Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


a végrehajtás díjai - két jelentés az országgyűlési biztostól

2011.09.30

 

Idézetek két jelentésből, kommentálás nélkül.
 
 
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése
az AJB-1619/2011. számú ügyben
 
 
A megállapított tényállás
A MOKK (Magyar Országos Közjegyzői Kamara) elnöke az ügyvédet megillető díjak mértékének kivizsgálását azért kérte, mert a rendelet az eljáró ügyvéd munkadíjának csak az alsó határát állapítja meg, felső határt azonban nem szab. A végrehajtás elrendelése (a végrehajtható okirat kiállítása) iránti kérelem munkadíja a végrehajtási ügyérték 1%-a.
Megítélése szerint az, hogy a végrehajtás elrendeléséhez kapcsolódó két jogalkalmazó tevékenységért járó díjazás eltérően, és a kevesebb munkával járó tevékenységet végzőre előnyösebben kerül megállapításra, rendkívül hátrányos az adósra nézve. Véleménye szerint a jelenlegi jogszabály egy újabb jogcímet szolgáltat a pénzintézeteknek, hogy az adóstól minél nagyobb összeget követelhessenek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a pénzintézetek a jogtanácsosi díjat adósonként (minden adóstársat külön-külön számolva) követelik, ugyanakkor az a kérelem elkészítéséért jár. Álláspontja szerint az is visszatetsző pénzintézeti gyakorlat, hogy a bankok követeléseiket először megpróbálják saját faktorcégeikkel behajtani, majd sikertelenség esetén díját, mely a bruttó ügyérték 10-12%-a is lehet, végrehajtási eljárásban próbálják érvényesíteni.
 
A vizsgálat megállapításai
A lakáscélú állami támogatások, illetve a kamattámogatások nyújtása, a jogalkotó döntése alapján állami feladat. A jogalkotó e feladat végrehajtásával kapcsolatos feladatok lebonyolítását a piaci alapon működő hitelintézetekre delegálta.
A hatásköröm az említettek miatt korlátozott, csak a magánszemélyekkel kötött, állami támogatású hitelszerződésekkel kapcsolatosan eljáró ügyvédek díjának vizsgálatára van lehetőségem. A vizsgálatomat nem az egyedi ügyekre, hanem az államilag támogatott hitelek végrehajtása során felmerülő ügyvédi munkadíjak vizsgálatára folytattam le, azzal, hogy a jelentés megállapításai az egyéb hitelszerződések esetén is figyelembe vehetők.
 
Az ügy érdeme tekintetében
Az Alkotmánybíróság szerint a jogbiztonság az állam kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára.
Az Alkotmánybíróság a határozatban utalt arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog abszolút jog, amellyel szemben nem létezik mérlegelhető más alapvető jog vagy alkotmányos cél, mert már maga is mérlegelés eredménye.
Ha az ügyvéd a végrehajtás foganatosítása során több végrehajtási cselekménynél működött közre, a munkadíj valamennyi közreműködésért együttesen a végrehajtási ügyérték 3%-át nem haladhatja meg.
Díjmegállapodás érvényesítése esetében az ügyvéd díját a végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtható okiratban állapítja meg.
 
A közigazgatási és igazságügyi miniszter válaszlevelében tájékoztatott, hogy a tárca 2011. év elején egyeztetést tartott melyen Legfelsőbb Bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, a Magyar Bankszövetség, valamint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara képviselői vettek részt. Az egyeztetések során felmerült az is, hogy indokolt mérlegelni egy olyan megoldás kidolgozását, hogy az adósok terhei csökkenjenek, ugyanakkor a végrehajtást kérők is gazdaságilag racionális döntést hozzanak, és szükségtelenül ne indítsanak végrehajtási eljárást minden adós ellen, a több félnél folyó eljárásokban pedig az abból fakadó többletkiadások is kompenzálva legyenek.
 
A bankszövetség véleménye szerint nem helytálló a közjegyzői kamara azon felvetése, hogy a jogszabály nem szab felső határt a díjfizetésnek.
A bankszövetség tájékoztatása szerint a gyakorlatban nem jellemző, hagy a végrehajtást kérő jogi képviselője több végrehajtási cselekménynél működjön közre, s így az ügyérték 3%-át elérő munkadíj sem jellemző.
A válaszlevében a szövetség kifejtette azt is, a tagbankok nyilatkozataik szerint nem érvényesítik a végrehajtás során a faktorcégekkel a behajtás költségeit.
A bankszövetség jelezte, hogy a bankok gyakorlata meglehetősen szerteágazó, előfordulnak nagyon ügyfélbarát költség-megállapítások azonban nem ez az általános, a bankok általában a rendelet díjszabását alkalmazzák. A díj vonatkozású jogszabályokban a megszabott különféle díjak, költségek mértéke összességében a végrehajtási eljárás egészét tekintve az adósokra nézve valóban túlzottan megterhelő lehet.
 
A rendelet díjszabása szerint egy 10 millió Ft összegű tartozás a következőképpen alakul két adós esetén:
– Adós elleni végrehajtási záradék kibocsátásának díja 100 ezer Ft munkadíj.
– Abban az esetben, ha a jogi képviselő végrehajtási cselekménynél segédkezik, szintén megilleti az ügyérték 1%-ának megfelelő munkadíj, így tegyük fel, hogy az ügyvéd egy eljárási cselekménynél segédkezik (természetesen többnél is lehetséges, de a tapasztalatok szerint nem jellemző), tehát ez ismét 100 ezer Ft munkadíjat jelent a rendelet szerint.
– Ehhez a 200 ezer Ft-hoz hozzá kell adni a 30%-os költségátalányt, ami ebben az esetben 60 ezer Ft.
         Tekintettel arra, hogy a rendelet lehetővé teszi, mindkét adós ellen benyújtott záradékolási kérelemhez fel lehet számítani a díjat.
 
Adósonként tehát 260 ezer Ft a díj összege, összesen pedig 520 ezer Ft, melyhez hozzáadódik az általános forgalmi adó mértéke, így 650 ezer Ft a díj, készkiadások nélkül.
 
Fontos kiemelni, hogy ez az összeg kevesebb és több is lehet, attól függően, hogy az ügyvéd mennyi eljárási cselekményen vesz részt.
 
A MOKK elnöke által becsatolt egyik végrehajtási záradék az ügyvéd díját a mellékelten csatolt díjmegállapodás szerint kérte megállapítani. A megállapodás szerint
„a Megbízó a kezelésébe adott követelés után a behajtásra adás időpontjában fennálló lakáshitel követelés összege alapján 10% + ÁFA összegű megbízási díjat köteles a Megbízottnak fizetni. A Megbízott díját az ügyféllel szemben érvényesítik a felek”.
Ilyen megállapodás esetén a fenti példánál maradva a követelés behajtásáért 1250 ezer Ft munkadíj illeti meg a jogi képviselőt.
Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ezen díjon kívül az adósnak meg kell fizetni a közjegyző munkadíját, az önálló bírósági végrehajtó díját is, és számos egyéb díjat is, így az egyes tételek összességében jelentős költséget eredményeznek, amelyek már egy átlagos összegű hitel esetén is milliós tételt jelenthetnek.
 
Összegzés
Azzal, hogy a végrehajtási eljárás során eljáró ügyvéd díjának összege a rendelet díjszámításait alkalmazva bizonyos esetekben az ügy értékéhez viszonyítva aránytalanul magas lehet, valamint a végrehajtást kérő és a végrehajtásban közreműködő jogi képviselő díjról szóló megállapodása még a rendeletben rögzítettől is magasabb díjat állapíthat meg, önmagában alkalmas arra, hogy a jogbiztonság és az annak részét képező tisztességes eljárás alkotmányos követelményével összefüggésben visszásságot okozzon.
 
Intézkedésem
A jelentésemben feltárt, alkotmányos joggal összefüggő visszásság orvoslása, jövőbeni megelőzése érdekében, az Obtv. 25. §-a alapján felkérem a közigazgatási és igazságügyi minisztert, módosítsa a bírósági végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazásáról szóló 12/1994 (IX. 08) IM rendeletet olyan módon, hogy az új szabályozás csökkentse a lakossági hitelszerződések adósai által a végrehajtási eljárás során közreműködő jogi képviselőnek fizetendő munkadíj mértékét.
 
Budapest, 2011. szeptember 15.
Prof. Dr. Szabó Máté sk.
 
 
 
 
 
 
 
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése
az AJB-1876/2011. számú ügyben
 
Az eljárás megindítása
A közelmúltban kiadott jelentéseimben összefoglaltam a végrehajtási záradék kibocsátására hatáskörrel rendelkező közjegyzők eljárási díjára és a végrehajtást kérő jogi képviseletét ellátó jogtanácsos, ügyvéd díjának mértékére vonatkozó megállapításaimat. Hivatalból, átfogó vizsgálatot indítottam az önálló bírósági végrehajtó díjazására vonatkozóan is.
 
Az ügy érdeme tekintetében
A díjrendelet 1. § (1) bekezdése szerint az önálló bírósági végrehajtót a hatáskörébe tartozó végrehajtás foganatosításáért munkadíj és költségtérítés, az adós teljesítése esetén ezen felül behajtási jutalék illeti meg. A munkadíjat és a költségtérítést a végrehajtást kérő előlegezi; ezeket az összegeket és a behajtási jutalékot az adós viseli. A munkadíjat, a költségtérítést és a behajtási jutalékot a rendeletben foglalt bírósági végrehajtói díjszabás alapján kell megállapítani és várható összegéről a végrehajtást kérőt és az adóst tájékoztatni kell.
 
A végrehajtási ügyértékhez igazodó munkadíj összege a következőképpen alakul:
 
5 millió feletti, de 10 millió Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 111 ezer Ft és az 5 millió feletti rész
1%-a
10 millió Ft feletti ügyérték esetén 161 ezer Ft és a 10 millió Ft feletti rész
0,5%-a
 
A végrehajtó a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban készkiadásként számíthat fel minden olyan költséget, amelyet a foganatosítás során az ügyhöz egyértelműen köthetően harmadik személy részére kifizet. A végrehajtót a munkadíj 50%-a költségátalányként illeti meg. Ha a végrehajtási eljárás szünetelését követően az eljárást folytatni kell, a végrehajtót a díjrendelet szerinti költségátalány ismételten megilleti.
Ha a végrehajtási eljárás teljesen vagy részben eredményes, a végrehajtót behajtási jutalék illeti meg. Pénzkövetelés esetén a behajtási jutalék összege a végrehajtható okiratban feltüntetett teljes összegből behajtott összeg alapulvételével 5 millió forintot meg nem haladó összeg esetén 10%, 5 millió forint felett, de 10 millió forintot meg nem haladó összeg után 500 ezer forint és az 5 millió forint feletti rész 8%-a. 10 millió forint feletti összeg esetén 900 ezer forint és a 10 millió forint feletti rész 5%-a.
 
A Magyar Bankszövetség főtitkára válaszában kifejtette, hogy álláspontja szerint a bírósági végrehajtási törvény végrehajtási költségeket érintő hatályos rendelkezései nem szolgálják eléggé sem a végrehajtást kérő sem az adós érdekeit. A végrehajtót és a MBVK-t megillető végrehajtási költségek jelenlegi mértéke a valóságtól elrugaszkodott és a végrehajtói munkával arányban nem álló.
A szövetség tájékoztatott, hogy a bírósági végrehajtók egyetemleges adóstársak esetén külön-külön számítanak fel végrehajtási költségeket a díjrendelet szerint.
Ugyancsak kérdésre válaszolva tájékoztatott a szövetség, hogy hogyan alakult a díjfizetés, ha a végrehajtó tényleges közreműködése nélkül kerül sor részleges illetve teljes teljesítésre. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint a végrehajtó ebben az esetben is jogosult a végrehajtási költségek között a teljes behajtási jutalékot felszámítani, úgy mintha aktív közreműködése eredményezte volna a megtérülést.
További problémaként jelentkeznek a Vht. 34. § (5) bekezdés és a 40. § (1)-(2) bekezdés rendelkezései, ezek a szabályok akadályozzák meg sok esetben a megegyezést az adós és a hitelező között, és példázzák, hogy miért nem érdekelt az adós teljesíteni a tartozást, a végrehajtást kérő miért nem fogja elfogadni az adós (rész)teljesítését. Ha ugyanis az adós kész a tartozást megfizetni, akkor a végrehajtót megillető díjat is meg kell fizetnie, amiben már a behajtási jutalék is szerepel, függetlenül attól, hogy a behajtás nem a végrehajtó munkájának eredménye.
Visszatérő problémaként jelentkezik, hogy a végrehajtók egy részét nem lehet elérni sem telefonon sem írásos megkeresés útján. Rendszeres probléma, hogy a heti egy, néhány végrehajtónál esetleg heti két alkalommal tartott ügyfélszolgálati idő alatt a telefon folyamatosan foglaltat jelez, a félfogadási idő lejártát követően pedig telefont nem veszik fel.
 
A K&H Bank Zrt. levelében jelezte, hogy a jelenlegi szabályozási keretek között a végrehajtási eljárás az adós és a végrehajtást kérő számára is túlzott költségeket indukál. A végrehajtó kamara szakmai kontrollja nem elégséges és megfelelő a végrehajtók által folytatott eljárások szakmai helyessége, indokoltsága, valamint a végrehajtást kérők által megfizetett költségek felhasználása, azok teljes körű, a végrehajtást kérők felé történő igazolások vonatkozásában. Fontosnak tartja a bank a végrehajtók versenyhelyzetének növelését és az eljárások gyorsítását, erre megoldást jelenthet a végrehajtók számának optimalizálása, a szám-korlátozás feloldása, a szabad végrehajtó választás, illetve a kamarától eltérő, független és rendszeres szakmai kontroll alkalmazása.
 
Az OTP Bank Nyrt. szintén jelezte, hogy a hatályos szabályozás teljesen figyelmen kívül hagyja az egyetemlegesség kérdését, nem a végrehajtást kérő követelése határozza meg a díjukat, hanem az adósok személye. A végrehajtási eljárások érdemi és ügyviteli befejezése esetén kiállítható díjjegyzékek jogszerűségének megítélésében még a bírósági gyakorlat sem kiforrott.
 
A kamara elnöke megjegyezte: A végrehajtó díjazása három elemből tevődik össze. Részei: munkadíj, költségtérítés, behajtási jutalék. A munkadíj célja, az elvégzett munka értékének megfizetése. A végrehajtás eredményessége nem minden esetben biztosított, azonban az olyan ügyekben is jelentős mennyiségű munkát kell elvégezni, ahol az eljárás végül nem vezet eredményre. A végrehajtó nem választhatja meg az ügyeit, tehát az átlagos vállalkozásoktól eltérően azokban az esetekben is köteles a feladatait ellátni, ahol az eljárás végső soron nem vezet eredményre. A munkadíj, tehát alapvetően megbízási díj jellegű tétel és nem eredményfüggő. A végrehajtót így megilleti akkor is, ha az eljárás nem vezet eredményre.
A legegyszerűbb ügyben is legalább 15 emberóra munkát kell elvégezni. Az alig kétszáz végrehajtó munkáját egy közel 2000 fős alkalmazotti állomány segíti.
Tájékoztatása szerint az ügyek mintegy 85%-ban a végrehajtási költségek még eredményes behajtás esetén sem fedezik azokat a költségeket, amelyek az intézésük során felmerülnek. Nyilvánvalóan ez azzal jár, hogy kell egy olyan ügycsoportnak is lennie, amely a többiben kialakult veszteségeket pótolja. Jelen pillanatban ezek a teljes ügyérkezés mintegy 6-8%-át kitevő nagy értékű ügyek.
Az elnök megítélése szerint jelenleg nincs olyan jogszabályi előírás, amely szerint a rendelet szerinti összegekre a végrehajtó eredménytelen behajtás esetén nem tarthatna igényt.
 
A végrehajtási eljárás kezdetén megfizetendő költségelőleg mértéke:
Ezt az összeg minden végrehajtási eljárás esetén meg kell fizetni, ha a végrehajtást kérő nem fizeti meg a költségelőleget a végrehajtási eljárás 1 évig szünetel, majd megszűnik. Az előleg a végrehajtót a munkadíj és a költségátalány részeként illeti meg. A díjrendelet szerint pénzkövetelés behajtása esetén legfeljebb 75 ezer forint lehet, de a végrehajtó ehhez hozzászámíthatja a készkiadásainak várható összegét. A készkiadások a végrehajtó kamara tájékoztatása szerint is sokfélék lehetnek, így az összegük is jelentősen eltérhet. A hitelintézetek válaszai szerint egyre többször előfordul, hogy a végrehajtók a készkiadásokra hivatkozva akár több százezer forintos költségelőleg megfizetésére hívják fel végrehajtást kérőt.
Álláspontom szerint Azzal, hogy a díjrendelet nem határozza meg, hogy a végrehajtást kérőnek a végrehajtási eljárás kezdetén pontosan milyen költségeket kell fizetnie önmagában alkalmas arra, hogy a jogbiztonság és az annak részét képező tisztességes eljárás alkotmányos követelményével összefüggésben visszásságot okozzon.
 
 
 Álláspontom szerint a végrehajtást kérő csak a költségek előlegezésére és nem viselésére köteles, a díjrendelet idézett rendelkezése szerint is azokat az adósnak kell viselni, ugyanakkor a díjrendelet egy másik szakasza szerint a végrehajtó jogosult az őt megillető összegről díjjegyzéket kiállítani szünetelés esetén.
 
A fentiekre tekintettel megállapítottam, hogy a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. IM rendelet 1. § (2) bekezdése és a 21. § (1) bekezdés egymásnak ellentmondó rendelkezései önmagukban alkalmas arra, hogy a jogbiztonság és az annak részét képező tisztességes eljárás alkotmányos követelményével összefüggésben visszásságot okozzon.
 
Szeretném felhívni a figyelmet, arra a szintén gyakori problémára is, amikor az eljárás szünetelésének oka, hogy az adós a teljesítésre halasztást kapott, vagy a részletekben való teljesítést engedélyezték. A hitelező és az adós adósságrendező munkájának eredményeképpen átstrukturálják a hitelt, ha azonban a végrehajtási eljárás már folyamatban van, a végrehajtó érdemi teljesítmény nélkül is jogosult a díjrendelet szerinti díjára a jogszabály alapján. Az ilyen esetekben a hitelintézetek csak akkor járulnak hozzá az eljárás szüneteléséhez, ha az adósok a végrehajtó költségeit egy összegben megfizetik.
 
A díjrendelet szerint a végrehajtót megillető díjak általános mértéke:
Általánosságban elmondható, hogy a hatályos rendelt díjrendszere nagyon összetett. A végrehajtót megillető díj számos tételből állhat, ami mind a végrehajtást kérő mind az adós számára nehezen vagy egyáltalán nem követhető.
 
Egy 10 millió forint összegű tartozás esetén ahol kettő adós van sikeres végrehajtáskor biztosan felmerülő díjtételek a következők:
-     adósonként 161 ezer forint munkadíj összesen 322 ezer forint
-     a munkadíj 50%-ának megfelelő költségátalány, vagyis további 80,5 ezer forint adósonként, összesen 161 ezer forint
-     behajtási jutalék címén 900 ezer forint
-     a MBVK-t megillető költségátalány adósonként 100 ezer forint, összesen 200 ezer forint
Ez összesen 1 millió 583 ezer forint, és ezen összeg nem tartalmazza a készkiadások összegét, amelyre szintén jogosult a végrehajtó.
Fontos megjegyezni, hogy ez az összeg több is lehet.
 
A fentiekre tekintettel megállapítottam, hogy a végrehajtási eljárás során eljáró önálló bírósági végrehajtó díja a rendelet számítási módját alkalmazva bizonyos esetekben az ügy értékéhez viszonyítva aránytalanul magas lehet, mely önmagában alkalmas arra, hogy a jogbiztonság és az annak részét képező tisztességes eljárás alkotmányos követelményével összefüggésben visszásságot okozzon.
 
Amint arra az AJB-1619/2011 számú jelentésemben már utaltam a végrehajtási eljárás eredményessége estén az adós a bírósági végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazásáról szóló 12/1994. (IX. 18.) IM rendelet szerinti díjat is köteles megfizetni, ami ennél a példánál maradva körülbelül 650 ezer forint készkiadások nélkül. Ezen kívül végrehajtási költségként jelentkezik a két végrehajtási záradékának kiállításáért a közjegyzőt megillető munkadíj. A közjegyzőt ezen kívül megilleti a záradékolni kért közjegyzői okirat hiteles kiadmányainak díja, amelynek összege a hiteles kiadmányok számától függ.
 
Mindezeket összeadva láthatjuk, hogy egy 10 millió forint összegű hitelszerződés végrehajtási költsége eredményes végrehajtás és egyetemleges adósok esetén hozzávetőleg 2 millió 433 ezer forint a készkiadások, közjegyzői okiratok hiteles kiadmányainak díja, és a földhivatali eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj, és számos egyéb díj nélkül.
 
Intézkedésem
A jelentésemben feltárt, alkotmányos joggal összefüggő visszásság orvoslása, jövőbeni megelőzése érdekében, az Obtv. 25. §-a alapján felkérem a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy
1.   vizsgálja felül a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994 (IX. 08.) IM rendelet teljes díjrendszerét, különös tekintettel az egyetemleges adósok ellen indított végrehajtási eljárásokra, a végrehajtót megillető behajtási jutalék mértékére;
2.   módosítsa a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994 (IX. 08.) IM rendelet 17. §-át, oly módon, hogy az ne adjon lehetőséget jogbizonytalanságra a tekintetben, hogy a végrehajtás foganatosítása érdekében egy adott adóssal szemben milyen költségek előlegezése kell számítania a végrehajtást kérőnek, továbbá pontosan határozza meg a Vht. 52. § d) pontja szerinti szünetelése esetén az önálló bírósági végrehajtó milyen díjra tarthat igényt.
 
Budapest, 2011. szeptember 20.
 
Prof. Dr. Szabó Máté sk.
 
 
 
http://www.obh.hu/allam/index.htm