Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Végtörlesztés 2011 – „megfelelően jómódúaknak”

2012.11.20

 2011. június 20.-án fogadta el a Parlament a végtörlesztésről szóló törvényt (2011 évi LXXV. törvény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről)

 

Ma már nagyon jól tudjuk, hogy kik élhettek ezzel a segítséggel…

Látható volt ez akkoriban előre? 

Az atlatszo.hu pár napja nagy nehezen megszerezte a törvény előkészítéskor készült kormányhivatali tanulmányt, melyet 10 évre titkosítottak.

Titkosítottak!!!

“A tavaly év végén bevezetett végtörlesztésről még 2011 nyarán készített tanulmányt a kormány számára a Közpolitikai Kutatások Intézete. Augusztus végén közérdekű adatigényléssel kértük ki az anyagot a szervezettől, de azt „döntés megalapozásául szolgáló adat” jellege miatt 10 éves titkosságra hivatkozva nem kaptuk meg.

Bírósághoz fordultunk, de a szerdai tárgyalás előtti reggelen a KKI-t felügyelő Közigazgatási és Igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor jóváhagyásával hirtelen megkaptuk a tanulmányt.”

“2012 február végén ért véget a mintegy 169 256 darab devizahitel szerződés 1354,4 milliárd forint értékben történt végtörlesztése, mely a deviza alapú kölcsönök rögzített árfolyamon való visszafizetését tette lehetővé.”

“A tanulmány elismeri, hogy a végtörlesztés a tehetősebb adósoknak kedvez, a többiek szerintük forinthitellel válthatnák ki azt.”

“A kedvezményezett kört ezúttal is a jómódú családok alkotják, ahol is nagyon magas a megtakarítási határhajlandóság.”

http://atlatszo.hu/2012/11/15/nyilvanos-a-devizahitelezesrol-es-vegtorlesztesrol-szolo-tanulmany/

 Néhány részlet a Közpolitikai Kutatások Intézetének (KKI) titkosított jelentéséből:

 

 A „devizahitelezés problémája már 2004-től ismert volt.

“A magyarországi devizahitelezés gyors felfutása 2004 tavaszán kezdődött. Az MNB egyik szakértője 2004 júniusában nyilvánosan is felhívta a figyelmet az ebben rejlő árfolyamkockázatokra, 2005 decemberében pedig Járai Zsigmond jegybankelnök már az ország devizaadósságából eredő veszélyektől is óvott, miközben a bankok tovább folytatták a hitelezési feltételek enyhítését”

“A Financial Times 2006. október 9-én úgy fogalmazott, hogy 2000-2004 között a magyar költségvetési hiány jelentős hányadát a lakáshitel-támogatás ge­nerálta.  Az azután felfutó devizaalapú jelzáloghitelek miatt az éppen kipukkadni készülő ingatlanpiaci buborék, valamint a fenntarthatatlan költségvetési és folyómérleg-hiányok közepette „a magyar gazdaság időzített bombává” vált.”

 

A végtörlesztés leginkább a megfelelően jómódúaknak nyújt segítséget, a többiek csak akkor tudnak a végtörlesztéssel élni, ha forint hitelt vesznek fel. Azonban az adósok nagy része nem hitelképes.

“Becslések szerint 10 és 20 százalék között lehet azon családok aránya, amelyek megfelelően jómódúak ahhoz, hogy saját megtakarításból és/vagy rokonoktól, barátoktól származó kölcsönökbőlképesek lehetnek törleszteni teljes adósságukat.”

“A többiek egy része forinthitellel válthatja ki a korábbi devizahitelt: 10 százalé­kos THM mellett már alacsonyabb lenne a hitelkiváltás utáni törlesztőrészlet. Azonban nem minden devizaadós hitelképes…”

 

Csak speciális körülmények esetén teheti meg a törvényhozás, a Parlament, hogy beavatkozásával szerződést módosít: a meglévő szerződés fenntartása a gyengébb pozícióban lévő adós jogos érdekét sérti, társadalmi méretű igényt elégít ki, a szerződéskötés után előre nem látható módon változtak a körülmények, a körülmények változásának hatása túlment a vállalható kockázaton.

A Ptk. nem rendelkezik a jogszabály általi szerződésmódosítás esetéről, ezt a lehetőséget csak a bíróság részére tartja fenn.  A 66/1995 (XI. 24.) AB ha­tározat a hosszú távú jogviszonyokról azonban megállapította, hogy ha azok fennállása alatt számottevő politikai, pénzügyi és egyéb társadalmi változások álltak be, akkor alkotmányosan nem kifogásolható, ha a jogviszonyok módosítására a törvényhozás dolgoz ki általános megoldást.”

“A beavatkozás feltételeit a Ptk.-nak a bírói szerződésmódosításra vonatkozó szabályai rögzítik: a szerződés változatlan tartalommal való fenntartása va­lamely fél lényeges jogos érdekét sérti (jelen esetben az amúgy is gyengébb pozícióban lévő adósét); a körülményváltozás nem volt ésszerűen előre lát­ható; túlmegy a normális változás kockázatán (a devizahitelezés alapja az euró gyors bevezetésébe vetett piaci bizalom és a pénzviszonyok stabilitása volt, a válság elhúzódó hatásaival nem lehetett kalkulálni); illetve a beavatkozás társadalmi méretű igényt elégít ki.”

“A jogalkotó beavatkozását a szerződéses viszonyokba a gyengébb fél védelme indokolhatja. A 423/B/I996. AB határozat a határidő előtti előtörlesztés lehetőségéről megállapította, hogy a Ptk. azért tette lehetővé a hitelösszeg kamat és kártalanítás nélkül visszafizetését, mert az adó­sok gyengébb helyzetben vannak a piaci viszonyokban, mint a hitelezők.”

 

A jelentés felhívta arra a figyelmet, hogy a végtörlesztés miatt várhatóan növelik a pénzintézetek a többi hitelesnél a törlesztő részleteket, ezáltal a rossza anyagi helyzetben lévők (akik nem tudtak élni a végtörlesztéssel) a korábbinál nehezebb helyzetbe kerülnek.

“A várható jogvita kimenetétől függetlenül a külföldi befektetők szemében a végtörlesztéssel kapcsolatos intézkedések csökkentik a magyar gazdaságirá­nyítás iránti bizalmat, és tartós tőkekivonást eredményezhetnek. Az ennek hatására növekvő országkockázat és emelkedő CDS-felárak az államadósság finanszírozását drágítanák.”

“… azok a háztartások, amelyek rossz anyagi helyzetben vannak – vagyis ahol a hiteltörlesztés valódi probléma -, megtakarítások és hitelképesség híján nem tudják kiváltani a hitelüket, a korábbinál is nehezebb helyzetbe kerülhetnek a növekvő törlesztőrészletek miatt.”

 

Akkor lehet magasabb 40-50%-os részvételi arányt kialakítani, ha a pénzintézetek kedvező forinthitelt kínálnak.

A kormány 15-25 százalék közötti részvétellel számol és 200-300 milliárd forintos banki veszteséget valószínűsít. Az elemzői becslések rendkívül tág határok között mozognak, amit elsősorban a banki reakciókra vonatkozó várakozások különbözősége magyaráz. Mi arra számítunk, hogy számos pénzintézet kínál majd olyan forinthitelt, amely mellett racionális döntés lesz a végtörlesztés választása új forinthitel mellett. Ebben az esetben a kormány által kalkuláltnál jóval magasabb, akár 40-50 százalékos részvételi arány is kialakulhat.”

 

Amennyiben csak a jómódú családok élhetnek a végtörlesztéssel, akkor az nem lesz olyan  kedvező hatással a nemzetgazdaság fejlődésére, mintha széles körben élhetnek ezzel az adósok.

“Korábbi értékelések gyakran vélekedtek úgy, hogy a háztartások pénzügyi terheinek csökkentése élénkítheti a lakossági fogyasztást, ami jótékony ha­tással lehet a növekedésre. Véleményünk szerint ez a mechanizmus a devizahitelek végtörlesztése esetében ugyanúgy működésképtelen lesz, mint az egykulcsos adónál. A kedvezményezett kört ezúttal is a jómódú családok alkotják, ahol is nagyon magas a megtakarítási határhajlandóság.”

http://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2012/11/vegtori1.pdf

 

A Közpolitikai Kutatások Intézete egy kormányzati háttérintézmény.

Azt vizsgálja, hogy a tervezett kormányintézkedések milyen hatással vannak az állampolgárok életére.

“A választások közötti időszakokban a politika és az állampolgárok közötti, olykor nem nyilvánvaló, mégisállandó és közvetlen kapcsolatot a közpolitika teremti meg. A közpolitika a kormányzás és a politikaformálás szakpolitikai eredményeivel, illetve azoknak az állampolgárok mindennapi életére gyakorolt hatásaival foglalkozik. A közpolitika összeköti az adott közösség hétköznapjaira jellemző ügyeket, a közérdek által vezérelt politikai irányítást, valamint a kormányzás és a közigazgatás tudományát.”

“A 2011. február 1-jén létrejött Közpolitikai Kutatások Intézete (KKI) olyan kutatói műhely, melynek feladata a nemzetközi kormányzati gyakorlatok tanulmányozása, a hazai közigazgatási munka segítése és a kormány szakpolitikai teljesítményének javítása. Intézetünk a kormányzati koordinációért felelős miniszterelnök-helyettes irányítása és felügyelete alatt, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként végzi munkáját.”

“A Közgazdasági Elemzések Osztálya – makrogazdasági modellezés segítségével – vizsgálja a hazai gazdaság állapotát és kilátásait, elemzi a gazdaságpolitikában tervezett és bekövetkezett változásokat. Kiemelt figyelmet fordít olyan gazdaságpolitikai területekre, mint a költségvetési folyamatok, a monetáris politika, a versenyképesség, a fejlesztéspolitika, a külső konjunktúra alakulása, a külgazdasági folyamatok, az energetika és a közösségi közlekedés.”

http://kki.kormany.hu/index

 

A pénzintézetek, azért hogy a lehető legkevesebben élhessenek a végtörlesztéssel, felemelték a forinthitelek kamatát és szigorították a hitelhez jutást.

A gazdasági Versenyhivatalnál már egy éve tart a kartellvizsgálat az összehangolt kamatemelések miatt.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2011. november 23-án eljárást indított az OTP Bank Nyrt., az Erste Bank Hungary Zrt., az MKB Bank Zrt., a Raiffeisen Bank Zrt., a CIB Bank Zrt., az Unicredit Bank Hungary Zrt., és a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. ellen. Az ügyindítás első lépéseként egyes vállalkozások székhelyén előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartottak a Hivatal munkatársai.

A GVH észlelte, hogy a magyar lakossági bankpiacon több vezető pénzintézet 2011. szeptember 22 után egymással közel azonos időpontban jelentős mértékben (50-200 bázisponttal, azaz 0,5-2 százalékponttal) megemelte lakossági jelzáloghiteleinek kamatát, illetve magasabb kamatú új terméket vezetett be. A GVH tudomására jutott információk szerint a bankok egyidőben végrehajtott emeléseinek valószínű magyarázata a bankok közti megállapodás.

A feltételezett megállapodás tartalma szerint a nevezett kereskedelmi bankok a devizahitelek végtörlesztése kapcsán magasabb kamatozású termékeket kínálnak, illetve korlátozzák alacsonyabb kamatozású termékeik elérhetőségét.

http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&pg=72&st=1&m5_doc=7393

 

 

 

Részt vettünk a Parlament Fogyasztóvédelmi bizottságának ülésén, ahol a végtörlesztési törvényt tárgyalták.

 

Ezen elhangzott, a kormány olyan megoldást dolgoz ki, mely által a költségeken egyformán osztozik a pénzügyi rendszer, az adósok és a kormány. Senki sem kerülhet utcára.

 

Szatmáry Kristóf államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium) előterjesztése: 

 

2011 március végén a magyar háztartásoknak a hitelintézetek, illetve a szövetkezeti és

egyéb pénzügyi vállalkozások felé való hitelállománya elérte a 9200 milliárd forintot.

Harmadát teszi ki, a bruttó hazai terméknek az egyharmadára eső összeget jelent ez, melynek sajnos a kétharmada deviza alapú hitel. És ezen belül is jellemzően a jelzáloggal fedezett lakossági hitelek vannak. A teljes hitelállomány 85 százaléka svájci frank alapú, tehát jól látszik, hogy az elmúlt 6-7 évben kialakult tartozásstruktúra nagyon-nagyon sok veszélyt rejtett magában

A kormányzat az  év eleje óta folyamatosan tárgyal a Bankszövetséggel azzal kapcsolatban, hogy olyan megállapodás szülessen, amely alapja a hármas felelősségvállalás.

Tehát egyrészt a bankokra, nem megkerülhető módon a hitelt felvevőkre és harmadrészt pedig a kormányzatra hárítja ennek a problémának a költségét.

 

A Hiteles Mozgalom hozzászólásából néhány részlet:

A jelenleg ismertetett megoldások vagy azt tükrözik, hogy az állampolgárok választott képviselői, illetve a kormánytagok nincsenek tisztában a valósággal vagy pedig cinikusan, tettüket palástolva a pénztőkének kedvezően elárulják a Magyar Köztársaság állampolgárait.

Az utókor majd eldönti ezt, megállapítja minden egyes parlamenti képviselő felelősségét.

 

Az írásban beadott anyagunkban leírtuk, hogy évente csak a deviza-lakáshitelek kapcsán 110-160 milliárd forint áramlik a bankokhoz, a hitelfelvevőktől. Ez a plusz teher ahhoz képest, amikor felvették a hitelt. Ez, hogyha nézünk egy tízéves időtartamot, 1000-

1500 milliárd forint. 1000-1500 milliárd forint!

 

Az utóbbi napokban felmerült az, hogy ez egy rossz termék. Valóban, ez egy rossz

termék, mindannyian érezzük, az összes kockázatot, a hitelfelvevőkre terheltek a bankok, ahogyan Szatmáry úr is elmondta, a bankok felelőtlenül hiteleztek. A bankok úgy hiteleztek felelőtlenül, hogy minden felelősséget rátettek a hitelfelvevőkre.

Leírtuk az írásos anyagban is, hogy jelenleg a hitelfelvétel állapotához képest közel

kétszeres már a törlesztés. Ezt hosszú távon nem tudja egy család kigazdálkodni. Mindenki

feléli a tartalékait, mindenki szűkíti a kiadásait, ezt szintén leírtuk az írásos anyagban.

Most arról folyik az egyezkedés még a bankszövetség és a kormány között, hogy a

további évekre hogyan lehet a bankadót kiterjeszteni.

Mi ezt úgy véljük, hogy azon a pénzen akar a kormányzat osztozni a bankokkal, amelyeket tőlünk csalnak ki, amelyeket tőlünk szedtek ki.

Hogyha megállapítják a kormánypárti parlamenti képviselők is, hogy a bankok visszaéltek az erőfölénnyel, hogy a bankok csalárd szerződéseket kötöttek, akkor miért nem kapnak a devizahitelesek kárpótlást?

Miért nem kártalanítják azokat a hiteleseket, akiket ilyen módon a bankok gyakorlatilag tönkretesznek?

http://www.parlament.hu/biz39/bizjkv39/FVB/1106071.pdf

 

 

Végül néhány részlet a pár nappal korábban (2011.06.02) elküldött írásos anyagunkból:

 

Minden család a fentiek szerint elindult már három éve a pénzügyi csúszdán, akkor is ha még nem tud róla.

Lefelé indul el, pedig azért vett fel hitelt, hogy emelkedjen. Legyen albérlet helyett önálló otthona, a család méretének jobban megfelelő nagyobb lakás, öreg belvárosi bérház helye sorház kis kerttel a város szélén.

Nem a lakáshitelesek a társadalom megkárosítói, nem ők az állami pénzek lenyúlói, nem ők a számla gyárosok, sem az áfa ügyeskedők. Senki sem azért vett fel hitelt, hogy csaljon: „úgysem fogom fizetni és így milyen jól járok”. Tudja mindenki: a lakása, a saját otthona a tét. A csalók nem a hitelfelvevők.

Az eddigi „nem-megszorító” kormányzati lépések szinte olajozzák a csúszdát, így gyorsítva a család pénzügyi ellehetetlenülését: csökkentett összegű táppénz, befagyasztott közalkalmazotti bértábla, műszak és túlóra pótlékok csökkentése, a munkanélküli segély csonkolása, bérfejlesztések, melyek csak a nettó bér csökkenését akadályozzák (az egykulcsos szja kedvezőtlen hatása), az „át nem hárított” válságadók hatása a közüzemi számlákra. Olajoz természetesen a gazdasági világválság is: emelkedő üzemanyag és energia árak, soha nem látott élelmiszer árak, növekvő munkanélküliség, megszűnő vagy vergődő kis és magánvállalkozások.

Képtelenség mind felsorolni.

A csúszdán lévők vagy kiugranak a csúszdából, vagy (néhány szerencsés kivételtől eltekintve) mind-mind leérnek a csúszda aljára a következő 5-10 évben.

 

A 2011.04.27.-i "Lakáshitelesek válságban - megoldások rövid és hosszú távon" című parlamenti vitanapon olyan állítások, kijelentések hangzottak el a kormánypárti képviselők szájából, melyek felelőtlen magatartással, inkorrekt viselkedéssel, hibák és csalások elkövetésével, erőfölény alkalmazásával, igazságtalan szerződésekkel, extra profit megszerzésével illetik a bankokat.

Olyan tevékenységekkel, melyek a bankok hasznát növelték a hitelfelvevők kárára. Ezeknek a „tényeknek” a megállapításához nem volt szükségük arra a parlamenti operatív bizottságra, melyet a Hiteles Mozgalom kezdeményezett - „a lakáshitelesek megmentése érdekében felállított operatív eseti bizottság” – H/3125. Úgy tűnik, tisztában vannak a tényekkel!

 

MIT OLD MEG AZ ÖT PONT?

Mit kapnak a szereplők?

A bankok megtarthatják az „extra profitot” és további jogi mentességet élveznek a „csalások” miatt.

A bankok megmentése érdekében lehetővé teszik a kilakoltatásokat.

Az ingatlan fejlesztőknek megkönnyíti, hogy a hitelezés elindításával végre eladhassák ingatlanjaikat.

Az ingatlanforgalmazók jutalékért újra dolgozhatnak az elinduló lakáspiacon.

A költségvetésnek ismét lesz bevétele a vagyonszerzési illetékekből.

A banki végrehajtók, behajtók megélhetése biztosított.

A hitelközvetítők ismét az Ügyfélnek legmegfelelőbb hitelt ajánlhatják – jutalékért.

A megállapodás létre hoz egy új piaci lehetőséget a vagyonosoknak: bérházak és bérlakások fenntartása. Ha beválik az új „üzlet” ezek építése.

A bankok új Ügyfeleket kapnak az árfolyamgát létrehozásával.

A „bebukott” ingatlanok új vevőinek állami kamattámogatás.

A szabályzással és ellenőrzéssel megbízott állami Hivatalok és Hatóságok évekig szemet hunytak a bankok tevékenysége láttán. A súlyos mulasztásaikat senki nem kéri számon.

A drasztikusan megnövekedett törlesztésüket már fizetni nem tudók teljes létbizonytalanságot, nem tudhatják évekig, mikor kerül rájuk a sor a kilakoltatás „ütemezésében”.

A csúszdán leérők „segítséget” kapnak, hogy bérlakásba költözhessenek.

 

A (deviza)lakáshitel áldozatai mit nem kapnak?

A bankok „felelőtlen magatartással, inkorrekt viselkedéssel, hibák és csalások elkövetésével, erőfölény alkalmazásával, igazságtalan szerződésekkel”, törekedtek sikerrel „extra profit megszerzésére” – a Bankok és a Kormány megállapodása révén a hitelesek nem kapnak semmilyen kárpótlást a bankoktól.

Nem jár kártérítés a bankoktól a „rossz” hiteltermék értékesítése miatt.

Nem jár vissza a nem létező deviza nem létező átváltási költsége (4-5%) sem.

Nem kapnak teljes vagy részleges visszafizetést a felvett hitelből befizetett vagyonszerzési illetékből a kilakoltatottak sem, az anyagi csőd felé haladók sem. Ha ezt esetleg késve fizették be az APEH-nek, nem kapják vissza a késedelmi kamatot.

A felvett hitelből vásárolt és beépített építőanyag Áfájából sem kapnak visszatérítést.

Nem jár nekik SZJA kedvezmény a megnövekedett törlesztés kompenzálására, hogy maradjon pénz élelemre, rezsire.

Nem jár a becsapott károsultaknak semmi a Kormány által kivetett bankadó milliárdjaiból.

A már fizetni nem tudók semmit sem kapnak a NET-nek a forgalmi érték 35-55%-ért eladott lakásukért. Viszont a fennmaradó adósságukat tovább fizethetik a tervezett 1.000 Ft/m2 lakbéren felül.

Az adósság ezentúl is lehet magasabb, mint az eredeti hitelfedezeti összeg.

 

Hagyhatja-e a kormány kifosztani saját állampolgárait?

Az ismertetett terveket nem tudjuk támogatni. Várjuk az igazi segítséget, mely nélkül elveszünk!

https://docs.google.com/open?id=0B-taFPpeqhOzUTRqRk1OaFRNUUU