Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Levél az Alapvető Jogok Biztosának - 2012.08.26.

2012.08.26

 Tisztelt Dr. Szabó Máté úr!

         Tisztelt Alapvető Jogok Biztosának Hivatala!

 

 

Köszönjük a 2012. április 17.-én írt válaszlevelét, melyben tájékoztat arról, hogy ez év második felében utóvizsgálatot fog folytatni a nehéz helyzetben lévő adósok jogérvényesítési lehetőségei és az ezzel kapcsolatos költségek ügyében.

Szeretnénk Önt tájékoztatni, hogy több érdekvédelmi civil szervezet kezdeményezésére született egy törvényjavaslat, mely könnyítette volna a banki károsultak perindítási lehetőségét. Az indítvány sajnos nem nyerte el a kormánypártok tetszését.

T4013 - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII . törvény módosítása

„Tisztelt Elnök Úr!

A Házszabály 99. § (1) bekezdése alapján előterjesztőként javaslatot teszek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII . törvény módosításáról szóló T/4013 . számú törvényjavaslat sürgős tárgyalására.

INDOKOLÁS

A természetes személynek a devizakölcsönére vonatkozóan pénzügyi intézménnyel szemben indított perét álláspontunk szerint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében mielőbb tárgyi illetékmentessé kell tenni, ezért az erre vonatkozó törvén javaslatunk sürgős tárgyalása indokolt .

A Házszabály 92 . § (3) bekezdése alapján szükséges legalább 50 támogató képviselői aláírást mellékelten csatolom .

Budapest, 2011 . szeptember  . . .."

http://www.parlament.hu/irom39/04013/04013-0001.pdf

 

Mindenképpen szükségesnek tartjuk, hogy jelentős és gyökeres változás következzék be, mivel a jelenlegi helyzet jogszabályok által fosztja meg a károsultakat a jogállamiságból adódó lehetőségtől, polgári perek indításától. Lehetetlen elvárni a „becsapáson” alapuló szerződések által kifosztott adósoktól, akik már minden tartalékaikat felélték, nagyon sok esetben jelentős közműtartozással rendelkeznek, hogy leróják a megemelt illetéket és fizessék a kötelezően előírt ügyvédek díját.

 

Problémánkkal nemrég a Köztársasági Elnökhöz fordultunk, akinek véleményünk szerint feladata őrködni az állam demokratikus szerveinek működése felett (mellékelve a 2012.június 5.-i levelünk).  Egy rövid részlet a levelünkből:

„Kilakoltatják magyar állampolgárok százezreit, elárverezik lakások tízezreit, azért, mert a bankok tisztességtelenek voltak, az arra hivatott állami Hatóságok meg nem végezték el a munkájukat évekig, a Parlament meg nem hozta meg a szükséges törvényeket, a kormányok nem hozták meg a szükséges rendeleteket!

A fentiek alapján szeretnénk megkérni Önt, Magyarország Köztársasági Elnökét, hogy éljen az Önre ruházott jogokkal és kötelezettségekkel, álljon ki a „megtévesztett és becsapott” magyar állampolgárok százezrei mellett.  

Kérjük, határozottan álljon ki érdekeink és értékeink mellett!

Sajnos azt kell tapasztalnunk, hogy pénzintézetekkel és fogyasztói jogokkal foglalkozó állami hatóságok még mindig nem végzik el feladatukat! 

Megszülettek az első jogerős bírósági ítéletek, melyek egyértelműen kimondják a bankok tisztességtelen viselkedését.

Ennek ellenére mégsem érzi feladatának egyetlen állami Hivatal vagy Hatóság sem azt, hogy önként vizsgálatot indítson és kezdeményezze a kilakoltatások, az árverezések és végrehajtások azonnali felfüggesztését.”

 

A Köztársasági Elnöki Hivataltól egy nagyon rövid és elutasító választ kaptunk, melyből kiderül, hogy a Köztársasági Elnöknek ezzel a problémával „nem áll módjában foglalkozni”.

Köztársasági Elnöki Hivatal – válasz 2012.július 2:

 

„Tisztelt Szabó József Úr!

A Köztársasági elnök úr nevében köszönöm Ön és támogatói jókívánságait valamint, hogy megtisztelte levelével és ismertette észrevételeiket, javaslataikat.

A köztársasági elnök feladat- és hatásköréről az Alaptörvény 9-14. cikke és további jogszabályok rendelkeznek. A köztársasági elnök csak és kizárólag azokban az ügyekben jogosult eljárni, amelyeket az Alaptörvény fent említett szakaszai, valamint egyéb törvények nevesítenek.

A fentiekre tekintettel tájékoztatom Önöket, hogy Elnök úrnak – megértése és segítő szándéka ellenére – nem áll módjában, hogy a devizahitelezéssel összefüggésbe hozható kilakoltatások és végrehajtási eljárások azonnali felfüggesztése ügyében intézkedéseket tegyen vagy kezdeményezzen.

Egyúttal sajnálattal tájékoztatom arról is, hogy Elnök úr nem tudja Öt és/vagy a Hiteles Mozgalom képviselőit személyesen fogadni.

Kérem szíves megértésüket és tájékoztatásom tudomásulvételét.

Üdvözlettel:

Horváth Erzsébet

Állampolgári kapcsolatok referense”

 

 

 

Ön és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala már rengeteg alkalommal foglalkozott a pénzügyi terület visszáságaival és az állami fogyasztóvédelem szabályozatlanságaival, tehetetlenségével. Néhány ezek közül: A banki szerződések módosításáról AJB-2183/2010 , a PSZÁF elhúzódó fogyasztóvédelmi eljárásáról AJB-146/2011 , az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése az OBH 4938/2008. sz. ügyben, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése az OBH 4999/2003. sz. ügyben. Nagyon fontos megállapításokat tartalmaz a „Pénzügyi jogi projekt 2011/3” összeállítás is

Sajnos az a meglátásunk, hogy semmiféle érdemi előrelépés nem történt eddig ez ügyben. A PSZÁF és a többi állami Hatóság nem látja el az állampolgárok által elvárt feladatát.

 

Miután az OTP-t jogerősen elmarasztalta egy perben a Szegedi Ítélőszék, írásban fordultunk a  Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, a Gazdasági Versenyhivatalhoz, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, és a Parlament Fogyasztóvédelmi Bizottságához (mellékelve a 2012. május 1.-i levelünk). Ebben a levélben több kérést fogalmaztunk meg:

 

„Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a PSZÁF-nél azonnal induljon összehangolt eljárás valamennyi érintett pénzintézetnél. Szükségesnek tartjuk, hogy a PSZÁF kötelezze az összes érintett pénzintézetet, hogy a szerződéseket számolják át MNB középárfolyammal, töröljék el a felszámolt konverziós költségeket, a túlfizetéseket késedelmi kamatos kamattal utalják át az adósok folyószámlájára.

Véleményünk szerint fenn áll a nagyértékben, bűnszövetkezetben elkövetett csalás bűntettének gyanúja, szükségesnek tartjuk az ügyészségi vizsgálat elindítását. Javasoljuk, hogy összhangban az Európai Unió Bíróságának C-472/10 sz. ügyben hozott ítéletével, a vizsgálatot a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság fogja össze, és indítsa el a szükséges pereket és az ügyészségi eljárásokat.”

„Jelen körülmények között az árverések és kilakoltatások folytatása fenntarthatatlan. Kérjük ezek azonnali megszüntetését.

Javasoljuk állandó Parlamenti Bizottság létrehozását a pénzintézeti visszaélések kivizsgálására, kérjük ebben a Fogyasztóvédelmi Bizottság támogatását.”

 

Eddig két helyről kaptunk választ. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság válaszát még várjuk, a parlamenti munka hamarosan kezdődik, így várjuk majd a Fogyasztóvédelmi bizottság válaszát is.

 

Részlet a PSZÁF válaszából (mellékelve a PSZÁF 2012. június 15.-i levele)

„Felügyelet hivatalból nem ismeri a bírósági eljárás során előterjesztett keresetet, az azzal kapcsolatosan benyújtott peres eljárási iratokat, sem jogi értelemben, sem objektíve nem áll fenn a lehetősége annak, hogy a per során született ítéletről a Felügyelet véleményt formáljon, vagy abból további következtetéseket vonjon le.

Tájékoztatom, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) szerint — a független igazságszolgáltatás garanciális elvét követve — a Felügyelet hatásköre nem terjed ki a szerződés érvényességének vagy érvénytelenségének megállapítására, a szerződéses jogviszonyban tanúsított magatartások jogszerűségének megítélésére, vagy az egyedi bírósági ítéletek minden pénzügyi szervezetre általánosan kiterjedő végrehajtásának a kikényszerítésére, a Felügyelet ennek érdekében vizsgálatot nem indíthat

Engedje meg, hogy arról tájékoztassam, hogy a Felügyelet folyamatosan figyelemmel kíséri a pénzügyi szervezetek fogyasztókkal kapcsolatosan folytatott eljárásait, követett gyakorlatait, és amennyiben a fogyasztók érdekeit sértő, veszélyeztető működést tapasztal, úgy eljárásai keretében intézkedik a jogszabálysértő helyzet mihamarabbi megszüntetése érdekében.”

 

A PSZÁF válaszából azt szűrjük le, hogy egyáltalán nem kíván ezzel a kérdéssel foglalkozni.

 

A Gazdasági Versenyhivatal válasza - 2012.05.15.

 

„Tisztelt Szabó József! 

A Gazdasági Versenyhivatal köszönettel kézhez kapta az OTP Bank hitelpiaci, ezen belül is különösen a deviza-elszámolású kölcsönök után felszámított indokolatlanul magas  árfolyammal kapcsolatos magatartására vonatkozó, 2012. május 1-jén írt levelét. Levelében  kifogásolja továbbá, hogy több pénzintézet hasonlóan jár el, amikor indokolatlanul nagy  árfolyamrést és magas konverziós költséget számol el, így tisztességtelen nyereségre tesznek szert.  

A Gazdasági Versenyhivatal tájékoztatja Önt, hogy kiemelt figyelmet fordít a pénzpiacon, így különösen a devizahitel-piaci folyamatokra, és a bankok mind egymás közötti, mind a  fogyasztókkal szemben tanúsított magatartásának versenyszempontú, folyamatos értékelésére.  

Amint az bizonyára Ön előtt is ismert, a Gazdasági Versenyhivatalnál (Vj/074/2011. számon)  jelenleg folyamatban van a 2011. november 23-án indított versenyfelügyeleti eljárás,  amelynek során 7 kereskedelmi bank végtörlesztéssel kapcsolatos magatartását vizsgája. Az eljárásindítást az alapozta meg, hogy a magyar lakossági bankpiacon több vezető pénzintézet 

2011. szeptember 22. után egymással közel azonos időpontban jelentős mértékben (0,5-2,0 százalékponttal) megemelte lakossági jelzáloghiteleinek kamatát, illetve magasabb kamatú új terméket vezetett be. A Gazdasági Versenyhivatal információi szerint a bankok azonos időben végrehajtott emeléseinek valószínű magyarázata a bankok közti megállapodás.  

A feltételezett megállapodás tartalma szerint a nevezett kereskedelmi bankok a devizahitelek végtörlesztése kapcsán magasabb kamatozású termékeket kínáltak, illetve korlátozták alacsonyabb kamatozású termékeik elérhetőségét, így az ügyfelek magasabb árat  kényszerültek fizetni a hiteltermékekért, illetve bizonyos ügyfelek számára korlátozódott az elérhető termékek köre.  

Fenti magatartásukkal az eljárás alá vont vállalkozások feltételezhetően megsértették a Tpvt. versenykorlátozó megállapodások tilalmára vonatkozó rendelkezéseit.  

 A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vizsgált vállalkozások a jogsértést elkövették. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul. A törvény szerint ezen eljárások lefolytatására biztosított időtartam 6 hónap, amely azonban - az ügy bonyolultságától függően - két alkalommal szintén 6 hónappal meghosszabbítható.  

 Szükséges megjegyezni, hogy a versenytörvény és az  általános közigazgatási eljárási szabályok alapján vannak olyan eljárási cselekmények, illetve események, amelyek időtartama nem számít bele a versenyfelügyeleti eljárási határidőbe, vagy amelyek valamilyen más módon befolyásolják az eljárási időt. 

 Szintén szükséges hangsúlyozni, hogy a vállalkozások jogsértése (Tpvt.-be  ütköző magatartása) eredményeképpen bekövetkező egyéni sérelmek orvoslása (pl. kártérítés, illetve szerződésszegésből, vagy szerződés érvénytelenségéből eredő jogkövetkezmények alkalmazásának formájában) a bíróságok előtt, polgári per útján lehetséges. 

A Gazdasági Versenyhivatal honlapján (www.gvh.hu) további információk találhatók a 

Gazdasági Versenyhivatal eljárásairól, és a fenti ügyben tartandó tárgyalás időpontja, illetve azt követően az ügyben hozott döntés is megjelenik majd a honlapon. 

Beadványát az abban foglaltak további vizsgálata miatt továbbítjuk a Gazdasági Versenyhivatal érintett szakmai irodája részére.  

Budapest, 2012. május 15. 

 Györki Gizella

 vizsgáló tanácsos”

 

A GVH válaszleveléből kiderül, hogy az eljárásukat követően az érintetteknek polgári pereket kell majd indítani. Ezzel viszont visszatérünk az alapproblémához, amiről korábban szó volt, a megnehezített perindításhoz.

 

Az állami hivatalok közös vizsgálatát már korábban is javasoltuk, melyből törvényjavaslat is született (részletek):

H /3125 -  A lakáshitelesek megmentése érdekében felállított operatív eseti bizottság létrehozásáról szóló, egyéni képviselői indítványként benyújtott országgyűlési határozati javaslat

1 . Az Országgyűlés a Házszabály 34- § és 35 . §-a alapján eseti bizottságot hoz létre, amelynek neve: „a lakáshitelesek megmentése érdekében felállított operatív eseti bizottság” ( a továbbiakban : Bizottság)

2. A Bizottság feladata:

a) a pénzintézetek, a végrehajtók, a behajtók működését szabályozó jogszabályok vizsgálata ;

b) a kilakoltatással végződött hitelezés szúrópróba szerinti vizsgálata;

c) a vizsgálatok összevetése, szükséges jogszabály-módosítások kezdeményezése;

d) a kommunikáció elősegítése, a társadalmi párbeszédben való közreműködés;

e) a hatóságokkal, érintett szervezetekkel és civil szervezetekkel való kapcsolattartás.

 

http://www.parlament.hu/irom39/03125/03125.pdf

 

Sajnos a kormánypárti képviselők nem tartották szükségesnek egy alapos vizsgálat elvégzését a lakossági hitelezés, a pénzügyi fogyasztóvédelem, a végrehajtások, a kilakoltatások és az uniós jogharmonizáció témájában.

 Úgy véljük, hogy nincs még mindig Magyarországon hatásos felügyelete a bankoknak és a pénzintézeteknek és sajnos azt tapasztaljuk, hogy az országunk vezetése, a parlament többsége nem is kívánja ezt létrehozni. Mint ahogy a magáncsőd intézményének a bevezetése is húzódik évek óta, annak ellenére, hogy ezt Ön már többször kezdeményezte.

 Kérjük Önt és a hivatalát, hogy a folyamatban lévő vizsgálatok során vegye figyelembe most és korábban írt észrevételeinket.

 

 

Üdvözlettel:

Szabó József

a Hiteles Mozgalom egyik alapítója

 

Budapest, 2012. augusztus 26.