Üzenet (2)
A Kúria évekkel a szerződéskötés után írt be önkényesen egy kölcsönszerződésbe egy költséget, azért hogy a szerződés ne legyen semmis. Utólag kijavította a szerződést, pótolta a hiányt. A szerződésnek ugyanis minden költséget tartalmaznia kell.
A Kúria hosszas gondolkodás után elfogadta, hogy a vételi-eladási árfolyam alkalmazása költség az adósnak. Ezt a költséget a kölcsönnek tartalmazni kell, különben a szerződés semmis. Aztán tisztességtelennek minősítette a vételi-eladási árfolyammal történő számolást azért, hogy a szerződések ne legyenek semmisek.
A Kúria döntött, hogy nem probléma, ha a bank többet követel vissza, mint amit a bank az adósnak rendelkezésre bocsátott. A Kúria 1930-as évekbeli jogelméleti fejtegetést használva "írta át a törvényt". Ennek eredményeképpen az adósok 6-8 éven keresztül "feleslegesen" fizettek, az adósságuk ugyanis annyi vagy még több is, mint amekkora összeget a bank szerződéskötést követően a rendelkezésükre bocsátott.
A Kúria jogerősen meghozott, adós számára kedvező, ítéletet is megváltoztatott, a saját később született határozatára hivatkozva, hogy a kölcsönszerződés ne legyen semmis. Mintha a bírónak előre tudnia kellett volna, hogy pár hónap múlva fog-e és miként dönteni a Kúria.
A Kúria döntött, hogy elegendő, ha a kölcsön összege kiszámolható a szerződésben lévő adatokból. A törvény szerint azonban a szerződésnek tartalmaznia kell a "kölcsön tárgyát", különben a szerződés semmis. A Kúria ismét "átírta a törvényt", hogy a szerződések ne legyenek semmisek.
A Kúria döntött, hogy a szerződés semmis, mert nem számolható ki a kölcsön összege a szerződés adataiból. Ez a döntés nem tetszett a Bankszövetségnek. Levélben reklamált a Kúriánál.
A kúria napokon belül arról fog dönteni, hogy elég-e az, hogy az adós, hetekkel-hónapokkal később tudja meg, hogy mennyi kölcsönt vett fel a banktól. A Kúria megkérdőjelezi, azt a törvényt, hogy szerződés összegét a kölcsönszerződésnek mindenképpen tartalmaznia kell - különben semmis.
Több tízezer per fel van függesztve - a bírók várják a Kúria döntését.
A Kúria a nyilvánosság teljes kizárása mellett akar dönteni. A banki károsultak álláspontjára nem kíváncsi. Igényeljük a teljes nyilvánosságot!
A bátrak és elszántak írjanak Dr. Darák Péternek, a Kúria elnökének, és kérjék a teljes nyilvánosságot az eljárás során és a fogyasztóvédelmi szempontok figyelembe vételét a határozat meghozatalakor.
A jövő héten várhatóan már dönt a Kúria. Igyekezzetek!
