Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Varga István írása Rogán állításairól

2014.09.11

 Tisztelt Hitelesek!

 

vi-ro-01.png

 

A FIDESZ frakció ma tárgyalja az elszámolási törvény tervezetét és a hír szerint pénteken már be is nyújtja az Országgyűlésnek.

 

A Magyar Nemzet 6. oldalán Rogán frakcióvezető ki is mondja egy célzott riportban tudatosan mennek szembe a törvényességgel.

 

A szervilis riporterek felvetik, hogy az adósokat képviselő szervezetek némelyike hiányolja a társadalmi egyeztetést és nyomban a riportalany szájába adják a várt választ:

 

"Egyes értelmezések szerint az erre való hivatkozás is csúszást okozhat az elszámoltatásban."

 

 Rogán mindjárt kapcsol és válaszol:

  „Ha voltak érdemi észrevételeik, azokat mindig szívesen fogadtuk és a jövőben is így lesz. Viszont két dolgot szeretnék leszögezni: ha  ők fordulnak az alkotmánybírósághoz, és ezzel késleltetik a bankok elszámoltatását, akkor az emberben felmerül a kérdés, hogy ők most kinek az érdekét képviselik. A családokét, akiknek a gyorsaság, vagy a bankokét, akiknek az időhúzás az érdekük.”

 

 Rogán képviselő elfelejti, hogy ő és ők voltak hatalmon négy évig, éppen ők nem siettek a megoldással – tehát kinek az érdekében húzták az időt? Rogán képviselő kifacsart logikával él, hiszen, ha társadalmi egyeztetésre bocsátanák a tervezetet, akkor nem volna ok az alkotmánybírósághoz fordulni. Tehát ki húzza megint az időt azzal, hogy megteremti az időhúzás jogi alapját? Éppen ők – kinek az érdekében?

 

 Rogán képviselő hazudik amikor azt állítja, hogy mindig szívesen fogadták az érdemi észrevételeket. Éppen az érdemi észrevételek törvényes beérkezése elől zárták el az ajtót azzal, hogy csendben a Bankszövetséggel mutyizva fabrikálták a törvényeket és nem tették lehetővé az adósok képviselőinek véleménye beérkezését.

 

 Rogán ezek után megkezdi a civilek megosztását – van akit szeretünk, mert ártatlan jószág, vannak azonban csúnyák is köztük, pl. ügyvédek, akik pert merte nyerni! Így szól:

 „Ezen szervezetek között vannak természetesen komolyan vehető érdekvédők, de vannak olyan ügyvédek, akik látszatmegoldásokat szorgalmaznak, mert például perekben mondatják ki, hogy a szerződés semmis, de nincs mögötte elszámolás.”

 

Ugye tetszenek érteni: a banki csalás, ami semmisségre okot ad, az rendben van, de nincs rendben, ha azt valaki számon kéri. Hogy jön ahhoz, hogy a jogáért harcol? És miért nincs elszámolás a semmisségi perben? Ugyanis, a jogalap perköltsége elviselhető, az elszámolás 6%-os illetékét a kisemmizett adós képtelen kifizetni.

 

A fő probléma azonban ezzel a megnyilatkozással az, hogy azok intézik az ország ügyeit, akiknek azok csípik a szemét, akik a jogaikért kiállnak: semmisség? – micsoda gazember az, aki ilyent mer perelni!

 

 Majd így folytatja az elszámolási törvényalkotó jogi- és észlény:

  „Nem igaz, hogy az ügyfélnek a semmisség kimondása után nem kell fizetnie. Az eredeti állapot helyreállítását sem biztos, hogy szeretné az ügyfél, hiszen az azt jelenti, hogy a banknak volt pénze, neki meg nem volt lakása.”

 

Egy ilyen mondat után én nem merném foglalkoztatni az álláskeresőt. De hát nem az értelem a fontos, hanem a hatalom. Így folytatja:

 "Csak olyan döntésekben szabad bízni, ahol az elszámoltatás, ahol a bank elszámolásának folyamata garantálva van. És erről szól az eljárás, amit mi kezdeményeztünk az Országgyűlés előtt.”

 

Tehát bízzunk azokban, akik a semmis szerződést hatályban szeretik látni! És egy kis értékű elszámolással – négy év tétlenség, tesze-toszaság  után – kiszúrják az adósok szemét. És akik hazudnak: nem a parlamenti frakció az előkészítő, hanem a kormány. Tehát várható, egyéni képviselői indítvány formájában nyújtják be a törvényjavaslatot, mintha az az égből szállott volna alá, a kormánynak semmi köze hozzá – így nincs előkészítés, nincs társadalmi egyeztetés.

 

Elképesztően semmibe veszik a választóikat.

 

És tettre sarkallják a civileket.

 

Varga István

 

 

A Rogán Antallal készült riport:

 

 

vi-ro-02.png

 

 

-        részletek a cikkből -

 

 

 

Nemcsak az élő szerződéssel rendelkező devizahitelesek kaphatják vissza a tisztességtelennek ítélt egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés miatti összeget, hanem azok az adósok is, akik korábban kedvezmény igénybevétele nélkül kifizették hiteleiket – nyilatkozta lapunknak Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetőjével a ma kezdődő háromnapos kihelyezett tapolcai frakcióülés előtt beszélgettünk, ahol többek között döntenek a devizahitelekkel kapcsolatos elszámolási törvényjavaslatról. Az előterjesztést pénteken nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek, amely jövő héten tárgyalja azt, és akár már szeptember 24-én szavazhatnak róla a képviselők. Az interjúból kiderül, a kormánypártoknak dönteniük kell arról, hogy bevezetnek-e kamatemelési moratóriumot arra az időre, amíg kidolgozzák a fair bank- és hitelrendszer szabályait.

 

– A kormány az elmúlt hetekben többször tárgyalt a devizahitelekkel kapcsolatos elszámolási törvényjavaslatról. Milyen elemeket tartalmaz a kabinet frakció elé kerülő javaslata?

A bankok elszámoltatásának gyik legfontosabb fejezete jön most. A Kúria jogegységi döntése alapján a pénzintézeteknek minden egyes szerződés minden egyes forintjával el kell számolniuk, függetlenül attól, hogy lakáshitel, szabad felhasználású jelzáloghitel, autóhitel, forint- vagy devizahitel. A parlament nyári döntése azt szolgálta, hogy ne kelljen az embereknek egyenként pereskedni. Mi felállítottuk azt a vélelmet, hogy a bankok minden esetben tisztességtelenül jártak el, ez ellen a bankok perelhetnek, és ha a perek lefutnak, akkor eljön az elszámolás ideje. A törvényhozás feladata most egy olyan törvény megalkotása, amely rögzíti, hogy mekkora összeg jár vissza, azt, hogyan kell az adósok számára folyósítani, és ami nagyon fontos, hogy mi lesz a későbbiekben ezekkel a hitelekkel. Ezért fontosnak tarom, hogy az eredeti kamatszintre történő visszatérés lehetőségét is vizsgáljuk. Döntenünk kell arról is, hogy bevezetünk-e egy kamatemelési moratóriumot arra az időre, amíg kidolgozzuk a fair bank- és hitelrendszer szabályait. Fontosak ezek a szabályok, hogy a bankok soha többé ne élhessenek vissza a helyzetükkel, ne legyenek olyan kibúvók, apró betűs részek a szerződésekben, amelyek a hiteleket a magyar családok számára kiszámíthatatlanná teszik.

 

 

– Ez a kerettörvény rendelkezik majd arról is, hogy milyen módon juthatnak hozzá a tisztességtelennek ítélt egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés miatt visszajáró összeghez az adósok?

– Az élő hitelszerződések esetében a visszajáró összegeket a banknak jóvá kell írni, valamilyen formában a tőke csökkenéseként. Sokan gondolják, hogy a devizahitelük azért lett sokkal több, mert megváltoztak az árfolyamok. Azonban ha a dolgok mögé nézünk, akkor a növekmény alig több mint a felét tette ki az árfolyamváltozás, a többi a költségek és kamatok egyoldalú növelése miatt történt. Ha ezeket az egyoldalú emeléseket egyrészt visszafizetik, csökken a tőke, kevesebb kamatot kell fizetni, és ha még a kamatot is visszavisszük az eredeti szintre, akkor egy átlag devizahiteles akár 25 százalékkal kevesebbet fizethet februártól vagy márciustól. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy annak az adósnak is vissza kell kapnia – mégpedig készpénzben – ezt az összeget, akinek már megszűnt a szerződése, akár azért, mert átlépett egy forinthitelbe, vagy előtörlesztett.

 

 

– Azokra is vonatkozik, akik végtörlesztettek?

– Erről a kérdésről dönteni kell a frakcióülésen. Szerintem, aki végtörlesztett és vele szemben tisztességtelenül jártak el, azoknak ugyanúgy visszajárnak a forintjai a Kúria döntése alapján. A mai állás szerint egyenként kell pert indítaniuk ennek érdekében.

 

 

– Több bank is jogorvoslati lehetőségeket keres, legutóbb pedig egy bíró kérte a nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítását az Alkotmánybíróságtól. Ezek a próbálkozások akadályozhatják-e a kérdés rendezését?

– Felkészültünk erre, ezért a bankok időhúzási kísérlete sikertelen lesz. Biztos vagyok abban, hogy – az Alkotmánybíróság eljárásával együtt is – februárra be tudjuk fejezni az elszámoltatás folyamatát. Mindenki kézhez fogja kapni a saját elszámolását, és annak alapján látni fogja, hogy lezárt szerződés alapján mennyit kap vissza, folyamatban levő esetén pedig mennyivel csökkent a tőkéje, kamata, és mennyivel kell havonta kevesebbet fizetnie.

 

 

– Mikor szavazhat a parlament az elszámolási kerettörvényről?
– A kormány a frakcióülés döntését követően, pénteken be fogja nyújtani az elszámolási törvényt az Országgyűlésnek. A törvény tárgyalása 16-án kezdődik, és 24-én szavaz róla az Országgyűlés. Ezzel a bankok elszámoltatása egy következő, erőteljes szakaszába lép. A benyújtás és elfogadás közötti időben lehetőség lesz arra, hogy más véleményeket is megfontoljunk és elfogadjunk. Csak olyan módosítót vagyunk hajlandók elfogadni, ami a családokat hozza előnyösebb helyzetbe a bankokkal szemben.

 

 

– Az adósokat képviselő szervezetek némelyike éppen a társadalmi egyeztetést hiányolta a folyamatból. Egyes értelmezések szerint az erre való hivatkozás is csúszást okozhat az elszámoltatásban.
Ha voltak érdemi észrevételeik, azokat mindig szívesen fogadtuk és a jövőben is így lesz. Viszont két dolgot szeretnék leszögezni: ha ők fordulnak az Alkotmánybírósághoz, és ezzel késleltetik a bankok elszámoltatását, akkor az emberben felmerül a kérdés, hogy ők most kinek az érdekeit képviselik. A családokét, akiknek a gyorsaság, vagy a bankokét, akiknek az időhúzás az érdekük. Ezen szervezetek között vannak természetesen komolyan vehető érdekvédők, de vannak olyan ügyvédek is, akik látszatmegoldásokat szorgalmaznak, mert például perekben mondatják ki, hogy a szerződés semmis, de nincs mögötte elszámolás. Nem igaz, hogy az ügyfélnek a semmisség kimondása után nem kell fizetnie. Az eredeti állapot helyreállítását sem biztos, hogy szeretné az ügyfél, hiszen az azt jelenti, hogy a banknak volt pénze, neki meg nem volt lakása. Csak olyan döntésekben szabad bízni, ahol az elszámoltatás, ahol a bank elszámolásának folyamata garantálva van. És erről szól az az eljárás, amit mi kezdeményeztünk az Országgyűlés előtt.

 

 

– Különböző híreket hallani a forintosítás menetrendjéről. Erről mikor születik végleges döntés?
– Előbb az elszámoltatás folyamatán legyünk túl, utána nézzük meg, hogy mi lesz ezekkel a szerződésekkel hosszú távon. A forintosítás logikus továbblépés lehet, nem is tettünk le róla, de előbb az elszámoltatást kell befejeznünk a következő év elejéig.

 

http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/elszamolas-tapolcan-dont-a-fideszkdnp-1246950