Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2022.06.09

Kiegészítés az EU-Pilot 8572/16/JUST eljáráshoz

kieg---pilot-kep.png

 

<JUST-C1-POLICY@ec.europa.eu>, <irina.stefuriuc@ec.europa.eu>, <jan.ryckaert@ec.europa.eu>, <simona.constantin@ec.europa.eu>

 

 

Tisztelt Bizottság!

    Kedves címzettek!

 

A folyamatban lévő EU-Pilot 8572/16/JUST eljáráshoz szeretnék kiegészítést tenni.

 

2004-ben a magyar bankok megállapodtak arról, hogy a fogyasztókat egységes módon tájékoztatják az árfolyamkockázatról. Erről a Magyar Bankszövetség 2004. évi tevékenységéről szóló beszámolója írt részletesen:

„A bankok mindenesetre fontosnak tartották, hogy e nyilatkozatok minden banknál egységesek legyenek, nehogy az ügyfél utólag – bukás esetén – azt mondhassa, hogy egy másik bank szövege sokkal jobban feltárta a kockázatot, s annak alapján nem vette volna fel a hitelt. Ennek megfelelően javasoltuk, hogy egy tekintéllyel bíró szakmai szervezet készítse, s jegyezze e nyilatkozat.”

 

Nem sokkal később, 2006 januárjában elkészült a Magyar Bankszövetség „egységes” tájékoztató anyaga.  Ebben teljesen biztonságosnak mutatták be a devizahitelt:

„Mivel a devizahitelek túlnyomó többsége hosszabb lejáratú (lakás- és gépkocsi finanszírozási) hitel, az esetleges néhány napos nagyobb árfolyam ingadozás a törlesztési terheket érdemben nem változtatja meg. Mindez azt jelenti, a hosszabb lejáratú hitelt felvenni szándékozók nyugodtan választhatják a pénzintézetek által kínált devizaalapú hitelkonstrukciókat is, a hitel futamideje alatt a hitel törlesztési terhét jelentősen és tartósan megnövelő árfolyammozgás valószínűleg nem lesz.”

 

A szerződések a fenti megállapítást nem tartalmazzák, azonban a bankok ügyintézői szóban a fenti tájékoztatást adták a banki ügyfeleknek. Folyamatosan jelentek meg cikkek arról, hogy milyen kedvező a devizahitel, nem kell tőle egyáltalán félni A 2004-2008 közti években a Magyarországon működő bankok százezerszámra kötötték meg a deviza elszámolású szerződéseket, mivel a lakosság biztonságosnak ítélte meg azokat. Összesen 2,3 millió deviza elszámolású szerződés született.

 

Miről adtak tájékoztatást írásban a bankok? Egy jellemző figyelemfelhívás:

„egy esetleges kedvezőtlen árfolyamváltozás/emelkedés az adósnak előre nem látható, és előre ki nem számítható többletköltséget okozhat”

„az adós kifejezetten nyilatkozott, hogy a banki felvilágosítást, mely szerint a jelen kölcsön vonatkozásában jelentős árfolyamkockázata keletkezhet abban az esetben, ha az árfolyam jelentősen változik, a kölcsön fedezete pedig nem CHF forrás, megértette, és ezen információ tudatában is igénybe kívánja venni az e szerződésben meghatározott kölcsönösszeget, illetve igényli a CHF nyilvántartást”

 

A leginkább érintett CHF árfolyamváltozásait nagyon jól ismerjük (csatolom az árfolyam grafikont).

 

chf-huf.jpg

 

Valóban valós volt a szóbeli banki tájékoztatás, ami a bankszövetség tájékoztatóján alapult? Valóban kiolvasható volt az szerződésbeli tájékoztatásból, hogy a futamidő alatt több mint kétszeresére nő a CHF árfolyama?

 

Magyarországon több tízezren indítottak pert a bankjuk ellen, azza,l hogy állapítsa meg a bíróság, tisztességtelen volt a devizahitel tulajdonságairól, kockázatairól szóló tájékoztatás.

 

A bíróságok kifacsarva az uniós fogyasztóvédelmi előírásokat és az Európai Unió Bíróságának a döntéseit, nem azt vizsgálják, hogy milyen volt a valós tájékoztatás, hanem azt állapítják meg, hogy fel kellett ismerni az adósnak a korlátlan kockázatot:

„A szerződés szövegéből és a hitelező által nyújtott tájékoztatásból az átlagos fogyasztó mércéjén keresztül megítélt felperes számára egyértelműen felismerhető, illetve világosan érthető volt az, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül kizárólag őket terheli, és hogy az árfolyam rájuk nézve kedvezőtlen változásának nincs felső határa.”

 

Azt, hogy a bankok a valóságtól teljesen ellenkező állításokat tettek a szerződéskötés folyamán, teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a bíróságok az eljárásuk során.

 

Az uniós jog megtévesztésnek nevezi, ha pl. a bank valótlanságot állít vagy lényeges dolgot elhallgat.

„…amint az a 2005/29 irányelv 6. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, megtévesztőnek minősül a kereskedelmi gyakorlat, amennyiben hamis információt tartalmaz, és ezáltal valótlan vagy bármilyen módon – ideértve a megjelenítés valamennyi körülményét – félrevezeti vagy félrevezetheti az átlagfogyasztót az említett 6. cikk (1) bekezdésében felsorolt elemek közül egy vagy több tekintetében, és feltéve bármelyik esetben, hogy ténylegesen vagy valószínűsíthetően arra készteti a fogyasztót, hogy olyan ügyleti döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna meg. Az e rendelkezésben említett elemek között többek között szerepel az ár vagy az ár kiszámításának módja.” (EUB C-453/10 (40))

 

„„megtévesztőnek” kell minősíteni a 2005/29 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében, amennyiben ténylegesen vagy valószínűsíthetően arra készteti az átlagos fogyasztót, hogy olyan ügyleti döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna meg.” (EUB C-453/10 (47))

 

2011-ben nagyon komoly esély volt arra, hogy minden érintett megmeneküljön a devizahitelétől. A történtek az Magyar Távirati Iroda (MTI) korabeli híradásaiból megismerhetőek:

 

Kósa Lajos: cél, hogy fél éven belül megoldódjon a devizahitelesek problémája

Budapest, 2011. október 25., kedd (MTI) - A kormány célja, hogy fél éven belül megoldódjon a devizahitelesek problémája…  „Kósa Lajos úgy fogalmazott: kinyilvánított szándékunk, hogy fél éven belül megpróbáljuk magunk mögött tudni a lakáscélú devizaalapú hitelekkel kapcsolatos problémát”...

 

Matolcsy: a jövő év végén már ne terheljék a devizahitelek a családokat

Budapest, 2011. október 26., szerda (MTI) - Matolcsy György azt szeretné elérni, hogy a jövő év végén már ne terheljék a devizahitelek a családokat,,, A nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány további lépéseket tervez annak érdekében, hogy a közel ötezer milliárd forintra rúgó lakossági devizahitelállományból minél többet szeleteljen le. Matolcsy György szerint ugyanis minden "épelméjű gazdasági szereplő", így a vezető bankárok is pontosan tudják, hogy "ezt a mérgező, idegen testet, mint amit a devizahitel-állomány jelent a magyar bankrendszerben, ki kell venni a gazdaságból"…

 

Az osztrák bankok minden befolyásukat bevetették azért, hogy az adósok maradjanak tömegesen a devizahitelben:

 

Az osztrák külügyminiszter az osztrák bankokat félti a magyar devizahitelesek ügyében

Brüsszel, 2011. szeptember 12., hétfő (MTI) - Brüsszeli értesülések szerint Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter úgy véli, hogy Ausztria bankjait "létükben fenyegeti" a magyar devizahitelesek gondjainak megoldására kidolgozott magyar kormányzati elképzelés….

 

Osztrák-magyar levélváltás a devizahitelek végtörlesztésének ügyében Budapest,

2011. szeptember 20., kedd (MTI) - A nemzetgazdasági tárca az MTI megkeresésére kedden nem kívánta kommentálni a devizahitelek végtörlesztése ügyében folytatott osztrák-magyar levélváltásról a sajtóban megjelent információkat. „Matolcsy György miniszter angol nyelvű levelét, amelyet az osztrák gazdasági miniszternek írt a devizahitelesek végtörlesztésének ügyében, az index.hu tette közzé hétfőn.

Az Index birtokába került levélmásolat szerint Matolcsy György hangsúlyozza: fontos megérteni, hogy Magyarországon csaknem egymillió embert érint a devizában való eladósodottság. Hozzáfűzte: a kormány becslései szerint - mivel csak 2011 végéig lehet bejelenteni az igényeket - a devizahitelesek körülbelül 10 százaléka tud majd élni a végtörlesztés lehetőségével…

 

Egyrészt ment itthon Magyarországon a propaganda, hogy az Orbán Kormány megmenti a devizahiteleseket, miközben nyugtatták az osztrákokat, hogy csupán az érintettek 10%-a tud majd élni a kedvezményes árfolyamú végtörlesztéssel. Aztán a Parlamentben szándékosan olyan törvényt hoztak, hogy kevesen tudjanak élni ezzel a lehetőséggel.

 

A devizahitelezés során is nagyon hasonló történt Magyarországon, mint 20 évvel ezelőtt Ausztriában. Az osztrák bankok kartelleztek.

 

„A Bizottság lényegében azt rója fel a megtámadott határozat címzettjeinek, hogy létrehozták az általa „Lombard‑hálózatnak” nevezett hálózatot, azaz rendszeres, tartalmilag átfogó és szorosan egymásra épülő találkozók sorozatát (a továbbiakban: kerekasztalok), amelyek keretében rendszeres időközönként összehangolták a magatartásukat az ausztriai banki termékek és szolgáltatások piaci versenyét érintő főbb jellemzők tekintetében.” – Lásd a  T‑259/02–T‑264/02. és T‑271/02. sz. egyesített ügyek

 

Úgy, mint 20 éve, 2002-ben, most is egységes európai fellépésre van szükség. Reménytelen, hogy egységes nemzetközi fellépés nélkül kiderüljön az igazság.

 

Ez a vizsgálat 15 évig tartott:

„A Bizottság, miután 1997 áprilisában tudomást szerzett egy olyan iratról, amely alapján feltételezni lehetett az osztrák bankpiacon az EK 81. cikkel ellentétes megállapodások és összehangolt magatartások létét, megindította a hivatalos vizsgálati eljárást. 1997. június 30‑án [a 17. rendelet] 3. cikkével összhangban a Freiheitliche Partei Österreichs politikai párt (a továbbiakban: FPÖ) panaszt tett nyolc osztrák hitelintézet ellen versenykorlátozó megállapodásokban és/vagy összehangolt magatartásban való részvétel gyanúja miatt.”

 

A magyar devizahitelezés pont 20 éve kezdődött. Ideje, hogy alapos vizsgálatot követően az érintettek megtudják, hogy mi is történt velük. Fontos, hogy az érintettek még az életükben megtudják az igazságot és ne csak az utódaik majd valamikor pár évtized múlva.

 

A már ismertetett megtévesztéssel kapcsolatban fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményeztem a két pénzügyi fogyasztóvédelmi szerepet betöltő állami hatóságnál, a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) és a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH). Mivel egyik hatóság sem indított eljárást, bírósághoz fordultam, hogy kötelezzék az eljárás lefolytatására az MNB-t illetve a GVH-t. Ezeket a pereket elvesztettem.

 

Közel 11 éve indítottam a saját szerződésemmel kapcsolatban pert az egyik osztrák bank ellen. Első- és másodfokon a pert elvesztettem. Most várom az írásos ítéletet, és készülök a Kúriára. Nekem erre lehetőségem van, azonban rengeteg sorstársamtól elvették a jogorvoslati eljárás lehetőségét, törvényt hoztak, ami szűkíti a lehetőségeket.

 

 

Ez a levelem természetesen nem teljeskörű. Arra reményeim szerint elég, hogy a Pilot eljárás keretében bővítsék a devizahiteles vizsgálati kört. Vonjanak be olyan devizahiteles érdekvédőket és fogyasztók érdekeit védő ügyvédeket, akik hosszú évek óta ezen a területen dolgoznak és rengeteg tapasztalattal rendelkeznek. Ismerik, hogy súlyosan sérül a magyar banki károsultak tisztességes bírói eljáráshoz való joga. Ismerik, hogy az Orbán kormány milyen lépéseket tett a bankok érdekében.

 

Én a magam részéről az elmúlt években folyamatosan gyűjtöttem az információkat és az észlelt problémákra széles körben felhívtam a figyelmet. Mindezek nyilvánosan elérhetőek a Magyar Elektronikus Könyvtárban. A teljesség igénye nélkül:

 

 

A már említett MNB és GVH per anyaga:

 

DEVIZAHITEL – A megtévesztés esetei

https://mek.oszk.hu/19100/19109/

 

DEVIZAHITEL – A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) felelőssége

https://mek.oszk.hu/21900/21936/

 

 

 

Tájékoztatást küldtem és intézkedéseket javasoltam az illetékes magyar parlamenti bizottságnál.:

 

DEVIZAHITEL - Probléma ismertetés és megoldási út az Igazságügyi bizottságnak

https://mek.oszk.hu/22700/22795/22795.pdf

 

 

 

Az Európai Parlamentet három petícióval is tájékoztattam:

 

DEVIZAHITEL –  Petíció az Európai Parlamenthez

https://mek.oszk.hu/22000/22032/

 

DEVIZAHITEL –  Újabb két petíció az Európai Parlamenthez

https://mek.oszk.hu/22100/22122/

 

 

Additions to the (non-) enforcement of EU consumer protection directives in cases of "foreign currency denominated borrowings" related procedures in Hungary

https://mek.oszk.hu/22100/22145/