Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Válaszolt a Legfőbb Ügyészség - 2013.12.03.

2013.12.03

Legfőbb Ügyészség

Kabinet

Kommunikációs és Sajtóosztály

K.2898/2013.

 

 

Tisztelt Szabó József Úr!

 

A Hiteles Mozgalom ügyvezetőjeként, valamint az Aranyliliom Alapítvány nevében előterjesztett beadványa kapcsán – amely tartalmát tekintve közérdekű adatok szolgáltatása iránti kérelemnek minősül – az alábbiakról tájékoztatom.

 

1.

A sikeres pereket követően, a problémákat megismerve miért nem indított az ügyészség a többi pénzintézet ellen is vizsgálatot, illetve pert?

 

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNBtv.) 39. §-ának (1) bekezdése szerint – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a Magyar Nemzeti Bank látja el a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét. (2013. október 1-je előtt a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látta el.)

 

Az ügyészségre nem telepít a törvény a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletével kapcsolatos hatáskört, ebből következően az ügyészségnek nincs arra lehetősége, hogy pénzintézetek tevékenységét ellenőrizze, vizsgálja.

 

Az ügyészség hatásköre a beadványban említett ügyek körében arra terjed ki, hogy az ügyész a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. tvr. (Ptké. II.) 5. §-ának a) pontja alapján keresetet indítson a fogyasztói szerződés részévé váló általános szerződési feltételbe foglalt tisztességtelen kikötés érvénytelenségének megállapítása iránt.

 

A perindítás megfontolására abban az esetben kerülhet sor, ha kérelemből vagy más forrásból – különösen törvénysértésre utaló jelzésből, hatóság határozatából – ilyen kikötés alkalmazására utaló adat jut az ügyész tudomására: ebben az esetben az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (Ütv.) 26. §-ának (2) bekezdése szerint beszerzi a perindítást megalapozó adatokat és ezek birtokában dönthet a perindításról.

 

A 2008. január 1-je és 2013. november 27-e közötti időszakban a Főügyészségek 28 darab keresetet indítottak pénzügyi intézmények ellen fogyasztói szerződés részévé váló általános szerződési feltételbe foglalt tisztességtelen kikötések érvénytelenségének megállapítása iránt.

 

A perindításra okot adó körülmények, kikötések igen változatosak voltak. 2013. november 27-ig 27 eljárás fejeződött be jogerősen: a befejezett perekben meghozott határozatok a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 163-166. §-okban foglalt keretek között nyilvánosak, illetve azokat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 119. §-ának (7)-(9) bekezdéseiben foglaltak szerint lehet megismerni.

 

2.

Ellenőrizték-e, hogy a pervesztes pénzintézetek változtattak-e a szerződéskötési gyakorlatukon?

 

Az ügyészségnek nincs hatásköre a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére, ezért az ügyészség nem végez a pénzintézetek szerződéskötési gyakorlatára irányuló ellenőrzési tevékenységet.

 

3.

Ellenőrizték-e, hogy a pénzintézetek eleget tettek-e a bírósági ítéletben előírtaknak?

 

A Ptk. 209/A. § (2) bekezdés szerint a fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

 

Ha az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen kikötésnek a Ptk. 209/A. § (2) bekezdése szerinti érvénytelensége megállapítását a Ptk. 209/B. § (1) bekezdése alapján a külön jogszabályban meghatározott szervezet kéri a bíróságtól – e körbe tartozik az ügyész is –, a bíróság a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. Miután az érvénytelen kikötések joghatás kiváltására alkalmatlanok, a bíróságok ítéletei e vonatkozásban nem igénylik az ügyész részéről ítélet végrehajtására irányuló cselekmények megtételét.

 

A Ptké. II. 5/B. §-ának (1) bekezdése szerint abban az esetben, ha a bíróság a tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségét a feltétel alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja, úgy az igény érvényesítőjének kérelmére ítéletében elrendelheti, hogy a kikötés alkalmazója saját költségére a kikötés érvénytelenségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről gondoskodjon. A közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság dönt. A közleménynek tartalmaznia kell az érintett kikötés pontos meghatározását, tisztességtelenségének megállapítását, valamint az e jellegét alátámasztó érveket. A jogszabályi rendelkezés szerint közzététel alatt érteni kell különösen az országos napilapban és az internet útján történő nyilvánosságra hozatalt.

 

A 2008-2013. évi időszakban a bíróságok 7 esetben kötelezték a pénzügyi intézményt közlemény közzétételére. 

 

A közzététel megtörténtét a Főügyészségek ellenőrizték. Az ügyiratok a nyomtatott sajtóban történt közzététel megtörténtével kapcsolatos adatokat tartalmazzák.

 

Az internet útján történő közzétételre három esetben kötelezték az alpereseket: egy esetben az alperes a honlapjáról kinyomtatott időbélyeggel ellátott közlemény megküldésével igazolta a közzétételt, egy esetben a közlemény jelenleg is elérhető az alperes honlapján, egy – jogerősen idén bejeződött ügyben – pedig a közzététel ellenőrzése folyamatban van.

 

4.

Hány lakossági bejelentés érkezett az elmúlt öt évben az ügyészséghez lakossági deviza- és forintkölcsön ügyben?

 

A Legfőbb Ügyészségre érkezett, az általános szerződési feltételek tisztességtelen voltát kifogásoló vagy egyébként kötelmi jogviszonyokat érintő kérelmeket a Legfőbb Ügyészség Közérdekvédelmi Főosztálya nem bírálja el, hanem azokat a Megyei (Fővárosi) Főügyészségeknek küldi meg az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás 4. §-ának (3) bekezdésére és 18. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel.

 

Az ügyészség közérdekvédelmi tevékenységét nyilvántartó programban „deviza és forintkölcsön ügylet” vagy ezzel egyenértékű ügytárgy megjelölés nincs. A Legfőbb Ügyészségre érkezett fogyasztói kölcsönszerződés érvénytelenségét kifogásoló és a Főügyészségekre utóbb áttett kérelmeket a Közérdekvédelmi Főosztály Ügykezelő Irodája – a tárgyuktól függően – „általános szerződési feltétel” vagy „kötelmi jogviszony” ügytárggyal iktatja.

Kizárólag az ilyen tárgyú irattárazott kérelmek egyenkénti áttekintésével lehetne megállapítani azt, hogy a kérelmek közül hány darab kapcsolatos „deviza és forintkölcsön” üggyel (azaz forint vagy deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződéssel).

Mindez ugyanakkor meghaladja a közérdekű adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettséget.

 

5.

Van-e folyamatban jelenleg ügyészi eljárás, vizsgálat, lakossági deviza és forint kölcsönnel kapcsolatban?

 

A folyamatban lévő ügyek száma lényegesen kisebb, mint az irattárazott ügyeké, ezért – a főügyészségek tájékoztatása alapján – megállapítható volt, hogy hány darab fogyasztói kölcsönszerződés érvénytelenségét kifogásoló kérelem elbírálása van folyamatban a megyei főügyészségeken.

 

A Megyei (Fővárosi) Főügyészségek 2013. november 27-i adatközlése szerint a közérdekvédelmi ügyszakban 24 darab olyan kérelem elbírálása volt folyamatban, amelynek benyújtója bármilyen okból fogyasztói kölcsönszerződés érvénytelenségét kifogásolta.

 

A Megyei (Fővárosi) Főügyészségek 2013. november 27-i adatközlése szerint kilenc esetben vizsgálják a Megyei Főügyészségek pénzügyi intézmény által alkalmazott, fogyasztói szerződés részévé váló általános szerződési kikötés érvénytelenségének megindítására irányuló keresetindítás esetleges indokoltságát.

 

6.

Milyen terveik vannak a devizahitelezéssel kapcsolatban?

 

Ez a kérdés nem közérdekű adatok átadására, hanem az ügyészség jövőbeli tevékenységére irányul.

Erre figyelemmel nem áll módunkban ezzel kapcsolatos tájékoztatást adni.

 

7.

Fenntartják-e véleményüket, hogy a deviza elszámolású forintkölcsönöknél a vételi-eladási árfolyam alkalmazása (árfolyamrés) a kölcsönvevőnek nem okoz költséget és hogy az árfolyamrést nem a bankok határozzák meg saját maguk?

 

Ez a kérdés sem közérdekű adatok átadására irányul, hanem az ügyészségtől jogkérdésben kér állásfoglalást.

Erre figyelemmel nem áll módunkban ezzel kapcsolatos tájékoztatást adni.

 

Abban az esetben, ha az érintett jogkérdés megválaszolása akár ügyész által indított perben, akár a legfőbb ügyész Pp. 274. § (5) bekezdése szerinti hatáskörében aktuálissá válik, úgy az ügyész, illetve a legfőbb ügyész a jogi álláspontját az adott ügyre vonatkozó eljárásjogi keretek között fogja kifejteni.

 

Tisztelettel:

 

dr. Fazekas Géza

mb. főosztályvezető helyettes ügyész

sajtószóvivő

 

feltett kérdésünk

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/kerdesek-az-ugyeszseghez.html

legfobb-ugyesz-valasz-kep-2013.12.03.png