Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vélemény és kiegészítés a Kúria munkaanyagához 2012-10-04

2012.10.05

 

Tisztelt Dr. Vezekényi Ursula bírónő!

Tisztelt Joggyakorlat elemző csoport!

Tisztelt Kúria!                                                  kuria@kuria.birosag.hu

                              

 

Köszönjük, hogy elküldték tanulmányozásra a Joggyakorlat elemző csoport megállapításait. Szeretnénk élni a lehetőséggel, hogy véleményt mondhatunk a közreadott megállapításokról és szeretnénk néhány szempontot is felvetni, melyek vizsgálatát elengedhetetlenül fontosnak tartjuk.

Mozgalmunk a „deviza”hitelezés, azon belül is az ingatlanfedezetű kölcsönök problémakörével foglalkozik már lassan két éve, tagja a Parlament Fogyasztóvédelmi bizottságának szekértői csapatának.

„A Hiteles Mozgalom alapítói azért kezdeményezik a mozgalom létrehozását, hogy elősegítsék a probléma megismerését, külön válasszák az előítéleteket a valóságtól, segítséget nyújtsanak a valós megoldások megtalálásában, kidolgozásában.”

               Hiteles Mozgalom alapító irat.

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/egy-kicsit-rolunk/hiteles-mozgalom-----alapito-okmany.html

 

Fontos tartjuk, hogy már most, a tömeges perek tárgyalásai előtt foglalkozik a Kúria ezzel a hatalmas társadalmi problémakörrel, és összesíti a néhány eddigi per tapasztalatait.  A Kúria hazánkban az egyik hatalmi ág legfőbb szerve.

ALAPVETÉS

C) cikk

(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.

Az Országgyűlés

1. cikk

(1) MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.

(2) Az Országgyűlés

b) törvényeket alkot;

A Kormány

15. cikk

(1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az országgyűlésnek felelős.

 

A bíróság

25. cikk

(1) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.

 

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2011. évi 43. szám

http://www.kormany.hu/download/0/d9/30000/Alapt%C3%B6rv%C3%A9ny.pdf

 

„Magyarország demokratikus elvek mentén működik, és ez tükröződik a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyában is: a három legfőbb hatalmi ág (a törvényhozó, a végrehajtó hatalom, valamint az igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik. A felosztás nem engedi, hogy bármelyik ág magához ragadja a hatalmat, és önkényesen alakítsa az ország és a benne élő állampolgárok életét, hiszen a hatalmi ágak azon túl, hogy függetlenül működnek egymástól kölcsönösen ellenőrzik egymás működését. Ezt hívják a fékek és egyensúlyok rendszerének.

Hogyan épül fel a magyar állam?

A magyar állam legfőbb szervei:

·                     törvényhozó hatalom: parlament

·                     végrehajtó hatalom: kormány

·                     bírói hatalom: bíróságok”

A Kormány hivatalos honlapja

http://www.kormany.hu/hu/mo/magyarorszag-alkotmanyjogi-berendezkedese

 

A három legfőbb hatalmi ág közül kettő a Kormány és szervei valamint a Parlament, már évek óta ismeri a „deviza”hitelezés problémáit. A bíróságok azonban most kezdenek el ezzel a problémakörrel foglalkozni.

 

Elsőként ismertetjük a kormányszervek, a Hivatalok és Hatóságok ebben a témakörben született jelentéseit, anyagait.

 

GVH JELENTÉS 2005

A gazdasági Versenyhivatal jelentése a jelzáloghitelezés tárgyában folytatott ágazati vizsgálatról....

 

 a teljes anyag 40 oldal, ide feltöltve:

 

https://docs.google.com/file/d/0B-taFPpeqhOzd0NVZlVjTWpZZG8/edit

 

 

 

....A bírósági eljárok során gyűjtött tapasztalatainkat és szeretnénk átadni.

Az adósok egy kis része hosszú-hosszú vívódás után, anyagilag már teljesen kimerülve, gyakran közmű és egyéb adósságokkal terhelten indít pert, mivel semmilyen más megoldást nem lát maga előtt.

A leghatásosabb eszköz a bírósági jogérvényesítés, a gyakorlatban azonban ez annyira hosszadalmas, költséges és bonyolult, hogy a panaszosok, ha lehet, még akkor is elkerülik, ha a hátrányos helyzetű peres felet eljárási rendelkezések segítik. Az eljárás során a fogyasztó előnytelen helyzetben van a jogi szakértelemmel körülbástyázott pénzügyi szolgáltatóhoz képest.

kormánybizottság 2006  – 12.oldal – a panaszkezelés intézményrendszere

 

Sajnos a perköltség, a nemrég megemelt perköltség előteremtése szinte lehetetlen feladat. Jogosnak érezzük a perköltség elengedését esetükben, mivel különben lehetetlenné vélik a bírói jogérvényesítés.

Sajnos nemrég a perek idézés kibocsátása nélküli elutasítása esetére bevezették a perilleték  10%-ával egyenlő mértékű büntetőilletéket. Tapasztalataink szerint a bírók egy része él ezzel a lehetőséggel. Bízunk abban, hogy a készülő Kúriai útmutatás az ügyvédeknek is segítséget fog adni, és ritkábban kell majd elutasítani a bíróknak beadványokat.  Sajnáljuk, hogy a bírók  nem tudták mellőzni ezt a büntetést és a lehetetlen helyzetben lévő adósokat így büntették.

Bízunk abban, hogy sikerül olyan útmutatást kiadni a Kúriának, mely gyorsabbá teszi a bíróságok munkáját, melyek ezáltal kezelni tudnak majd több tízezer peres eljárást. Reméljük nekünk is sikerült a sikeres anyag elkészítéséhez hozzájárulnunk.

Reméljük, hogy a „deviza”hitelezés legjellemzőbb elemeire és a folyamatokra sikerült felhívni a Kúria figyelmét. Arra hogy mi miért történt, az egyik magyarázat az, hogy egymástól független események véletlenszerű egybeeséséről van szó, alapvetően a banki vezetők és banki alkalmazottak figyelmetlenségéről és szakmai felkészületlenségéről van szó.

A másik magyarázat, hogy a bankok vezetői előre megtervezett módon hozták létre a szerződések szövegét, úgy hogy értelmezhetetlen legyen, szándékosan hallgatták el és egyben helyezték át az összes kockázatokat a kölcsönfelvevőkre. Tették mindezt azért, hogy ezt a nagyon kockázatos , de számukra kockázatmentesé tett hitelterméket el tudják adni és 4.000 milliárd Ft kölcsönt ki tudjanak helyezni. Gyakorlatilag olyan szerződések megkötésére ösztönözték a családokat, melyek megkötésére a tények ismeretében nem lettek volna hajlandók. Ezt nevezi a jog uzsorás szerződésnek.

            202. § Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés).

Polgári törvénykönyv

 

A bűncselekmények felderítése és bűnt elkövetők büntetés a harmadik hatalmi ág, az ügyészség és a bíróság feladata.

Bizakodva várjuk a Kúria anyagát, az elkészítéséhez jó munkát kívánunk.

 

 

  

 

 

Ebben az esetben valójában a pénzintézetek által elkövetett bűncselekményekről beszélhetünk.

 

 

Üdvözlettel:

 

                                                                       Szabó József

 

 

 

                                                           a Hiteles Mozgalom egyik alapítója