Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


levél Áder János Köztársasági Elnök úrnak 2012-06-12

2012.06.12

 Köztársasági Elnöki Hivatal                                      

1014 Budapest  Szent György tér 1.

 

 

 

 

 

Áder János Köztársasági Elnök úr részére

   

Tisztelt Elnök úr!

 

  

 

Szeretnénk először is kifejezni elismerésünket, hogy elvállalta a köztársaság elnöki jelölést, nem ijedt meg sem a feladattól, sem az ezzel járó felelősségtől.

Minden bizonnyal nem ismeretlen Ön előtt az, hogy a közeljövőben magyar állampolgárok százezreit fogják „törvényesen” kilakoltatni otthonából.

Ön, mint Magyarország Köztársasági Elnöke, őrködik az állam szerveinek demokratikus működése felett.

Demokratikus működés alatt értsük most azt, hogy a törvények és a jogszabályok mindenkire nézve egyformán vonatkoznak, értsük azt, hogy a feladattal megbízott állami Hatóságoknak és Hivataloknak kötelességük elvégezniük a rájuk bízott munkát, értsük azt, hogy mindenkinek lehetővé kell tenni, hogy bírósághoz forduljon, valamint értsük azt is, hogy a jogerős bírósági ítéletet mindenkinek egyformán végre kell hajtani.

A bizalom a jogrendszerben és az Államhatalomban elengedhetetlen.

Ön fontosnak tartja, hogy megismerjük a körülöttünk lévő világot. Szerintünk is szükséges ez ahhoz, hogy különbséget tudjunk tenni jó és rossz között, hasznos és ártalmas között. Ha ezekkel nem vagyunk tisztában, akkor nem tudunk tenni sem magunk, sem mások, sem kisebb-nagyobb közösségeink boldogulásáért.

E tanulási folyamat nélkül nem beszélhetünk sem felelősségről sem személyes belső békéről.

Megszólítva érezzük magunkat Ön által, ezért is fordulunk Önhöz.

Mi nem adjuk fel a tisztes boldoguláshoz való reményünket. Tesszük azt, amit önként felvállaltunk.

Szeretnénk Önt egy kis visszatekintéssel tájékoztatni arról, hogy miként jutottunk el ehhez a társadalmi katasztrófával fenyegető helyzethez.

Már 2006-ban létrehozott a kormány egy bizottságot, hogy vizsgálja meg a lakossági pénzügyi szolgáltatásokat.

 

Ez a bizottság már 6 éve megállapította, hogy

  • a kölcsönfelvevők nem kapnak megfelelő tájékoztatást a hitellel kapcsolatos költségekről,
  • a hiteltermékek árazása nem átlátható,
  • nem biztosított az egyénre szabott tájékoztatás,
  • a Teljes Hiteldíj Mutató (THM) nem ad összehasonlítható képet,
  • az egyoldalú szerződés lehetősége a bankoknak „jelentős piaci hatalmat” teremt, ez „korlátlan indoklás nélküli módosítást alapoz meg”,
  • a fogyasztók „teljesen kiszolgáltatottak”.
  • A PSZÁF és a GVH nem tölti be a feladatát jogszabályi hiányosságok miatt, „hatáskör hiányában a szerződéses kapcsolatokba nem avatkozhatnak be”.

 

A bizottság megállapította:

 „A leghatásosabb eszköz a bírósági jogérvényesítés, a gyakorlatban azonban ez annyira hosszadalmas, költséges és bonyolult, hogy a panaszosok, ha lehet, még akkor is elkerülik, ha a hátrányos helyzetű peres felet eljárási rendelkezések segítik. Az eljárás során a fogyasztó előnytelen helyzetben van a jogi szakértelemmel körülbástyázott pénzügyi szolgáltatóhoz képest.”

 

A bizottság a felsorolt problémák megoldására szükségesnek tartotta új jogszabályok létrehozását, a meglévők módosítását, amennyiben a bankok nem tanúsítanak önszabályzást.

 

 

Tisztelt Elnök úr!

A bizottság megállapításai után nem történt semmi a magyar állampolgárok érdekében!

A MNB 2010 évi jelentése megállapítja:

 „a lakossági hitelezésre vonatkozó átláthatósági javaslatokat a kormány, illetve az Országgyűlés nem építette bele a szabályozási változásokba, így a lakossági hitelek átláthatósága csak csekély mértékben növekedett, nem segítve ezzel a lakosságot a megalapozott hitelfelvételi döntéshozatalban.

A bizottság 2006-os megállapításait követően intenzív reklám segítségével 3 év alatt, több mint 250.000 deviza elszámolású lakáscélú hitelszerződést kötöttek a bankok, és több mint 1.500 milliárd Ft összegű hitelt helyeztek ki.

A fenti számok az egyéb deviza elszámolású hiteleket nem tartalmazzák. Összesen 5.400 milliárd Ft értékben helyeztek ki a bankok deviza elszámolású hitelt öt év alatt.


A fentiek alapján nem meglepő, hogy Rogán Antal 2011. szeptember 19.-én expozéjában kijelentette a Parlamentben:

„azokat az embereket, akik annak idején a devizahitel felvételének a lehetőségével éltek, kevés kivétellel, de gyakorlatilag megtévesztették és becsapták; megtévesztették és becsapták abban az értelemben, hogy messze nem voltak tisztában a devizahitelek felvételének minden kockázatával. De még ha azzal tisztában is lettek volna, minden valószínűség szerint senki nem hívta fel a figyelmüket arra, hogy azok a szerződéses konstrukciók, amelyeket aláírhattak akkoriban - és nem volt más választásuk mást aláírni -, gyakorlatilag minden egyes kockázatot kivétel nélkül az ügyfélre hárítanak.

Valószínűleg arra sem hívta fel senki külön egyébként a hitelfelvevők figyelmét, hogy mindezeken túlmenően nem elegendő az, hogy a devizahiteleknek magukban óriási árfolyamkockázatuk van, nem elegendő az, hogy minden kockázatot a hitelt nyújtók, tehát a bankok és a pénzintézetek a hitelfelvevők, azaz a magyar családok számára hárítanak át, ezenkívül ráadásul az akkoriban aláírt szerződésekkel ezt egyoldalú szerződésmódosítás keretében is megtehették a magyar bankok. Tisztelt képviselőtársaim, ez bizonyos értelemben Európában is egyedülálló. Ily módon, ekkora kockázatot egyoldalú szerződésmódosítással, minden kockázati elem áthárításával, azt gondolom, nincs olyan európai uniós tagállam, ahol ezt a hitelezési gyakorlatot folytatni lehetett volna.”


Orbán Viktor, Magyarország Miniszterelnöke pár nappal később kijelentette:

 „az nem megy, hogy egy országban egymillió embert becsapjanak”.

 

Tisztelt Elnök úr!

Az Európai Unió Bírósága idén már hozott döntést szolgáltató és ügyfél kapcsán arról, hogy miként kell értelmezni a „tisztességtelen szerződési feltételt”, az „indok nélküli egyoldalú szerződési feltételek megváltoztatását”, azt a helyzetet, melyben „a fogyasztó védtelenül ki van szolgáltatva a szolgáltató akaratának” és „fogyasztót károsító egyenlőtlenség kockázatán”.

A Parlamentben helyesen hangzott el: a hazai hitelezési gyakorlat ellentétes az uniós előírásokkal.

Tudjuk, a bankok tisztességtelen szerződéseket kötöttek, a kilakoltatások pedig karhatalmi segítséggel folynak.

A jognak nem a „kiszolgáltatottat” kell védenie, nem a „károsító egyenlőtlenség csökkentését” kell szolgálnia?

A demokráciának nem feltétele, hogy alapvető emberi jogokat nem sértheti háborítatlanul gazdasági társaság?

 

Tisztelt Elnök úr!

Arra most nem térnénk ki részletesen, hogy 2012 tavaszán a Parlament egy bizottsági előterjesztés kapcsán megállapította ugyanazokat a hiányosságokat, mint a 2006-os jelentés.

Napjainkban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi nyomozást folytat a kölcsönszerződések kapcsán a deviza tőke nyilvántartásának banki sikkasztása, adócsalás és költségvetési csalás miatt.

Kilakoltatják magyar állampolgárok százezreit, elárverezik lakások tízezreit, azért, mert a bankok tisztességtelenek voltak, az arra hivatott állami Hatóságok meg nem végezték el a munkájukat évekig, a Parlament meg nem hozta meg a szükséges törvényeket, a kormányok nem hozták meg a szükséges rendeleteket!

A fentiek alapján szeretnénk megkérni Önt, Magyarország Köztársasági Elnökét, hogy éljen az Önre ruházott jogokkal és kötelezettségekkel, álljon ki a „megtévesztett és becsapott” magyar állampolgárok százezrei mellett.  

Kérjük, határozottan álljon ki érdekeink és értékeink mellett!

Sajnos azt kell tapasztalnunk, hogy pénzintézetekkel és fogyasztói jogokkal foglalkozó állami hatóságok még mindig nem végzik el feladatukat!

Megszülettek az első jogerős bírósági ítéletek, melyek egyértelműen kimondják a bankok tisztességtelen viselkedését.

Ennek ellenére mégsem érzi feladatának egyetlen állami Hivatal vagy Hatóság sem azt, hogy önként vizsgálatot indítson és kezdeményezze a kilakoltatások, az árverezések és végrehajtások azonnali felfüggesztését.

 

Tisztelt Elnök úr!

Ön szerint ez az állapot megfelel az állampolgárok demokratikus elvárásainak?

A helyzet már drámaivá fordult és hatalmas társadalmi katasztrófa következik be, ha nem történik sürgősen jelentős változás a folyamatokban!

Elkeseredettségükben, a kilátástalanságot látva nagyon sokan öngyilkosok lettek!

Több ezren távoztak szülőhazájukból, mindenüket hátrahagyva. Több tízezren fontolgatják, hogy külföldön keresnek menedéket, reményt.

A holnap, a jövő egyre több honfitársunknak reménytelen, kilátástalan.

Sajnos, az elmúlt 100 évben már több alkalommal előfordult, hogy hazánk közjogi méltóságai tétlenül nézték, hogy magyar állampolgárok százezreit „törvényesen” megfosszanak vagyonuktól, megélhetőségüktől, emberi méltóságuktól és nagyon sok esetben életüktől.

A kifizethetetlen adósságuk miatt már több ezren vetettek véget életüknek!

Az, hogy később a történelem, a magyar nemzet és a nemzetközi közvélemény elítéli mind a rémes tetteket, mind a tétlen vezetőket, sem az áldozatokon, sem azok családtagján nem segít. Nem segít hazánk nemzetközi megítélésén sem.

A Köztársasági Elnök és Hivatala kezdeményezheti a devizahitelezéssel összefüggésbe hozható kilakoltatások és végrehajtási eljárások azonnali felfüggesztését!

Szükségesnek tartjuk a felfüggesztést addig fenntartani, míg az ezzel felhatalmazott állami Hatóságok és az Ügyészség az elengedhetetlen vizsgálatokat nem fejezik be.


 

Tisztelt Elnök úr!

Ezzel a lépésével meg tudja erősíteni a teljes magyar lakosság jogállamiságba vetett bizalmát, továbbá egyértelmű üzenete lenne a döntésének, hogy Magyarországon a jogok és kötelezettségek mindenkit egyformán illetnek, illetve terhelnek.

Készen állunk arra, hogy Önt és Hivatalának kijelölt munkatársait személyesen is tájékoztassuk.

 

Kérjük az Ön segítségét.

Kérjük, tekintse kiemelt ügynek ezt a súlyos társadalmi problémát.



 

Budapest, 2012. június 5.


 

A Hiteles Mozgalom alapítói és támogatói nevében:

- 19 személy aláírása -