Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Spanyol devizahitelesek és a Bloomberg programja

2019.03.31

spa---kep-01.png

 

 

A legutolsó nemzetközi devizahiteles konferencián a spanyol devizahitelesek előadásukban meséltek a Blommberg deviza árfolyam előjelző programjáról.

 

Nem nagyon tudunk róla itthon, de Spanyolországban is pusztított a devizahitelezés, a bankok CHF kölcsönöket nyújtottak.

 

A spanyol devizahiteles érdekvédőknek sikerült összeszedni annyi pénzt, hogy be tudtak fizetni egy két esztendős előfizetést, havi 2.000 eurónyi értékben.  A program által megtudták a Bloomberg előre becsléseit a CHF/EUR árfolyamváltozás várható irányára, ütemére és mértékére vonatkozóan.

 

Nyilvánvalóan a Bloomberg programja nem egy egyszerű, határidős árfolyamot számoló program, hiszen ilyent bárki tud Excelben számolni. Ismert a képlet és könnyű megtalálni a szükséges kamatlábakat is.

 

Mint látható ezen az ábrán, elég sok a „bemenő adat”:

 

tablazat-01.png

 

A végeredmény egy hosszú távú árfolyam előrejelzés:

 

arfolyam-01.png

 

Mint látható a grafikonon, 20-30 éven keresztül az EUR gyengülése várható:

 

Ez a grafikon 2015. március 1.-től mutatja a CHF árfolyamát az EUR-hoz képest. A kiinduló árfolyam 1,55 körül volt. 2015 óta eltelt közel 15 év. Erre az évre az előrejelzés 1,1.

A fenti két ábrát a spanyoloktól kaptuk. A spanyol érdekvédők honlapja:

https://www.asufin.com/

 

 

Az alábbi (saját szerkesztésű) ábra a tény árfolyamokat mutatja (az utolsó 10 év):

eur-chf---2009-2019.png

 

 

Mindenki leszűrheti saját maga a következtetéseket. Lehet-e előre jelezni egy deviza árfolyamváltozás irányát és mértékét?

 

Aki szeretne ezzel a programmal jobban megismerkedni, az nézze meg az alábbi filmeket:

 

 

 

 

 

Annyit már mi magunk is megtanultunk, hogy

 

annak az országnak a pénze leértékelődik,

 

amelyikben magasabb az infláció,

 

magasabb ezáltal a kamatszint.

 

 

Nézzük csak az inflációs adatokat:

 

euros-es-svajci-inflaciok---kep---01.png

 

Jól látható, hogy az EUR infláció jellemzően magasabb, mint svájci.

 

Így aztán nem meglepő, hogy az EUR a hosszú évek alatt leértékelődött a CHF-hez képest.

 

Van tehát az árfolyam előrejelzés és vannak a ténylegesen bekövetkező árfolyamok. Természetesen folyamatosan vizsgálják, hogy „mennyire pontos” az előrejelzés. Nézzünk körül egy kicsit a neten…

 

 

Néhány érdekesség egyből adódik:

 

"A svájci frank határidős árfolyama körülbelül az esetek felében túlbecsüli a várható jövőbeli azonnali árfolyamot, az esetek másik felében pedig alulbecsli. Átlagosan a határidős árfolyam és a jövőbeli azonnali árfolyam majdnem megegyezik." - 28.1 ábra

https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_535_MVP/ch36s02.html

 

 

" A forward árfolyam meghatározásánál használt képlet tulajdonképpen a kamatparitást írja le. Ennek lényege, hogy ha minden tranzakciót egy időpillanatban kötünk meg, akkor azzal zárjuk a kört, így minden bizonytalanság megszűnik, vagyis kockázatmentes pozícióba kerülünk. Hatékony piacok mellett kockázatmentes profitra nem lehet szert tenni, ugyanis félreárazás esetén az aktív piaci szereplők a megfelelő tranzakciók megkötésével „visszaterelik” az árfolyamokat arbitrázs-mentes szintjükre, és ezzel teljesül a kamatparitás"

https://www.mnb.hu/letoltes/mnb-oktatasi-fuzetek-16-0829-2.pdf

 

" A spekulánsok azok, akik hajlandók átvállalni a fedezeti ügyletkötők kockázatait. (A kockázataikat nem fedező gazdasági szereplők is spekulálnak.) A spekulánsok biztosítják a piac likviditását. Egy csoportjuk néhány perc vagy óra elleltével lezárja nyitott pozícióját, hogy ezzel realizálja nyereségét vagy veszteségét. Van olyan spekuláns, aki egy kereskedési napon belüli árfolyamváltozásokra spekulál, a kereskedési időben nyitott pozíciójukat még aznap igyekeznek lezárni. A napon belüli spekulánsok az ún. daytraderek. Gyakori eladásaikkal és vételeikkel ezek a rövid távú spekulánsok a piaci likviditás fő forrásai. A spekulánsok utolsó csoportja hosszú ideig (hónapokig, élvekig) fenntartja pozícióját, az esetleges átmeneti veszteséget is vállalva. Ilyen az a spekuláns, aki a kamatparitás vagy a vásárlóerő-paritás alapján dönt egy deviza vásárlása mellett abból kiindulva, hogy az elmélet szerint annak hosszú távon erősödnie kell. A spekulánsok arra számítanak, hogy a határidős ügyletek jelenlegi ára és a majdani ára között lényeges különbség lesz, a lejárati idő alatt a spekuláns számára kedvező árfolyamváltozás következik be. A határidős piacon való spekulációhoz nem kell nagy összegeket befektetni, mert egy jövőbeli időpontban történő vételhez nincs szükség arra, hogy a spekuláns a jelenben kössön le pénzt a piacra lépéshez szükséges garanciális célokat szolgáló alapletéttől eltekintve. A spekulánsok a tőkeáttétel lehetőségét használják ki." - 27. oldal

" A képlet szerinti ár elméleti árcentrum, a tényleges piaci ár ettől eltérhet. Ha viszont a piaci ár eltér a kamatparitás által megadott ártól, akkor arbitrázsra nyílik lehetőség. Az arbitrázsősök a piaci árat az elméleti árcentrum felé terelik. Ha egy valuta azonnali árfolyama alacsonyabb, mint határidős árfolyama, akkor ennek a valutának prémiuma van a másik valutához képest. Ha a valuta határidős árfolyama alacsonyabb, mint az azonnali, akkor diszkontja van. Az, hogy melyik valuta van diszkontban, illetve prémiumban, a kamatlábak nagysága határozza meg. A magasabb kamatozású deviza a magasabb kamatlábat kompenzálandó határidőre gyengébb, az alacsonyabb kamatozású deviza hasonló okból határidőre erősebb." - 30. oldal

" Az árfolyamok alakulása legtágabb értelemben a gazdasági növekedés ütemétől függ. Történelmi tapasztalatok alapján – egyéb tényezőket figyelmen kívül hagyva – azoknak az országoknak a devizái erősödtek hoszszabb időszak átlagában, amelyek GDP-dinamikája az átlagosnál magasabb volt. Itt sem lehet szem elől téveszteni azt a tényt, hogy az árfolyam két ország devizáját kapcsolja össze, tehát nem a GDP-dinamika az, ami önmagában véve lényeges, hanem a dinamika-különbség. Legalább ilyen fontosak még a növekedési kilátások. A gazdasági növekedésen belül nem közömbös a növekedés szerkezete sem. Csekélyebb mértékben erősíti az árfolyamot a növekedés akkor, ha hajtóereje a fogyasztás. Sokkal kedvezőbb, ha a gazdasági növekedés hajtóerejét az üzleti beruházások képezik." 43. oldal - hosszan elemzi

https://gk.uni-neumann.hu/images/kpm-tanszek/tantargyi-segedletek/losoncz_miklos_nemzetkozi_penzugyek.pdf

 

Az alábbi tanulmányt érdemes lenne 12 év elteltével megismételni..:

 

"Írásunkban azt vizsgáltuk, hogy a hosszú lejáratú határidõs árfolyamok stacionaritását feltételezõ hibakorrekciós modellek – amelyek a Darvas–Schepp [2007] tanulmányban a világ devizapiaci forgalmának mintegy 75 százalékát kitevõ fejlett ipari országokra alkalmazva kitûnõ mintán kívüli elõrejelzõ erõvel rendelkeztek – hogyan képesek három kelet-közép-európai ország (cseh, magyar, lengyel) devizaárfolyamát elõre jelezni."

"...  további gondot okoz, hogy a vizsgálatokra felhasználható idõszak rendkívül rövid, alig több mint nyolc évet ölel fel, ezért reális a veszélye annak, hogy késõbb átmenetinek bizonyuló hatások is döntõen befolyásolják az empirikus eredményeket."

" utalnunk kell Balassa–Samuelson-hatásra, amely értelmezési lehetõséget kínál arra a tényre, hogy mindhárom pénz (a zloty, a korona és a forint is) jelentõs reálfelértékelõdésen ment keresztül az elmúlt másfél évtizedben."

http://epa.oszk.hu/00000/00017/00138/pdf/1darvas-schepp.pdf