Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


VIGYÁZZ újabb banki megtévesztés!

2015.01.09

fo-03.png

 

A bank azt a látszatot kelti ezzel a levéllel, hogy lakáscélú felhasználás szükséges ahhoz hogy a kölcsön felvevője fogyasztónak minősüljön.

A jogszabály szerint nem attól fogyasztói egy kölcsönszerződés, hogy a kölcsön összegét mire fordították, hogy a pénzből mit vettek! A fogyasztói szerződéseken belül beszélhetünk lakáscélú kölcsönről és nem lakáscélú kölcsönről.

 

fo-01.png

fo-02.png

 

 

Annak aki ilyen levelet kap, javasoljuk, hogy haladéktalanul nyújtson be panaszt az MNB-hez.

 

 

2014. évi LXXVII. törvény

az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről

 

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazásában:

i) fogyasztóa hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdés 28. pontjában meghatározott fogyasztó;

 

 

 

 

2013. évi CCXXXVII. törvény

a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

 

3. Értelmező rendelkezések

6. § (1) E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában

28. fogyasztóaz önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy;

 

 

Egy példa, hogy miért kell különválasztani a lakáscélú kölcsönöket: 

 

 

 

2014. évi LXXVII. törvény

az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről

 

4. Deviza és devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződések

11. § (1) A deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés módosulásakor forintra átváltás esetén a pénzügyi intézmény csak referencia-kamatlábhoz kötött kamatot alkalmazhat.

(2) Az alkalmazható referencia-kamatláb a három hónapos BUBOR.

(3) A referencia-kamatláb második kamatperiódusának első napja

a) ha az első új kamatfelárperiódus kezdete 2015. május 1. napja és 2015. augusztus 1. napja közé esik, ez a nap,

b) minden más esetben a 2015. április 30-át követő azon hónap azon napja, amely az első új kamatfelár-periódus kezdő napjából háromhónapos visszaszámítással határozható meg.

(4) A kamatfelár az eredeti kamatfelár, azzal, hogy

a) nem lehet kevesebb, mint 1 százalék, és

b) nem haladhatja meg

ba) lakáscélú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződés esetén a 4,5 százalékot vagy

bb) nem lakás célú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződés esetén a 6,5 százalékot.

(5) Ha a fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés százalékban meghatározott eredeti induló kezelési költséget is tartalmaz, a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kamatfelárak mértékét az eredeti induló kezelési költség százalékpontjával csökkentett mértékben kell figyelembe venni.

(6) Az e törvény szerinti szerződésmódosulással megállapított induló kamat nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatot, kivéve, ha ez a kamat alacsonyabb, mint az e § alapján meghatározható legkisebb induló kamat.

 

Lehet, hogy az a bank szándéka, hogy a szabadfelhasználású kölcsönt is lakáscélú kölcsönnek tekintse, mert ez előnyösebb az Ügyfélnek?