Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Töprengek

2015.12.29

A bankok a kölcsönszerződést követően forintot utaltak az adósnak, a kölcsön további elszámolása CHF-ben történik (deviza nyilvántartás).

 

A banki érvelés szerint a kölcsön adott CHF-et megvették az adóstól, ezért kapott az adós forintot a folyószámlájára.

 

toprengek---kep.png

 

Az kölcsön ügylet által a bankoknál nyitott deviza pozíciójuk keletkezett, a betétes felé forint kötelezettségük van, volt az adóstól pedig deviza követelésük van.

 

A bankoknak nem lehet nyitott deviza pozíciójuk, ezt zárniuk kell. Hogyan tudják ezt a nyitott pozíciót zárni a bankok? A bankok a pénzpiacon forintért CHF-t vesznek és kötelezettséget vállalnak, hogy a devizát egy adott időpontban (1-2 hét, 1-2 hónap stb.) visszaváltják forintra egy előre megállapodott árfolyamon (tehát nem az akkori piaci árfolyamon). Ezt hívják deviza swap ügyletnek. Ezeket az ügyleteket a bankok addig kötik újra és újra amíg a nyitott pozíciójuk fennáll.

 

De ne ugorjunk ennyire előre. Mennünk vissza a kölcsön folyósítás idejére.

 

A banknál ott van az adóstól megvásárolt CHF és vesznek a pénzpiacon is CHF-t. 

 

Innentől kezdve a banknál dupla annyi CHF van, mint amennyit kölcsön adtak.

 

Amikor törlesztést fizetünk, a forintot szintén átváltja a bank CHF-re, így a banknál még több CHF lesz….

 

Nyakunkon a Szilveszter, jó mulatást, jó kacagást !!!

 

BUÉK 2016  !!!!!!!!!!!

 

Tegyük félre a viccet, menjünk vissza 6,5 évet:

 

 2009. július 1

 

 

A magyar bankrendszer az elmúlt években a devizahitelezést nagyrészt forintforrásból finanszírozta. Az ebből adódó mérlegen belüli nyitott devizapozíciót a hazai bankok jellemzően külföldiekkel kötött FX-swap ügyletek felhasználásával fedezik. Ennek megfelelően az elmúlt években a devizahitelezés felfutásával a hazai bankrendszer nettó FX swap állománya jelentős mértékben emelkedett. Mák István és Páles Judit, a Magyar Nemzeti Bank szakértői az FX-swap piac magyar pénzügyi rendszerben betöltött szerepéről írtak egy tanulmányt az MNB-Szemle májusi kiadványába.

 

A két szakértő a mai napon a Portfolio.hu Fórumában válaszol az olvasók által feltett kérdésekre.

 

Kérdezzen Ön is!

Portfolio

 

 

 

Tisztelt szakértők! 


Végzős pénzügy szakos hallgató vagyok a Közgázon. Szakiránytársaimmal többször beszéltük, hogy nem értjük pontosan, mik ezek az FX swapok, amelyekről annyit beszélnek manapság. Ezért nagyon örültem, mikor kikerült az MNB honlapjára az Önök tanulmánya. 
Mindazonáltal még ez a részletes elemzés is megválaszolatlanul hagyta bizonyos kérdéseimet. Elsősorban az iránt érdeklődöm, hogyan kell pontosan elkönyvelni pl. egy magyar kereskedelmi bank által egy magyar háztartásnak CHF alapon de HUF formában, számlapénzben nyújtott fogyasztási hitelt és a hozzá kapcsolódó FX swapot a bank számláin. Ha jól tudom, a hitelnyújtáskor a bank eszközei nőnek a CHF hitellel (long CHF), és a forrásai a HUF betéttel (short HUF). Ezt a nyitott pozíciót egy short forward CHF-long forward HUF ügylettel lehetne lefedezni. Önök azt írják tanulmányukban, hogy a határidős devizapiac likviditása korlátozott, ezért fordulnak a bankok az FX swap piachoz. De akkor ott milyen ügyletet kötnek pontosan? Mi lesz a swap spot lába? Ha long CHF-short HUF az azonnali láb, és short CHF-long HUF a határidős, akkor a bank nem fedezett le semmit. 
Leköteleznének, ha felvilágosítanának ez ügyben. 
Köszönettel

dibiagio28

 

 

 

Tisztelt dibiagio28! 

Köszönjük az alapos kérdést. 


FX-swap ügyleteket azért köt a hazai bankrendszer egésze, mert mérlegen belül a devizaeszközök állománya meghaladja devizaforrások állományát (mérlegen belül nyitott pozíció keletkezik), emiatt a devizakihelyezések egy részét forintforrásból finanszírozzák. 

Egyedi, illetve mikroszinten az FX-swapok szerepét csak bizonyos feltevések mellett lehet levezetni könyvelési tételek mentén. Az alábbi részletesebb levezetés arra az esetre vonatkozik, ha a deviza alapú hitelek nyújtását követően a hitelfelvevő ügyfél más bankhoz utalja át a felvett hitel összegét. 

A kérdéshez kapcsolódóan a lépések részletesebben a következőképpen írhatóak le: 
1. Deviza alapú hitelek nyújtása (illetve az összeg átutalása) esetében a bank mérlegében összességében annyi változás történik eszköz oldalon, hogy a devizakövetelések emelkednek a hitel összegével (Ez a bank mérlegében az aktuális forintárfolyamon átszámítva jelenik meg), míg a likvid eszközök (számlapénz, készpénz) ugyanezzel az összeggel csökkennek. 
Ezen belül két esetet érdemes megkülönböztetni annak függvényében, hogy milyen formában történik a folyósításhoz szükséges forintlikviditás biztosítása az ügyfél számára. 

- Az egyik lehetőség, hogy a bank mérlegén belül a deviza likvid eszközök csökkennek azzal az összeggel, amilyen összeget az ügyfélnek folyósít. Ezt követően az ügyfél javára a devizaösszeget forintra váltja egy harmadik szereplővel (az azonnali devizapiacon) kötött ügylet révén a hitel folyósításakor. Ez utóbbi tranzakció azonban a bank mérlegében nem jelenik meg. 
- A másik lehetőség, hogy a bank mérlegében a forint likvid eszközök csökkennek az eszköz oldalon, vagyis lényegében maga a bank „köti meg” implicit módon a fenti ügyletet az ügyféllel (konverzió). 

A fenti lépéseket figyelembe véve hitel nyújtásakor a bank mérlegében eszköz oldalon az első esetben összességében annyi változás történik, hogy a devizakövetelések emelkednek, míg a deviza számlapénz csökken, míg a másik esetben a devizakövetelések emelkednek, a forint számlapénz csökken. 

2. Az FX-swap szerepének levezetéséhez azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a hitelkihelyezések egy részét a bankok forint forrásból finanszírozzák, a folyósításhoz szükséges likviditást annak révén biztosítják. 
- Az első esetben forintbetétekből származó forintlikviditást devizára kell váltania banknak, amit aztán egy ellenkező irányú spot ügylettel forintra vált az ügyfél javára a fent leírtaknak megfelelően. A forintlikviditás devizalikviditásra való konvertálására lehetőséget teremt az FX-swap spot lába. Az FX-swap spot lába a bank mérlegén belül jelenik meg. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor a következő történik: a bank forinttartozása nő a forrás oldalon, az elszámolási számla eszköz oldalon a forintbetét elhelyezésből adódóan, majd a bank forintszámlája csökken a devizaszámlája nő az FX-swap spot lábának köszönhetően az eszköz oldalon, majd a hitel nyújtást követően csökken az devizaszámla-pénz, emelkedik a devizakövetelés; így összességében devizakövetelés áll szemben forinttartozással. Az ebből adódó árfolyamkitettséget pedig az FX-swap termin lábán keresztül fedezi le a bank. Az FX-swap termin lába mérlegen kívüli tételként jelenik meg. Így az FX-swap a szükséges devizalikviditás biztosításában és az árfolyamkockázat fedezésében is szerepet játszik. 
- A másik esetben a forintbetét elhelyezésből adódóan a forint számlapénz nő eszköz oldalon, a forinttartozás forrás oldalon, majd a hitel nyújtását követően összességében a forintszámla csökken, a devizakövetelés emelkedik, így ebben az esetben is devizakövetelés áll szemben forinttartozással. A banknak az ebből adódó árfolyamkitettségét le kell fedeznie: ezt szintetikus határidős pozíció előállításával végzi. Vagyis köt egy FX-swap ügyletet, amelynek spot lábát egy azzal ellenkező irányú azonnal devizapiaci (spot) ügylettel semlegesíti. Az FX-swap mérlegen kívüli lába pedig fedezi az árfolyamkockázatot. Ilyenkor az FX-swap ügylet az árfolyamkockázat fedezésében játszik szerepet. 

Ha a hitelfelvevő ügyfél ugyanazon bankhoz tartozó partner betétszámlájára utalja át a felvett forint-összeget, akkor emiatt (forint)likviditási igény nem jelentkezik, de devizakövetelés áll szemben forinttartozással mérlegen belül, az ebből származó mérlegen belüli nyitott devizapozíciót szintén fedezni kell. Ezt szintetikus határidős pozíció előállításával éri el a bank: az FX-swap termin lába biztosítja a fedezést (ami mérlegen kívül jelenik meg), míg az FX-swap spot lábát ellentétes irányú azonnali devizapiaci ügylettel semlegesíti. 

Üdvözlettel; 

Magyar_Nemzeti_Bank

 

 

 

 

Tisztelt Páles Judit, Tisztelt Mák István Úr! 

Köszönöm válaszukat. 
A bankok jegyzési módszereit nem ismerem sajnos, így a kétely megmaradt bennem. 
a "bankok nem feltétlenül a nyilvánosan elérhető jegyzéseken kötik az ügyleteket." 
Számomra ez abban az esetben fogadható el, ha a piaci jegyzéshez képest előnyösebb feltételekben állapodik meg a bank. Előnytelenebb megállapodást miért kötne? 

A kérdés inkább csak költői. 

Tisztelettel: 

horaka

 

 

 

Tisztelt horaka! 

A piaci jegyzésnél előnytelenebb megállapodás megkötésében akkor lehet érdekelt egy bank, ha az adott pillanatban elérhető legkedvezőbb jegyzés olyan jegyzőtől származik, amely az adott bankkal (annak kockázatossága miatt) egy meghatározott limitnél nagyobb összegben, vagy egy már meglévő állományon felül nem köthet ügyletet. Ilyen esetekre tavaly szeptember óta világszerte számos példa akadt. 

Üdvözlettel: 

Magyar_Nemzeti_Bank

 

 

Tisztelt MNB-s szakértők! 

Ősszel és tavasszal sokat lehetett hallani a bankok devizalikviditásának nehézségeiről, illetve arról, hogy a csökkenő CHF-kamatok mellett mégis miért emelik meg a devizahitelek mögötti kamatlábakat a bankok. Az a kérdésem, hogy most hogyan látják a deviza likviditással kapcsolatos feszültségeket (vannak-e még) és ha ez enyhült, akkor ez megjelent-e (vagy meg fog-e jelenni) a bankok devizahitel-árazásában is? Milyen szintre szaladt fel ősszel és tavasszal a bankok frankhoz jutásának tényleges költsége és mostanában milyen szinteken mozog? (Csak azért, hogy érezzem, mindez a hitelek kamatában mit jelent.)

Ata1

 

 

Tisztelt Ata1! 

A hazai bankok devizalikviditáshoz jutásának feltételei tavaly őszhöz képest javultak; a likviditási feszültségek enyhültek a pénzügyi piacokon, valamint az MNB is új FX-swap eszközöket vezetett be. Ennek hatásai a devizahitelek kamatában késleltetetten jelentkezhetnek. A devizahitelek kamatait azonban számos más tényező is befolyásolja: a forintforrások költségei, az országok közötti hozamkülönbözetek alakulása, a bankok működési költségeinek változása. 

Üdvözlettel; 

Magyar_Nemzeti_Bank

 

 

 

A teljes fórum elérhető itt:

http://forum.portfolio.hu/topic.php?t=11226

 

 

Figyeltétek? Olvassátok újra: 

 

"…. forintbetétekből származó forintlikviditást

devizára kell váltania banknak,

amit aztán egy ellenkező irányú spot ügylettel

forintra vált az ügyfél javára…"

 

Átváltja a forintot CHF-re és azonnal visszaváltja forintra!  Spot=azonnal

 

Nyakunkon a Szilveszter, jó mulatást, jó kacagást !!!

 

BUÉK 2016  !!!!!!!!!!!