levelezés a GVH-val - egyéni beadvány
Ma kaptam egy levelet a Gazdasági Versenyhivatal Ügyfélszolgálati Irodájától
- részletek -
Tisztelt Szabó József
„Az ugyanazon panaszos által lett korábbi panasszal azonos tartalmú… panasszal kapcsolatos intézkedés megtétele mellőzhető.”
„Jelen visszaigazolást követően a GVH csak abban az esetben tájékoztatja a panaszost, ha a panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban versenyfelügyeleti eljárást indít…”
"Tájékoztatom, hogy a GVH hatásköre nem terjed ki a szerződés létrejöttére, érvényességére és joghatásaira, valamint a kereskedelmi gyakorlattal összefüggésben esetlegesen felmerülő polgári jogi igényekre. Egyéni sérelmek orvoslására csak a bíróságok előtt, polgári per útján van lehetőség. A peres eljárás során Ön kártérítés megítélését is kérheti a bíróságtól”
A 10 oldalas „panaszunk” így kezdődik:
Tisztelt Gazdasági Versenyhivatal!
A 2011. június 16.-án kelt határozatuk IV. pontja szerint a beadványunk 2. 3. és 5. pontjai vonatkozásában a GVH a vizsgálatot áthelyezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez.
Sajnos a PSZÁF nem értesített még bennünket a vizsgálat eredményéről, nem vont be a vizsgálatba, nem tett fel kérdéseket sem. Sajnos az érdeklődő levelünkre nem válaszol.
Kérjük a Tisztelt Gazdasági Versenyhivatalt, hogy vegye fel a kapcsolatot a PSZÁF-vel, annak érdekében, hogy beadványunkra választ kapjunk.
Kezdeményezzük alapos vizsgálat elvégzését korábbi beadványunk és a mostani levelünk megállapításai alapján. Szeretnénk beadványunkat új szempontokkal kiegészíteni.
Az új szempontok nagyon röviden:
A tévesen megállapított, CHF-ben kifejezett kölcsön összeg azt eredményezi, hogy a havi törlesztő részlet CHF összege sem helyes, valamint a nem megfelelő árfolyam (hibásan számla konverziós deviza árfolyam, a helyes deviza árfolyam helyett) alkalmazása miatt a havi törlesztő részletek forint értéke sem helyes.
2. Előre nem meghatározott költség felszámolása
A bank évekig vételi-eladási árfolyamkülönbséggel számolta ki törlesztésünket, mely számunkra nagyon jelentős költséget eredményezett.
Az árfolyam különbségének a mértékét (százalékban vagy Ft-ban) nem tartalmazza sem a szerződésünk, sem a Hirdetmény.
3. Hibás THM megadás napjainkban
A Hirdetményben a Bank nem a valóságnak megfelelő értéket tünteti fel.
Az 1997-es és a 2010-es rendelet meghatározza, hogy a THM kiszámítása során a „kereskedelmi kommunikációban” a tárgynegyedévet megelőző hónap 1. munkanapján érvényes devizaárfolyammal kell számolni (11/B.§ illetve 6.§)
2008 második negyedévében a kamat 5% volt, ugyan annyi, mint most, 2012 első negyedévében.
A THM mindkét esetben, 2008-ban és most, 2012-ben is, a Hirdetmény szerint azonos, 7,71%.
Matematikai képtelenség, hogy ha egy képletbe egyszer 149,30-t, majd 247,36-t írunk be, akkor ugyanakkora számot kapjunk.
A rendeletalkotók célja egyértelmű volt, a pénzintézeti termékek esetén „az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kapjanak, biztosítva legyen a különböző ajánlatok összehasonlíthatósága” (1§).
Most a bank több tízezer ügyfele téves tájékoztatást kap a Hirdetményben, mely a különböző bankok termékeit összehasonlíthatatlanná teszi.
4. Kockázatismertetés szándékos elmulasztása
A Hitelintézeti törvény 203.§ (6) és (7) pontjai nagyon pontosan leírják, hogy a Banknak milyen módon kell a kockázatot ismertetnie. A Bank valójában a szerződésünk kockázatát nem ismertette velünk. A szerződésünk kockázatait elhallgatta.
A PSZÁF honlapja egyértelműen fogalmaz, 2005. január elsejétől kötelező a kockázatfeltáró nyilatkozat.
Felmerül a kérdés, vajon szerződéskötésünkkor ismert volt-e a Bank számára az árfolyam és a kamat kockázat? Egyáltalában, vizsgálja ezt a Bank a működése során?
A Hitelintézeti törvény (Hpt) „kitettségnek” hívja a bankok pénzkihelyezéseit, hitelezéseit, befektetéseit.
A hitelintézetnek a kockázatkezelési és minősítési rendszereket kell kialakítaniuk, melyeknek megbízhatóaknak és átfogóaknak” kell lenniük, azaz biztosítani kell az ügyfél és az ügylet jellemzőinek meghatározását és minősítését, a kockázatok következetes becslését. (Hpt 76B.§).
A hitelintézetnek „megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással” kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű tőkét meghatározza és folyamatosan fenntartsa. A stratégiát és az eljárást legalább évente felül kell vizsgálni. (Hpt 76/K.§).
A pénzintézeteknek céltartalékot kell képezniük arra az esetre, ha egy kockázat bekövetkezik.
Például a pénzintézet a Hpt 87.§ (1) szerint felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat fedezetére kockázati céltartalékot képez.
Tehát a Banknak számolnia kell kamat és árfolyamkockázattal. Valamiért a Bank nem tartotta fontosnak, hogy ezt a szerződésben, vagy a „Tájékoztatás a külföldi devizában történő finanszírozás általános kockázatairól” című tájékoztatóban közölje ezt a kockázatszámítást velünk.
A vállalati beszámolók tartalmazzák a céltartalékok nagyságát.
A céltartalék alakulása (kerekítve, milliárd Ft-ban)
2005 1,9
2006 2,0
2007 2,0
2008 2,8
2009 3,5
2010 3,0
A bank több tízezer ügyfele téves tájékoztatása alapján kötött szerződést, illetve a nem kapott értesítést a kockázatok emelkedéséről. Szeretnénk felhívni a Gazdasági Versenyhivatal figyelmét, hogy egy nemzetközileg is jelentősnek mondható professzionális pénzintézetről beszélünk a ……. bank esetében.
Felhelyezte a Bank a honlapjára azt, hogy hol tudjuk nyomon követni a kamatemelés összetevőinek a változását, hogy hol látjuk a kockázati számításokat, a számunkra szükséges információkat, adatokat?
Nem.
Viszont a Bank jelentős mértékben növelte reklám tevékenységét, melynek hatására 2009-ben, a válság alatt, még tovább növelte a hitelállományát.
A lakossági hitelállomány pl 2009 első 3 hónapja alatt 154 milliárd Ft-tal nőtt, melynek 80 %-a CHF elszámolású volt.
A Bank azt választotta a létező lehetőségek közül, hogy a várható terheket (árfolyam emelkedés valamint kamatemelés) egyoldalúan ránk terhelte, miközben mélyen elhallgatta a szerződés napján ránk helyezett kockázatokat. Rendkívül kedvezőnek és biztonságosnak mutatta a CHF elszámolású hitelt, ezen belül is a legkedvezőbbnek a türelmi idős kombinált hitelt.
A Bank az információk, adatok eltitkolásával számára nagyon kedvező helyzetet teremtett, lehetővé tette magának több tízezer hitelre vágyó ügyfél megszerzését.
Kérjük a Versenyhivatalt, vegye számításba, hogy a felsorolt, szerződésünkkel kapcsolatos problémák már évekkel korábban ismertek voltak a politikusok és a pénzügyi szereplők előtt. Sajnos hozzánk, érintettekhez nem jutottak el a figyelmeztető megállapítások.
Lakossági Pénzügyi Szolgáltatásokat Vizsgáló Szakértői Bizottság – 2006 december – a Bizottságot a Kormány hozta létre. Részletek:
„Az egyes pénzügyi szolgáltatók oldalán meglévő piaci hatalmat jelenleg nem kielégítő mértékben korlátozza a többi piaci szereplő által jelentett verseny-nyomás.”
„Az információs rés mérséklésének hatásos módja a pénzügyi termékek összehasonlíthatóvá tétele, aminek következtében a termékek közérthetőbbé, átláthatóbbá és jobban megítélhetővé válnak. A Bizottság különösen a teljes hiteldíj mutató alkalmazásánál lát problémákat, például annak „sávos” megadása esetében, ami ahhoz vezethet, hogy az ügyfelek képtelenek a mutató alapján értékelni az ajánlatokat.”
„Fontos, hogy az ügyfél még a szerződés megkötése előtt olyan egyéni tájékoztatást kapjon, amely lehetővé teszi az összehasonlítást más szolgáltatók ajánlataival. Vizsgálni kell azt is, miképp növelhető a szolgáltatók felelőssége annak elérésében, hogy a fogyasztók érdekeinek felismerésére is alkalmas, megfelelő információk kerüljenek a fogyasztókhoz, milyen eszközökkel és módon érhető el, hogy a fogyasztó a lehető legjobb tanácsot kapja a döntéséhez. Az ügyfélre szabott egyéni tájékoztatás elterjedését azonban nem lehet csak állami szabályozó eszközökkel elősegíteni, ehhez a szolgáltatók önszabályozása is szükséges.”
„Az ügyletek bonyolultsága, a hosszadalmas szerződések, a szokásostól eltérő nyelvezet, az alkupozíció hiánya és gyakran a sürgetettség miatt is az ügyfelek leginkább az ügyintéző előadása alapján ismerik meg a feltételeket. Nem kerül sor a jogok és kötelezettségek szerződési egyensúlyának kialakítása, a fogyasztók választási joga arra terjed ki, hogy megkötik-e a szerződést.”
„Az általános szerződési feltételeket kidolgozók saját érdekeiket érvényesítve egyoldalú előnyöket alakíthatnak ki, amelyek jellemzően csak problémás esetben – a szerződés megkötését követően – kerülnek felismerésre, amikor a fogyasztói igényérvényesítés már korlátozott vagy lehetetlen.”
Kérjük a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy amennyiben bűncselekményre utaló jelet talál, hivatalból tegyen feljelentést a Legfőbb Ügyészségen.
Egy óriási társadalmi katasztrófa küszöbén állunk.
A GVH-nak megvannak az eszközei arra, hogy alapos vizsgálatot indítson ebben az elképesztő ügyben.
Budapest, 2012.05.07.
