Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az alapvető jogok biztosának jelentése a DEVIZAHITELEK-ről

2015.05.29

 

 

Az eljárás megindítása

 

 

Több panaszos beadvánnyal fordult Hivatalomhoz, amelyekben a deviza és devizaalapú hitelek forintosításával kapcsolatban fogalmazták meg aggályaikat.

 

A panaszosok általánosságban azt sérelmezik, hogy az állam a magánszemélyek és a bankok között létrejött magánjogi szerződésekbe avatkozik be azáltal, hogy lényegében kötelezővé teszi számukra a devizahitelek forintosítását. A panaszosok álláspontja szerint az állam a devizahitelek forintosításával az adósoknak súlyos hátrányt okoz azáltal, hogy nem a hitel felvételének napján érvényes deviza-forint árfolyamon forintosítja a hiteleket, másrészt a felvett hitel összege forintban került folyósításra, így álláspontjuk szerint „a forintot nem lehet forintra váltani”.

 

Mindemellett komoly aggályokat fogalmaztak meg azzal összefüggésben is, hogy a referencia-kamatlábként alkalmazott BUBOR, a válság kirobbanása előtt volt, hogy 8%-ot is elérte, így álláspontjuk szerint a jövőben is további veszélyeknek vannak kitéve, csak már nem az árfolyamkockázatból, hanem a kamat jövőbeli emelkedéséből adódóan. A beadványok alapján a devizahitelek forintosításával valamint a devizahitel adósok helyzetének romlásának lehetősége kapcsán felmerült a jogállamiság, a jogbiztonság követelménye sérelmének, az erőfölénnyel való visszaélés és az egyenlő bánásmód követelménye, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmének gyanúja.

 

Erre tekintettel az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 20. § (1) bekezdése alapján az ügyben vizsgálatot indítottam. A vizsgálatom eredményes lefolytatása érdekében, az Ajbt. 21. § (1) bekezdés a) pontja alapján megkerestem az Igazságügyi Minisztériumot, a Nemzetgazdasági Minisztériumot, valamint a Magyar Nemzeti Bankot álláspontjának megismerése végett. 

 

NEM TUDUNK RÓLA, HOGY CIVIL SZERZETEKET MEGKERESETT VOLNA AZ EMBERI ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA!!!!

 

A megállapított tényállás

 

I. Vizsgálataim során mindig is kiemelt figyelmet fordítottam a súlyos válsághelyzetbe került társadalmi csoportok jogainak védelmére. Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosítása, illetőleg forintosítása egy olyan, társadalmi méretű gazdasági változások azonos típusú szerződések nagy tömegét érintő következményeinek orvoslására szolgáló speciális jogviszony, amelyben az adós állampolgár különösen kiszolgáltatott helyzetben van. Mindezekre tekintettel ombudsmani hatáskörömből adódóan alapjogi szempontrendszer mentén megvizsgáltam e kérdéskörrel összefüggő állami fellépést. Eljárásom során áttekintettem a forintosítással összefüggő releváns jogszabályokat, melynek keretében megvizsgáltam, a devizahitelek forintosítása után a devizahitel adósok helyzete tovább romolhat-e. Vizsgálatom során feltérképeztem, hogy a forintosítás hogyan érinti a jövőben az adós törlesztőrészletének mértéket, külön figyelmet fordítattam a kamat alakulására, valamint az árfolyamgáttal érintett adósok helyzetére. Eljárásom során az aktuális jogalkotói álláspontot is megismertem, valamint a Magyar Nemzeti Bank tapasztalatai iránt is tájékozódtam. A vizsgálat során, a következő alapvető kérdésekre kívántam választ kapni:

 

a) A devizahitelek forintosítását követően a fordulónaptól emelkedhet-e az adósok ezen időpontig fizetett törlesztő részlete? Ha igen, mi az indoka az emelkedésnek, ez az emelkedés az adósok mely csoportját érintheti, és milyen mértékű emelkedéssel kell számolniuk?

 

b) A deviza és deviza alapú fogyasztói jelzálogkölcsön szerződések esetén a forintosítás után mekkora kamatot kell fizetnie az adósoknak? A referencia-kamatlábként alkalmazott BUBOR1 válság előtti szintre (kb. 8 %-ra) emelkedése esetén nőhet-e és ha igen átlagosan milyen mértékben az adósok törlesztőrészlete? 

 

c) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésével érintett fogyasztókra milyen szabályok vonatkoznak? Rosszabbul járhatnak-e az árfolyamgátba belépett fogyasztók a forintosítást követően, tekintettel arra, hogy a rögzített árfolyam a svájci frank esetében 180 HUF/CHF, az euró esetében 250 HUF/EUR, míg a forintosítás esetén az átváltás svájci frank esetében 256,47 Ft, euró esetében 308,9 Ft?

 

d) A pénzügyi intézményeknek miről kell a forintosítással érintett fogyasztókat tájékoztatni? A pénzügyi intézményeknek a felmondási jogra vonatkozó figyelemhívása tartalmazza szerződés felmondásának jogkövetkezményeire vonatkozó figyelmeztetést is?

 

e) A forintosítási törvény értelmében a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésével érintett fogyasztók hogyan tudják eldönteni azt, hogy árfolyamgátas szerződést megéri-e számukra a rögzített árfolyamnak megfelelő szinten fizetni, avagy jobban járnak-e, ha nem élnek ezzel a lehetőséggel és forintosítás szerinti árfolyamnak megfelelően fizetik a továbbiakban a törlesztőrészletet?

 

f) A pénzügyi intézmények a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésével érintett fogyasztóknak fognak-e a fenti döntés megkönnyítése érdekében a rögzített árfolyamnak megfelelő és a forintosítás szerinti árfolyamnak megfelelő törlesztési táblázatot is mellékelni, amelyből a fogyasztó láthatja, hogy a jövőbeli fizetési kötelezettségei hogyan alakulnak?

 

g) A devizahitelek forintosítását követően előfordulhat-e az, hogy az adósoktól a bank pótfedezetet követel és emiatt az adósoknak újabb hitelt kell felvennie?

 

II. Az ügyben folytatott levélváltás során megismertem az Igazságügyi Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Bank álláspontját a forintosítással, valamint az azzal kapcsolatos panaszosi aggályokkal összefüggésben, amelyek az alábbiak szerint összegezhetők....

 

..................

 

http://www.ajbh.hu/documents/10180/1957691/Jelent%C3%A9s+a+devizaalap%C3%BA%20hitelek+forintos%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1r%C3%B3l+25_2015/87cea696-5c98-49da-b5f7-325c8d93b5d2;jsessionid=EACA982A6141526B915DB7EAF0339F4F?version=1.0

 

...................

 

Összességében megállapítható,

hogy a forintosítási törvény

az ország pénzügyi közvetítőrendszerének stabilitását segíti elő,

továbbá megszünteti a lakossági jelzáloghitelszerződésekben

az adósokat egyoldalúan terhelő árfolyamkockázatot.

Vitathatatlan tény tehát,

hogy a forintosítási törvény lényegében megszünteti

az árfolyam-ingadozásból eredő bizonytalanságot,

kiszámítható feltételeket biztosít az adósok számára

a tartozás további visszafizetése során,

azonban a bajba jutott,

fizetésképtelenné vált adósok helyzetén

a fizetési kötelezettség tekintetében

nem tud érdemi segítséget nyújtani.

 

 

Intézkedésem

 

A vizsgált ügyekben alapvető joggal összefüggő visszásság nem állapítható meg, ezért azzal kapcsolatban intézkedést nem teszek.

 

 

szekely-laszlo-ombudsmann.jpg

 

Fenntartom ugyanakkor a korábbi ombudsmani jelentésekben megfogalmazott javaslatot, és felkérem az igazságügyi minisztert, hogy – más érintett tárcákkal együttműködve – vizsgálja meg a magánszemélyek csődvédelméről rendelkező törvényi szabályozás megalkotásának lehetőségét.

Budapest, 2015. május

 

Székely László sk.