Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Wellmann és a válasz.hu

2016.04.25

A válasz.hu az április 22.-i, pénteki cikkében nagyon keményen fogalmaz:

 

begom-02.png

 

Igen-igen…. Így a cím eléggé elítélő. A „begorombult” szó elég negatív képet kelt az emberben. Nem különben a „fejét követelik” kifejezés:

 

A Kúria Polgári Kollégiumának vezetőjének fejét követelik a devizahiteles ügyvédek, miközben lehet, hogy Wellmann György csak azt akarta eltakarni levelével, hogy a Kúria egyik bírója törvényt sértett - vagyis ténylegesen a hibázó bírót védi.

 

begom-01.png

 

Nem kell komoly pszihológiai-szociológia ismeret ahhoz, hogy tudjuk: a legtöbb ember a cikkeket nem olvassa végig, a cikk címéből, vagy a cikk elején leírtakból már levonja saját maga számára a „tanulságot”.

 

Ismert az Áder János köztársasági elnökhöz forduló hét ügyvéd neve. A válasz.hu készíthetett volna riportot a hét ügyvéd bármelyikével, nem lehetetlen feladat egy ügyvéd elérhetőségét megkeresni a neten. Főleg nem egy neves újságnak. A címzett, Áder János köztársasági elnök, bizonyára készségesen válaszolt volna a kormány közeli lap kérdéseire. Azonban a riporter, Nagy László Nándor, nem jelzi, hogy akár bármelyik ügyvédet, vagy a köztársasági elnököt megkereste volna.

 

A cikk elején már meg is születik az ítélet az újságíró tollából:

Wellmann György csak azt akarta eltakarni levelével, hogy a Kúria egyik bírója törvényt sértett - vagyis ténylegesen a hibázó bírót védi.

 

Tehát a részleteket nem ismerteti Nagy László Nándor, azonban megállapítja: a hibázó bíró törvényt sértett!

 

A ténylegesen hibázó bíró valójában egy bírói tanács, hiszen a Kúrián nem bírók ítélnek. Név szerint a 21.156/2015 számú ítéletben ítélkeztek:

 

Dr. Harter Mária a tanács elnöke,

Dr. Mocsár Attila Zsolt előadó bíró,

Pummer dr. Boruzs Mariann bíró

 

A Kúria honlapjáról:  

Kúria P. I. tanács

Tulajdoni perek (azon belül pld. a tulajdonjog megszerzésével, a közös tulajdonnal és annak megszüntetésével, valamint a használati jogokkal kapcsolatos jogviták, a földtulajdonnal kapcsolatos jogviták, szomszédjogi perek, önkormányzatok, civil szervezetek tulajdoni perei). Birtokviták, ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos perek. Társasházzal kapcsolatos jogviták. Zálogjoggal kapcsolatos ügyek. Öröklési jogviták. Tartási és életjáradéki szerződésekkel kapcsolatos perek. Végrehajtási ügyek. Jognyilatkozat pótlásával kapcsolatos ügyek. Külföldi határozatok tanúsítvánnyal való ellátásával kapcsolatos ügyek.

Tanácselnökök:    
- Dr. Orosz Árpád
- Dr. Harter Mária

Bírók:    
- Dr. Csentericsné dr. Ágh-Bíró Ágnes
- Dr. Erőss Monika
- Dr. Kiss Gábor
- Dr. Varga Edit
- Dr. Mocsár Attila Zsolt

http://lb.hu/hu/ugyelosztasi-rend-polgari-kollegium

 

Hát ez már az elején elég nagy baki. „Hibázó bíró”!

 

Az a kérdés sem merült fel a cikk írása közben, hogy vajon egy érdekvédelmi egyesület „figyelem felhívására” kell- e reagálnia egyáltalán a Kúriának, vagy bármely bíróságnak?

 

Wellmann György a Bankszövetség alelnökének, Becsei Andrásnak és Kovács Levente főtitkárnak válaszolt, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy egy 2015. decemberi kúria ítélet ellentétes a Kúria 2013-as 6/2013-as jogegységi döntésével.

 

Az a kérdés sem merült fel a cikk elejének írása közben, hogy folyt-e egyáltalán valamiféle vizsgálat a Kúrián belül…?

 

Welmann válaszában arról ír, hogy a decemberi ítélet „sajnálatos módon” valóban ellentétes a Kúria 2013-as jogegységi döntésével, ám „az érintett ítélkező tanács a jövőben igazodni fog a jogegységi határozathoz és az azon alapuló kúriai ítélkezési gyakorlathoz”.

 

mi alapján hozott Wellmann főbíró ilyen véleményt? Egyáltalán feljogosítja valami jogszabály arra, hogy véleményét nyilvánosságra hozza? Mi alapján véli magát felhatalmazva magát Wellmann főbíró arra, hogy utasítsa a bírókat?

 

Az alábbi hivatkozás eléggé hiányos….

 

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 42. paragrafusának (1) bekezdése szerint a „jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.”

 

… mivel a szóban forgó 6/2013 számú kúriai Polgári Jogegységi Határozat szerint:

 

A jogegységi határozat egyedi szerződések, szerződési rendelkezések érvényességének vizsgálatára nem alkalmas, hanem csak annak elemzésére, hogy a deviza alapú kölcsönszerződés 1. pontban ismertetett konstrukciója polgári jogi szempontból érvényes-e. Az egyes szerződések, egyes szerződéstípusok egyedi megvizsgálása, egyedi, illetve többlet tényállási elemek feltárása, értékelése csak a konkrét perekben lehetséges.

 

Semmiképpen sem beszélhetünk tehát arról, hogy a bírói hármas törvényt sértett volna.

Még csak vizsgálat sem folyt, sem a Kúrián belül, sem az ügyvédi szaklapokban, sem a médiában hogy az ítélet mely pontja ellentétes hatályos törvénnyel, vagy bármely jogegységi határozattal!

 

Mindez tehát azt jelenti, hogy a Kúria bírója nem hozhatott volna a jogegységi határozattal ellentétes ítéletet, azaz Wellman György levelének azon kijelentése, hogy „az érintett ítélkező tanács a jövőben igazodni fog a jogegységi határozathoz és az azon alapuló kúriai ítélkezési gyakorlathoz”, épp nem arról szól, hogy a bíró törvényellenesen megígéri a Bankszövetségnek, hogy a jövőben rájuk nézve hátrányos ítéletet nem hoznak, hanem arról, hogy a kollégiumvezető azt „ígéri meg”, hogy az adott bíróság többé nem fogja megsérteni a hatályos törvényeket.

Ne ítéljük el teljesen azonban a cikk íróját, mert a cikk további részében jönnek a reális, valósághoz közeli megállapítások.

Korábbi jogegységi határozatot csak újabb határozattal lehet módosítani, hatályon kívül helyezni. Erre pedig az idézett törvény szerint új jogegységi eljárást kell lefolytatni. Ilyen eljárást a Kúria elnöke vagy kollégiumvezetője, illetve helyetteseik, valamint az ítélőtábla elnöke indíthat.

 

Kár, hogy nem ezzel kezdte a cíkkét!

 

Több mint egy hete ismert a Wellmann botrány, nemhogy eljárás indításáról nincs hír, hanem sajnálatos módon sem Darák elnök úr, sem Wellmann főbíró úr nem vette a bátorságot ahhoz, hogy nyilatkozzon, hogy kifejtse az álláspontját.

 

A nagy kérdés tehát ezek után az, hogy az adott szerződés valamely pontja tartalmaz-e arra vonatkozóan egyértelmű utalást, hogy devizában megállapított és nyilvántartott kölcsönről van-e szó. A Wellmann levél alapján az adott szerződésnek kellett tartalmaznia erre vonatkozó utalást, hiszen a jogegységi határozat csak az ilyen szerződések esetében ír elő kötelező bírósági gyakorlatot.

 

Mint a mai nap nyilvánosságra került ítéletből kiderült, a kölcsönszerződés forintban határozza meg a kölcsön összegét, a szerződés adataiból nem határozható meg deviza kölcsön összeg.

 

A cikk írójának sajnos nem tűnik fel, hogy Wellmann főbíró négy hónapon keresztül titkolta törvénytelenül ezt az ítéletet.

 

Teljesen felesleges a bank kegyét keresni, mivel elég ha az ítélet és a bírósági jegyzőkönyvek megismerhetőek. Nem kéne a labdát feldobni, hogy azt leütve a bank „személyiségi adatokra” hivatkozva megtagadja a szerződés részleteinek a kiadását.

 

A jelen helyzetben tehát indokolt lenne, hogy a bírósági perben érintett pénzintézet – a személyiségi adatokra és a fent említett arányosságra tekintettel – nyilvánosságra hozza az adott szerződés részleteit, amelyek alapján egyértelművé válhat: tényleg hibázott-e a Polgári Kollégium vezetője, vagy épp ellenkezőleg, az eljáró bírói tanács sértett-e törvényt.

 

Volt eddig elsőfokú bíróság, mely vizsgálta, hogy mi a kölcsönszerződés tárgya, volt egy másodfokú bíróság, mely vizsgálta, hogy mi a kölcsönszerződés tárgya: forint vagy deviza?

 

Volt egy harmadik bírósági eljárás, mely szintén vizsgálta hogy mi a kölcsönszerződés tárgya? A Kúria ítéletéből:

 

„Deviza alapú bankkölcsön esetében a kölcsönszerződésnek tartalmaznia kellett volna a kölcsön főtárgyát: a kölcsön tárgyát képező devizát, mégpedig pontos, összegszerű megjelöléssel vagy legalábbis magából a kölcsönszerződésből egyértelműen kiszámítható módon.”

„A szerződő felek a közjegyzői okirat kölcsönszerződést tartalmazó részében kizárólag forintban határozták meg a kölcsön összegét, devizában nem, és a szerződés …. pontjai alapján a kölcsön devizában meghatározott összege nem is számítható ki.” 

 

Na, ez lehet a probléma a bankoknál EZ BIZONY FORINTKÖLCSÖN !!!!

 

 

Visszatérve az előző idézetre. Tényleg az lenne „indokolt” hogy a nyilvánossá tett „szerződés részletei” alapján az emberek döntenék el, hogy a bíró hibázott-e vagy sem? Tényleg csak így lehet egyértelmű, tisztelt Nagy László Nándor cikk író úr?

 

A Kúria után két út van: amennyiben sérültek az egyik fél Alkotmányos jogai, az Alkotmánybírósághoz tud fordulni, ha emberi jogai sérültek, akkor írány az emberi jogok bírósága...  Na jó, egy bank, mint ember....????

 

Bátorítom a valasz.hu szerkesztőségét, hogy egy közös riportra hívja meg Welmann főbírót és a hét ügyvéd valamelyikét.

 

http://valasz.hu/uzlet/begorombultak-a-devizahiteles-ugyvedek-118255

 

A válasz.hu 2014 nyarán elég elismerően ír Wellmann főbíróról. Valamiért azonban akkor elfelejtették feltenni azt a kérdést, hogy bíróként miért befolyásolja az adósokat, hogy ne indítsanak pert? A hatalmi ágak szétválasztásával összhangban van-e az, hogy Wellmann bíró azt sugallja, hogy a kormány majd megoldja…

További komment nélkül részletek:

 

begom-03.png

 

begom-04.png

 

begom-05.png

 

(nahát, most meg pervesztéssel jár, ha az adós nem tud számolni!)

 

 

begom-06.png

 

http://www.lb.hu/hu/sajto/het-embere-dr-wellmann-gyorgy-kuria-polgari-kollegiumanak-vezetoje-heti-valasz-25-szamaban

és

http://valasz.hu/itthon/kolcsonkenyer-visszajar-100884

 

 

Most csötörtökre,

 

április 28.-ra

 

tüntetést

 

szervezünk a Kúria elé!

 

Kiállunk az ügyvédeink mellett;

 

követeljük, hogy legyen

 

alapos vizsgálat

 

 Wellmann botrány kapcsán;

 

kinyilványítjuk, hogy fontos számunkra

 

a jogállamiság és a jogbiztonság;

 

elismerjük

 

a tiszteséges bírók munkáját;

 

 

 elutasítjuk, hogy a bankok

 

nyomást gyakoroljanak

 

a bírókra!