Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


SZÜKSÉGESNEK TARTJUK EGY PARLAMENTI OPERATÍV BIZOTTSÁG FELÁLLÍTÁSÁT !

2011.04.12

Simon Gábor parlamenti képviselő részére,

a Magyar Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottság elnökének!
 
 
 
Tisztelt Simon Gábor elnök úr!
 
 
 Az Ön irodájában tartott április 5.-i megbeszélés során kezdeményeztem egy Bizottság létrehozását. Szeretném ezt a javaslatunkat ezúttal írásban is megismételni.
 
Szükségesnek tartjuk egy olyan operatív bizottság felállítását, melynek tagja lenne a PSZÁF-től, a Bankszövetség Etikai Bizottságától, a Nemzeti Adó és Vámhivataltól, a Gazdasági Versenyhivataltól és a parlament Fogyasztóvédelmi Bizottságától egy-egy fő.
 
A javasolt bizottság feladatai a következők lennének:
 
1. Vizsgálja meg, hogy milyen jogszabályok szabályozzák a pénzintézetek, a végrehajtók, behajtók, működését! Milyen összhangban vannak egymással, és mennyire felelnek meg a nemzetközi előírásoknak? Van-e olyan nemzetközi előírás, jogszabály, ami még nem lett átültetve a hazai jogrendbe? Használtak-e olyan marketing elemeket a bankok, melyeket a már nem használhatnak évek óta az Európai Unió fejlettebb országaiban a jól működő Fogyasztóvédelmi szervezetek miatt?
 
2. Szúrópróba szerűen vizsgálja meg 20 kilakoltatással végződött hitelezést! A vizsgálat terjedjen ki a hitelszerződés előkészítésétől kezdve a kilakoltatásnál közreműködő rendőrség beavatkozásáig mindenre. Vizsgáljon meg minden lépést, mozzanatot, hogy jogszerű volt-e? Vizsgálja meg az összes közreműködő vállalkozás tulajdonosi körét, a cég  pénzügyi adatait és kezdeményezzen átfogó adóvizsgálatot, amennyiben valamilyen gyanú merül fel valamelyik szereplő gazdasági hátterét, működését illetően. Ellenőrizze, hogy az Ügyféllel aláíratott szerződés tartalmaz-e rejtett költségelemeket, mellékelték-e hozzá az aktuális kamat és járulékos költségtájékoztatást, volt-e írásos kockázatszámítás mellékelve a jövőre vonatkozóan? Felhívták-e a bankok minden várható, előre látható kockázatra az Ügyfél figyelmét, van-e arra utaló jel, hogy kockázatokat elhallgattak, kisebbítettek? Elég alapos volt-e az Ügyfél hitelképességének vizsgálata? Válaszolt-e a bank időben és kimerítően az ügyfél kérdéseire, beadványaira? Volt-e az Ügyfélnek lehetősége felhatalmazással bíró banki alkalmazottal tárgyalni, megállapodni? Kapott-e az ügyfél rendszeresen írásos elszámolást a hitelének, tartozásának állásáról? Amennyiben az Ügyfél állami Hivatalhoz, Hatósághoz fordult, kapott-e időben választ, tájékoztatást? Ellenőrizze, hogy hitegették-e, nyugtatták-e az Ügyfelet, miközben a bank már az adósság vagy az ingatlan értékesítését intézte? Volt-e a banknál olyan személyes tárgyalás az Ügyféllel, melyről nem készült írásos feljegyzés? Rendelkezett-e a bank belső szabályzattal a nem fizető, „becsődölt” Ügyfelek humánus kezelésére?
 
3. Hivatalból tegyen feljelentést amennyiben a kilakoltatást erőltető, visszaélésre utaló jelet találnak! Vizsgálja ki, sérül-e a mai gyakorlat alapján bankbiztonság, a banktitok, az ügyfél adatvédelme. Több civil szervezet felhívta már a figyelmet arra, hogy „vállalkozások” bedőlt ingatlanokat árulnak az interneten és a bankfiókokban a piaci ár töredékéért. Ellenőrizze, hogy az állami Hatóságok kaptak-e ilyen irányú bejelentést, feljelentést és eljártak-e már ezekben az ügyekben.
 
4. A vizsgálatok összevetésével állapítsa meg, hogy vannak-e joghézagok, van-e jogilag nem szabályozott rész a folyamatokban, ami esetleg további visszaélésre ad lehetőséget.
 
5. A vizsgálat eredményeinek megfelelően kezdeményezze a szükséges törvényeket, jogszabályokat! Ezek gondoskodjanak a törvények betartatásáról és ellenőrzéséről is. A törvénysértők esetén kezdeményezzen büntető eljárást, ellenőrizze, hogy a károsultakat a bankok teljes mértékben, anyagilag és erkölcsileg is kártalanítsák!
 
6. Vizsgálja meg, hogy a PSZÁF jogköre elegendő-e arra, hogy feladatát el tudja látni. Határozza meg azokat a pontokat, ahol a PSZÁF-nek be lehet és be kell avatkozni a folyamatokba. Amennyiben szükség van a PSZÁF-en kívül más Hatóság, állami fogyasztóvédő Hivatal közreműködésére, határozza meg, melyiknek mi a feladata, mi a hatásköre és felelőssége.
 
Szeretnénk itt szemléltetésül idézni egy részletet Szabadfalvi István főosztályvezető úr leveléből:
 „„Központi jogszabály nem rendelkezik a pénzügyi intézmények által használható kamatok és díjtételek mértékéről, ezért azokat a hitelintézetek saját üzletpolitikai döntésük alapján, önállóan alakítják ki. A Felügyelet nem rendelkezik hatáskörrel a kamatok illetve díjak mértékével kapcsolatos banki döntések befolyásolására. A pénzintézet azt a kamatokat és díjtételeket számolhatja fel, amely az érvényes kamat- és díjtáblázatában szerepel, és nem sért jogszabályt.”
 
 
Szemlélteti a helyzetünket, az egyik neves bankunk Üzletszabályzata (BÜSZ):
„A Bank a BÜSZ-t jogosult bármikor egyoldalúan, ügyvezető szervének jóváhagyásával, a Felügyelet jóváhagyása nélkül módosítani. A Bank a mindenkori BÜSZ-t a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan tájékoztatásul megküldi a Felügyeletnek.”
 
Milyen eszközei vannak ma az Államnak, hogy ellensúlyozzák a bankok erőfölényét a kiszolgáltatott, manipulált, megtévesztett  lakossággal szemben?
 
 
 
Úgy véljük, hogy mindenképpen  nagyon alapos, széleskörű, gyors vizsgálatra van szükség. Nem csak a már meglévő hitelesek érdekében, hanem a közeljövőben hitelfelvételben gondolkodók miatt is.
 
Legalább Ők ne éljék át azt évek múlva, amit mi, most, több százezren.
 
 
Üdvözlettel:
 
 
A Hiteles Mozgalom alapítói, támogatói 
 
  
Budapest, 2011.04.11.