Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tomboló bírói önkény és a bíróságok vérlázító tévedései

2016.05.21

A felvilágosodás nagy gondolkodói, Voltaire és az enciklopédisták (Diderot, D’Alambert, Helvetius, D’Holbach) voltak az elsők, akik felemelték szavukat a Franciaországban tomboló bírói önkény és a bíróságok vérlázító tévedései (Justizmord) ellen.

Voltaire fellépésére a híres Calas-eset szolgáltatott alkalmat.

A toulouse-i törvényszék 1762-ben Jean Calas tekintélyes protestáns kereskedőt minden bizonyíték nélkül halálra ítélte és kerékbe törette. A vád az volt, hogy a fiát – aki egyébként öngyilkos lett – ő akasztotta fel azért, mert az visszatért a római katolikus hitre, hogy ügyvéd lehessen. A bíró csupán néhány hallomás után beszélő tanú homályos vallomását, általános megjegyzéseit, utalásait vette bizonyítékként figyelembe, a mentő tanúk vallomásait nem. Calas özvegye Voltaire-t kereste meg, hogy segítsen férje emlékét rehabilitálni. Voltaire kezébe vette az ügyet, és röpirataival, melyekben egy politikai és vallási nyomástól független ítélkezési gyakorlatot, a kínzás eltörlését és a vádlott jogainak kiszélesítését követelte, végül sikerült keresztülvinnie a rehabilitációt.

 

biroi-onkeny---kep.png

 

Az eset felkeltette az olasz Beccaria gróf figyelmét is, aki csatlakozott a mozgalomhoz, és 1764-ben kiadta könyvét, amelyről alappal állíthatjuk, hogy aligha van még egy olyan büntetőjogi munka, amelynek ilyen nagy hatása lett volna a későbbi korokra.

 

A büntetőjog-tudomány első nagy jelentőségű alakja Cesare Beccaria.

 

A büntetés célját abban jelölte meg, hogy az elkövető ne okozzon másoknak további károkat, valamint hogy az másokra is visszatartó hatású legyen. Álláspontja szerint a büntetésnek az elkövetett cselekmény súlyához kell igazodnia, és minél közelebb esik a büntetés az elkövetéshez, annál igazságosabb és hasznosabb. 

 

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_magyar_buntetojog/ch01s06.html

 

Még szerencse, hogy a XXI században nincs bírói önkény és semmilyen tévedések nincsenek a magyar bíróságokon, nem hogy vérlázítóak. Vagy tévedek?

 

 

Akiket érdekel bővebben a Calas ügy:

 

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/az_elesettek_ugyvedje_arnyak_a_feny_szazadaban/

 

és

 

http://www.port.hu/voltaire_es_a_calas-ugy_voltaire_et_l_affaire_calas/pls/w/films.film_page?i_film_id=147047