Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tisztelt Miniszterelnöki Kabinetiroda! - erősödünk

2017.01.29

Tisztelt Miniszterelnöki Kabinetiroda!

 


Köszönettel fogadtam a Magyarország Erősödik c. tájékoztató kiadványt.

Őszintén örülök, hogy önök erre a következtetésre jutottak a GDP és más mutatók alapján.

Néhány észrevételt szeretnék hozzáfűzni a kiadványhoz.

 

erosodik---kep.png

 


INTERNET ADÓVAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYEM:


Meglepődtem, hogy az internet ÁFA kulcsát mérsékelték. 27%-ról 18%-ra, miközben Brüsszel kritikákat fogalmazott meg ellene. Különösen azért érdekes ez az adócsökkentés számomra, mert korábban éppen Önök szerették volna bevezetni az internet-adót, ami ellen természetesen rajtam kívül sokan mások kritikákat fogalmaztak meg. Érthetetlen, hogy egy-egy ilyen - társadalmat széles körben érintő - kérdésben miért nem készítenek hatástanulmányt, miért nem egyeztetnek civil szervezetekkel, már jóval a törvény megalkotása előtt.

A folyamatos ingadozással (hintapolitikával) kedvezőtlen benyomást keltenek a választópolgárokban, hiszen az a benyomás alakul ki, hogy a kormányzat képtelen a társadalom mellett olyan felelős döntéseket meghozni, ami kiállja az idő próbáját.
Hasonló negatív kicsengése volt a vasárnapi bolt bezárásnak is.

 

 

DEVIZAHITELESEK „MEGMENTÉSÉVEL” KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYEM:

Árfolyamrés és egyoldalú kamatemelés:

Ezúton szeretném megköszönni a kormánynak, hogy e társadalmi problémát igyekezett orvosolni több-kevesebb sikerrel. Megjegyzem a visszafizetés módja, amit dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter a DH törvényekben megfogalmazott, messze vannak egy jogállami megoldástól, ugyanis előtörlesztésnek tekintette azokat a befizetéseket, amit a bank tisztességtelenül húzott ki a zsebemből akaratom ellenére. Ezt a megoldást nem nevezném gáláns megoldásnak miközben épp egy hitelspirál rabja vagyok. Igen hitelspirált írok, ugyanis a jövedelmem nem nőtt a törlesztési terheimmel arányosan, ezért további hiteleket voltam kénytelen igénybe venni.

A tisztességtelenül elvett összeget a magas kamatozású kényszerhiteleknek a tőketörlesztésére akartam fordítani, de a DH törvény nem tette lehetővé, hogy a visszaadott pénzzel szabadon rendelkezzek.

Nem tartom jogállami megoldásnak, hogy azok az adósok, akik az elszámolási törvény kihirdetésének időpontjában perben álltak a bankjukkal, és pernyertes pozícióban voltak a törvény által orvosoltak miatt, azoknak az addig felmerült perköltségük saját terhükön maradt.
A DH törvény hiányossága, hogy bár a DH törvény által tisztességes elszámolással kiderült, hogy a bank nem lett volna jogosult a szerződés felmondására, és végrehajtási eljárás megindítására, de a végrehajtási eljárások mégsem lettek megszüntetve, csupán felfüggesztve.


Egyrészt, el kell ismerjem, hogy a kölcsönszerződésekből két tisztességtelen elem orvosolva lett a kormányzat közbenjárásával, de emellett fel kell hívjam a figyelmet, hogy a legsúlyosabb társadalmi problémát okozó hibák - a kamat LIBOR-hoz igazításának a hiánya, árfolyam emelkedésről adott félretájékoztatás - még nem lettek orvosolva.

 

Kamat:
A „kamat” és az „egyoldalú kamat” más. A Kúria 2/2012 (XII. 10.) PK véleménye segít értelmezni az eltérést.

 

Nemrég született egy ítélet az Európai Bíróságon a C-154/15., C-307/15. és C-308/15. sz. egyesített ügyekben, amelyből kiderült, hogy a Spanyol bíróságok egy jogtalan állapotot igyekeztek fenntartani az adósok hátrányára, mert féltek a saját ítéletük vélelmezett negatív gazdasági következményeitől.

A Spanyol Bíróságok többek között szokásjogra hivatkoztak, - végül de nem utolsó sorban - arra, hogy „a szóban forgó kikötések semmissége megállapításának visszaható hatálya súlyos gazdasági zavarokat okozna”.

Tartok tőle, hogy hazánkban is tapasztalható hasonló motiváltság a bírák, a jogászok és a kormányzati körökben - a hazai adósok kárára -, ami súlyosan aláássa egy jogállam tartópilléreit, hiszen a súlyos gazdasági zavaroktól, vagy bármi mástól való félelmükben nem tudnak pártatlan és igazságos döntésekben közreműködni. Hasonló félelemtől vezérelt befolyásolással találkozhattunk, amikor a Nem Adom a Házamat Mozgalom által 
Orbán Viktor háza előtt szervezett devizahiteles demonstráción a Miniszterelnök felesége Lévai Anikó úgy nyilatkozott, hogy nem engedi férjének, hogy a devizahiteleseknek további segítséget nyújtson, mert a fél bankvilág el akarja vágni a férje torkát.

Lásd: 

 

Ezúton tájékoztatom Önöket, hogy a játéktermek hasonló gazdasági szereplők, mint a bankok, csak míg egyikben a szerencse kerekét forgatják, addig a másikban a tőkét.

A devizahiteleket a bankok többsége változó kamatozással kínálta. A kockázatfeltáró nyilatkozatban elkötelezettséget vállaltak arra, hogy a kamatot a választott deviza irányadó pénzpiaci kamatához (CHF-LIBOR, EURIBOR,…) igazítják - amelyek csökkentek a törlesztési időszakban -, de a DH törvények szerinti tisztességes elszámolásban a kamatcsökkentést a bankok többsége nem juttatta érvényre. Hasonló kérdésben hozott az adósok számára pozitív döntést az Európai Bíróság fentebb hivatkozott ítéletében.

 

Árfolyam emelkedésről adott nem megfelelő tájékoztatás:

Az NMB már 2004 évi stabilitási jelentésében felhívta a pénzvilág szereplőit, arra, hogy a devizahitelezés kapcsán tömeges hitelbedőlésre kell felkészülni, ezért úgy gondolom, hogy sem a tisztesség, sem a jó erkölcs követelményeivel nem lehet összeegyeztetni ezt a hitelkonstrukciót.

A Bankszövetség 2006 januárjában egy kiadványt tett közzé a devizahitelezés kockázatairól, amelyben azt a tájékoztatást adta, hogy nem kell félni a devizahitelektől, mert nem várható olyan jelentős árfolyam emelkedés, amely a törlesztési terheket érdemben befolyásolná, sőt inkább az árfolyam kedvező változására lehet számítani.

Ma már kiderült, hogy a pénzpiaci szereplők számára a szakiskolákban tanított kamatparitás elvből levezethető - így nyilvánvaló volt -, hogy a devizaárfolyam emelkedésére kellett számítani, és kellett volna felkészíteni a pénzügyileg tájékozatlan ügyfeleket. Arra kellett volna tehát felhívni a lakosság figyelmét, hogy a devizahitel konstrukcióval összességében nem lehet jobban járni, mint a forinthitel konstrukcióval, mert az alacsonyabb kamat miatti a kedvezőbb törlesztést folyamatosan erodálja a később bekövetkező árfolyam emelkedés. Erre vonatkozó tájékoztatás azonban sem a reklámokban, sem a kockázatfeltáró nyilatkozatban nem volt megtalálható a szerződés megkötése előtt.

Jó példával jár hazánk előtt Izland és Románia, ahol ezt felismerték az ország vezetői, és a felvételkori árfolyamon számolták át hazai fizetőeszközre az idegen pénzben denominált lakossági hiteleket.

 

Bármilyen további kérdés esetén állok rendelkezésükre, különösen devizahitel ügyben.

Tisztelettel: Fehér Nándor  

Hiteles Mozgalom aktivistája