Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


levelezés a GVH-val - egyéni beadvány

2012.06.18

 Ma kaptam egy levelet a Gazdasági Versenyhivatal Ügyfélszolgálati Irodájától

 

részletek -

 

Tisztelt Szabó József

  

„Az ugyanazon panaszos által lett korábbi panasszal azonos tartalmú… panasszal kapcsolatos intézkedés megtétele mellőzhető.”

„Jelen visszaigazolást követően a GVH csak abban az esetben tájékoztatja a panaszost, ha a panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban versenyfelügyeleti eljárást indít…”

 „Ha a panasszal összefüggő eljárás eredménye alapján versenyfelügyeleti eljárás indításának nincs helye, a panaszos erről külön tájékoztatást nem kap; a beadványt a GVH piaci jelzésként nyilvántartja”

"Tájékoztatom, hogy a GVH hatásköre nem terjed ki a szerződés létrejöttére, érvényességére és joghatásaira, valamint a kereskedelmi gyakorlattal összefüggésben esetlegesen felmerülő polgári jogi igényekre. Egyéni sérelmek orvoslására csak a bíróságok előtt, polgári per útján van lehetőség. A peres eljárás során Ön kártérítés megítélését is kérheti a bíróságtól”

 Budapest, 2012. június 11.

 

 

A 10 oldalas „panaszunk” így kezdődik:

 

Tisztelt Gazdasági Versenyhivatal!

 

A 2011. június 16.-án kelt határozatuk IV. pontja szerint a beadványunk 2. 3. és 5. pontjai vonatkozásában a GVH a vizsgálatot áthelyezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez.

 Sajnos a PSZÁF nem értesített még bennünket a vizsgálat eredményéről, nem vont be a vizsgálatba, nem tett fel kérdéseket sem.  Sajnos az érdeklődő levelünkre nem válaszol.

Kérjük a Tisztelt Gazdasági Versenyhivatalt, hogy vegye fel a kapcsolatot a PSZÁF-vel, annak érdekében, hogy beadványunkra választ kapjunk.

Kezdeményezzük alapos vizsgálat elvégzését korábbi beadványunk és a mostani levelünk megállapításai alapján. Szeretnénk beadványunkat új szempontokkal kiegészíteni.

 

 Az új szempontok nagyon röviden:

 

 1. A szerződésünk szövegéből nem állapítható meg, hogy „devizahitelünk” vagy „deviza alapú hitelünk” van.

 …nekünk és a hozzánk hasonló kölcsönszerződéssel rendelkező több ezer vagy több tízezer hitelfelvevőnek téves árfolyammal van meghatározva a kölcsön összege CHF-ben, mivel a bank tévesen nem deviza, hanem számlakonverziós deviza árfolyammal számolt.

 A tévesen megállapított, CHF-ben kifejezett kölcsön összeg azt eredményezi, hogy a havi törlesztő részlet CHF összege sem helyes, valamint a nem megfelelő árfolyam (hibásan számla konverziós deviza árfolyam, a helyes deviza árfolyam helyett)  alkalmazása miatt a havi törlesztő részletek forint értéke sem helyes.

  

2. Előre nem meghatározott költség felszámolása

 A bank évekig vételi-eladási árfolyamkülönbséggel számolta ki törlesztésünket, mely számunkra nagyon jelentős költséget eredményezett.

Az árfolyam különbségének a mértékét (százalékban vagy Ft-ban) nem tartalmazza sem a szerződésünk, sem a Hirdetmény.

  

3. Hibás THM megadás napjainkban

 A Hirdetményben a Bank nem a valóságnak megfelelő értéket tünteti fel.

Az 1997-es és a 2010-es rendelet meghatározza, hogy a THM kiszámítása során a „kereskedelmi kommunikációban” a tárgynegyedévet megelőző hónap 1. munkanapján érvényes devizaárfolyammal kell számolni (11/B.§ illetve 6.§)

 

2008 második negyedévében a kamat 5% volt, ugyan annyi, mint most, 2012 első negyedévében.

A THM mindkét esetben, 2008-ban és most, 2012-ben is, a Hirdetmény szerint azonos, 7,71%.

Matematikai képtelenség, hogy ha egy képletbe egyszer 149,30-t, majd 247,36-t írunk be, akkor ugyanakkora számot kapjunk.

A rendeletalkotók célja egyértelmű volt, a pénzintézeti termékek esetén „az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kapjanak, biztosítva legyen a különböző ajánlatok összehasonlíthatósága” (1§).

Most a bank több tízezer ügyfele téves tájékoztatást kap a Hirdetményben, mely a különböző bankok termékeit összehasonlíthatatlanná teszi.

 

4. Kockázatismertetés szándékos elmulasztása

A Hitelintézeti törvény 203.§ (6) és (7) pontjai nagyon pontosan leírják, hogy a Banknak milyen módon kell a kockázatot ismertetnie. A Bank valójában a szerződésünk kockázatát nem ismertette velünk. A szerződésünk kockázatait elhallgatta.

A PSZÁF honlapja egyértelműen fogalmaz, 2005. január elsejétől kötelező a kockázatfeltáró nyilatkozat.

Felmerül a kérdés, vajon szerződéskötésünkkor ismert volt-e a Bank számára az árfolyam és a kamat kockázat? Egyáltalában, vizsgálja ezt a Bank a működése során?

 A Hitelintézeti törvény (Hpt) „kitettségnek” hívja a bankok pénzkihelyezéseit, hitelezéseit, befektetéseit.

A hitelintézetnek a kockázatkezelési és minősítési rendszereket kell kialakítaniuk, melyeknek megbízhatóaknak és átfogóaknak” kell lenniük, azaz biztosítani kell az ügyfél és az ügylet jellemzőinek meghatározását és minősítését, a kockázatok következetes becslését. (Hpt 76B.§).

A hitelintézetnek „megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással” kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű tőkét meghatározza és folyamatosan fenntartsa. A stratégiát és az eljárást legalább évente felül kell vizsgálni. (Hpt 76/K.§).

A pénzintézeteknek céltartalékot kell képezniük arra az esetre, ha egy kockázat bekövetkezik.

Például a pénzintézet a Hpt 87.§ (1) szerint felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat fedezetére kockázati céltartalékot képez.

Tehát a Banknak számolnia kell kamat és árfolyamkockázattal. Valamiért a Bank nem tartotta fontosnak, hogy ezt a szerződésben, vagy a  „Tájékoztatás a külföldi devizában történő finanszírozás általános kockázatairól” című tájékoztatóban közölje ezt a kockázatszámítást velünk.

A vállalati beszámolók tartalmazzák a céltartalékok nagyságát.

 A céltartalék alakulása (kerekítve, milliárd Ft-ban)

 

2005                 1,9

2006                 2,0

2007                 2,0

2008                 2,8

2009                 3,5

2010                 3,0

 

A bank több tízezer ügyfele téves tájékoztatása alapján kötött szerződést, illetve a nem kapott értesítést a kockázatok emelkedéséről. Szeretnénk felhívni a Gazdasági Versenyhivatal figyelmét, hogy egy nemzetközileg is jelentősnek mondható professzionális pénzintézetről beszélünk a ……. bank esetében.

Felhelyezte a Bank a honlapjára azt, hogy hol tudjuk nyomon követni a kamatemelés összetevőinek a változását, hogy hol látjuk a kockázati számításokat, a számunkra szükséges információkat, adatokat?

Nem.

Viszont a Bank jelentős mértékben növelte reklám tevékenységét, melynek hatására 2009-ben, a válság alatt, még tovább növelte a hitelállományát.

A lakossági hitelállomány pl 2009 első 3 hónapja alatt 154 milliárd Ft-tal nőtt, melynek 80 %-a CHF elszámolású volt.

A Bank azt választotta a létező lehetőségek közül, hogy a várható terheket (árfolyam emelkedés valamint kamatemelés) egyoldalúan ránk terhelte,  miközben mélyen elhallgatta a szerződés napján ránk helyezett kockázatokat. Rendkívül kedvezőnek és biztonságosnak mutatta a CHF elszámolású hitelt, ezen belül is a legkedvezőbbnek a türelmi idős kombinált hitelt.

A Bank az információk, adatok eltitkolásával számára nagyon kedvező helyzetet teremtett, lehetővé tette magának több tízezer hitelre vágyó ügyfél megszerzését.

Kérjük a Versenyhivatalt, vegye számításba, hogy a felsorolt, szerződésünkkel kapcsolatos problémák már évekkel korábban ismertek voltak a politikusok és a pénzügyi szereplők előtt. Sajnos hozzánk, érintettekhez nem jutottak el a figyelmeztető megállapítások.

 Lakossági Pénzügyi Szolgáltatásokat Vizsgáló Szakértői Bizottság – 2006 december – a Bizottságot a Kormány hozta létre.  Részletek:

 „Az egyes pénzügyi szolgáltatók oldalán meglévő piaci hatalmat jelenleg nem kielégítő mértékben korlátozza a többi piaci szereplő által jelentett verseny-nyomás.”

„Az információs rés mérséklésének hatásos módja a pénzügyi termékek összehasonlíthatóvá tétele, aminek következtében a termékek közérthetőbbé, átláthatóbbá és jobban megítélhetővé válnak. A Bizottság különösen a teljes hiteldíj mutató alkalmazásánál lát problémákat, például annak „sávos” megadása esetében, ami ahhoz vezethet, hogy az ügyfelek képtelenek a mutató alapján értékelni az ajánlatokat.”

„Fontos, hogy az ügyfél még a szerződés megkötése előtt olyan egyéni tájékoztatást kapjon, amely lehetővé teszi az összehasonlítást más szolgáltatók ajánlataival. Vizsgálni kell azt is, miképp növelhető a szolgáltatók felelőssége annak elérésében, hogy a fogyasztók érdekeinek felismerésére is alkalmas, megfelelő információk kerüljenek a fogyasztókhoz, milyen eszközökkel és módon érhető el, hogy a fogyasztó a lehető legjobb tanácsot kapja a döntéséhez. Az ügyfélre szabott egyéni tájékoztatás elterjedését azonban nem lehet csak állami szabályozó eszközökkel elősegíteni, ehhez a szolgáltatók önszabályozása is szükséges.”

„Az ügyletek bonyolultsága, a hosszadalmas szerződések, a szokásostól eltérő nyelvezet, az alkupozíció hiánya és gyakran a sürgetettség miatt is az ügyfelek leginkább az ügyintéző előadása alapján ismerik meg a feltételeket. Nem kerül sor a jogok és kötelezettségek szerződési egyensúlyának kialakítása, a fogyasztók választási joga arra terjed ki, hogy megkötik-e a szerződést.”

„Az általános szerződési feltételeket kidolgozók saját érdekeiket érvényesítve egyoldalú előnyöket alakíthatnak ki, amelyek jellemzően csak problémás esetben – a szerződés megkötését követően – kerülnek felismerésre, amikor a fogyasztói igényérvényesítés már korlátozott vagy lehetetlen.”

  

Kérjük a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy amennyiben bűncselekményre utaló jelet talál, hivatalból tegyen feljelentést a Legfőbb Ügyészségen.

Egy óriási társadalmi katasztrófa küszöbén állunk.

A GVH-nak megvannak az eszközei arra, hogy alapos vizsgálatot indítson ebben az elképesztő ügyben.

  

Budapest, 2012.05.07.