélkül gazdagodik az adósok (felperesek) terhére. Az átváltási ügylet azonban nem valós, így ilyen ügyletből kötelezettség sem keletkezhet. A pénzintézeteknek a napi záráskor csak azt kellett valahogy igazolniuk, hogy volt CHF fedezet, így az FX-swap ügyletek virtuális valósága szolgáltatta az utólagos elszámolási rendet.

 

Azaz nem történik más, minthogy a forintban történő folyósítást egyszerűen devizakövetelésként veszik nyilvántartásba, és ezzel jön létre a devizában nyilvántartott, tehát a deviza alapú hitel. Ha azonban e mögött nincs valódi devizafelvétel, valódi átváltás a kölcsönnyújtás kezdetétől kezdve, akkor pusztán a devizában való nyilvántartásba vétel polgári jogi értelemben nem teremt jogalapot arra, hogy fiktív kockázatok költségeit devizában nyilvántartottan követelni lehessen az adóstól !!!


A konkrét termék ismerettel rendelkező professzionális pénzügyi intézménynek lehetősége volt a jövőbeni kockázatok elemzésére, különös tekintettel arra, hogy összevesse azt a hiteladós kockázattűrő képességével, és meghatározza a kívánatos kockázat mértékét úgy, hogy a hitel kihelyezését követően is igazolni tudja, hogy a betétesek pénzét a törvényeknek megfelelő módon, gondos gazda módjára kezelte.

A betétesek joggal tehetik fel azt a kérdést, hogy hol van a pénzük?

   

Szász Károly a PSZÁF elnöke szerint „amikor egy magánszemély vagy kisvállalkozás belföldi célú devizahitelt vett fel, akkor a hitelfelvétel pillanatában a deviza csak egy elszámolási eszköz volt. A hitelfelvevő nem a devizát kapta meg, hanem annak forintosított ellenértékét, és forintban is fizet egészen a futamidő végéig. Tehát nincs mögötte export-import kereskedelmi vagy fizetési forgalom.
Ezekben az esetekben pedig a devizavételi és -eladási árfolyamok alkalmazásával a bankok több százalékpontos, extra nyereségre tesznek szert úgy, hogy nincs mögötte sem valós költség, sem valós kockázat. Az ügyfelek ráadásul teljesen ki vannak szolgáltatva: nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi műveltséggel, sem árfolyam-előrejelzési kapacitásokkal, elemzésekkel."


2010.07.07.
Forrás:
http://hetivalasz.hu/uzlet/igy-segitenenek-a-devizahiteleseknek-30523

 

Hogyan lehet minősíteni egy szerződést vagy egy szerződéses teljesítést, ha a szerződésszegést olyan pénzügyi háttérművelet alapozzák meg, amelyek vagy nem történtek meg, vagy megtörténtek ugyan, de az adott szerződéssel azok semmilyen olyan összefüggésbe nem hozhatóak, amely a szerződés szerinti díjakat és költségeket megalapozná? Hogyan közelíthető meg a nem szerződésszerűen áthárított kockázat, vagy éppen a nem létező kockázat egyébként „szerződésszerű” áthárítása?

 

/ A kölcsön folyósításakor a forintban igényelt és jóváhagyott hitel összegét a Bank a folyósítás napján érvényes devizavételi árfolyam alkalmazásával devizában (EUR, CHF vagy JPY) határozza meg, a rendszereiben abban tartja nyilván, majd ugyanazon árfolyamon konvertálja forintra a meghatározott lakossági folyószámla javára. "

 

A folyósítás napján átkonvertálták a devizahiteleket, tehát nem lehetne árfolyam-emelkedésre hivatkozni a tőkét illetően !

  

A Felügyelet nem tudta ezt?  Esetleg felsőbb utasításra adták ki a megtévesztő tájékoztatójukat?

 

Az eltitkolt pénzügyi turbulencia és gazdasági válság előszobájában ???

 

2008 júliusban is kiadták a megtévesztő kiadványt, amikor az Európai szakmai körei legalább 2007 augusztusától tudtak a közelgő válságról, amit 2008 októberig tilos volt kimondani ???

 

Az információt személyesen megbízható forrásból tudom, magától Müller János vezető tanácsadó úrtól, remélem tudja kit tisztelhet benne !!!

 

THM, amire a semmitmondó válaszukat küldték Szabó József úr részére:

 

Deviza  eladósodást vizsgáló parlamenti albizottság összefoglaló jelentése:

 

„Teljességgel alkalmatlan ugyanakkor a THM arra, hogy változó kamatozású,deviza alapú  hitelek árazását hasonlítsuk össze vele, és még kevésbé arra, hogy azok teljes futamidőre előrevetített fajlagos költségét megjelenítse.

Ennek az egyszerű magyarázata az, hogy a mutató meghatározásakor csak a legelső periódus, előre ismert kamatterhét lehet alapul venni, a későbbi

kamatváltozási lehetőségeket nem . Emellett az árfolyamoldali hatások teljes mértékben kimaradnak belőle, azok létezésére csak egy disclamer lábjegyzet utal.

A bankok és hitelközvetítők ugyanakkor a termékértékesítés során kifejezetten építettek arra, hogy a forint-, ill . a deviza alapú hitelek

(utóbbiakra nézve kedvezőbb) teljes hiteldíj-mutatóit összevetették.

Teljesen érthetetlen, hogy a felügyelő hatóságok miért tolerálták hosszú éveken keresztül, hogy egy fogyasztóvédelmi eszközből a fogyasztók tudatos megtévesztésének eszköze lett.

 

ÍH 2004/3/96.

I. A jogértelmezési tévedésre alapított államigazgatási jogkörben okozott kárigény elbírálásánál a konkrét jogértelmezést, annak jellegét, szükségességét kell vizsgálni. Amennyiben a jogszabályi rendelkezés egyértelmű, mérlegelésre lehetőséget nem nyújt, a tartalmával ellentétes vagy azt szűkítő értelmezés kirívóan súlyos jogalkalmazási tévedésnek minősül, ezért felróható.

Álláspontom szerint a Felügyelettel szemben fogyasztók tudatos és szándékos megtévesztéséért egy kártérítési kereset megállná a helyét a bíróságon,külön tekintettel arra, hogy körülbelül 170.000 „menthetetlen” szerződés van, és körülbelül 1,2 millió károsult, köztük a családom!

 

Bizonyára tudomása van , a  több mint 3000 öngyilkosságról és a botrányos kilakoltatásokról, a bankok és követeléskezelők telefonos, őrületbe történő zaklatásáról, és még sorolhatnám!

 

Néhány szemléltető kisfilm, ha lesz ideje,kérném nézzék meg munkatársaikkal együtt :

 

http://www.youtube.com/watch?v=aIjIQD-4QMQ

 

Kilakoltatás késsel, öngyilkossági kísérlet (vágatlan, 2012.04.23)

 

http://www.youtube.com/watch?v=NGiK6LA4mRE

 

Kilakoltatás - Kispest

 

http://www.youtube.com/watch?v=HpSHdndWoqc

 

Egy kilakoltatás története 3 percben.

 

Az 58. percnél rúgják rá a rendőrök a családra és az őket védőkre a bejárati ajtót , mielőtt könnygázzal bebiztosították a terepet !
Virtuális "mintha"-"mintha" soha fel nem vett összegű tartozásuk miatt !


 Hány családot óhajtanak még földön futóvá tenni számviteli trükkök miatt???
http://www.youtube.com/watch?v=7RaW9AYXuXs&

 

 Várom mindenre kiterjedő egyértelmű megtisztelő válaszát.

  

Budapest,2012-06-16        

                                     

Tisztelettel:

                                                                                Jakus Mariann