Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sajtónyilatkozat 2013.12.17.

2013.12.17

 HITELES MOZGALOM

SAJTÓNYILATKOZAT

 

hiteles-logo---uj---newlee.png 

 

A 65 éve elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kimondja:

 dec17-1.png

http://www.ohchr.org/EN/UDHR/Documents/UDHR_Translations/hng.pdf

 

 Az Alaptörvényünk, hazánk hatályos alkotmánya hasonlóan fogalmaz:

 

dec17-2.png


 

 

 

 

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV

 

 A „devizahitelezés” néven ismertté vált lakossági, fogyasztói devizaelszámoláshoz kötött pénzintézeti kölcsöntermékek szerződéseinek bírósági megítélése és elbírálása évek óta indokolatlanúl húzódik. Ezáltal alaptörvény ellenesen nem érvényesül az ésszerű határidőn belüliség. Meglátásunk szerint ezen az állapoton a Kúria mostani döntése nem fog számunkra kedvezően változtatni.

 

 A Magyar Nemzet  december 14.-i Dr. Darák Péter a legfőbb itélkezői fórum, a Kúria elnöke az alábbi nyilatkozatokat tette:

 

„A (jogegységi) tanács elnökeként több szakértőt is felkértem véleményük benyújtására, előadására. A Legfőbb Ügyészséget is megkerestük, ők hivatalból fogalmazzák meg álláspontjukat.”

 

„A jogegységi határozat kötelező erejű , azt az alsó fokú bíróságoknak                       követniük kell.”

 

dec17-3.png



http://lb.hu/hu/sajto/dr-darak-peter-elnok-ur-nyilatkozata-magyar-nemzet-cimu-napilapban-2013-december-14

 

http://www.kuria-birosag.hu/sites/default/files/sajto/magyar_nemzet_0.pdf

 

 

A jogegységi tárgyalás zárt, azon a pénzintézetek károsultjai nem vehetnek részt. Nem ismert az összes felkért szakértők személye és az álláspontjuk sem. A nyáron a Legfőbb Ügyészség is és a PSZÁF elnöke is valótlan állításokkal félre akarta vezetni a Kúriát a „költség” és az „árfolyamrés” szavak értelmezésével.

Most nem ismert, hogy mi a Legfőbb Ügyész álláspontja és az sem ismert, hogy a PSZÁF utód MNB készített-e egyáltalán szakvéleményt.

 

Erőteljesen sérül a két alapdokumentumban meghatározott nyílvánosság elve.

 

A fentiek értelmében nem beszélhetünk méltányos és tisztességes bírósági eljárásról sem, hiszen a tárgyalóteremben a banki károsultak hiába állnak elő majd akár tárgyi bizonyítékokkal is, az ismeretlen körülmények között született jogegységi határozat kötelező a bíróságok számára.

 

Több érdekvédő szervezet elküldte a Kúriának a véleményét, azonban nem érkezett semmilyen visszajelzés arról, hogy ezeket a jogegységi tanács bármi módon is figyelembe venné ezeket.

 

Ez a mostani állapot sérti az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és az Alaptörvényben megfogalmazottakat.

 

Elvárjuk hazánk legfőbb hatalmi ágaitól, hogy nyilvános, átlátható eljárás keretében gyorsított eljárással hozzon jogegységi határozatot azokról a kérdésekről, melyek elősegítik a bíróságok munkáját. Kérjük a beérkezett szakértői vélemények nyilvánosságra hozatalát. Kérjük az elkészült jogegységi határozat teljes terjedelmének nyilvánosságra hozatalát.

 

A „devizahitelekkel” kapcsolatban általában 10-20 oldalas szerződésekről van szó, melyeket közjegyzők aláírásukkal nyilvánítottak törvényeknek, jogszabályoknak megfelelőnek. Nyílvánvaló tény, hogy a közjegyzők nem látták el törvényben előírt feladatukat. Sajnos ezzel az elképesztő állapottal kapcsolatban semmilyen kormányzati elképzelés nem ismert még.

 

A fogyasztóvédelmi jogszabályok alapján a szerződés szövegének és tartalmának egyértelműnek és érthetőnek kell lennie. Miként lehetséges, hogy a bíróságok hónapok, évek alatt nem tudnak dönteni a kölcsönszerződések tartalmáról, a benne foglaltakról?

 

 A korábban említett szombati cikkben Dr. Darák Péter kifejti:

 

„Az ülés összehívása nem jelenti azt, hogy a jogegységi tanács feltétlenül és azonnal állást foglal mind a hét kérdésben. Csupán azt juttatja kifejezésre, hogy a Kúria megkezdi a jogegységi indítvány tárgyalását.”

 

Hétfő reggel még az volt az általános vélemény a Kúria elnökének nyilatkozata alapján, hogy nem várható aznap döntés. Azonban a döntés már hétfőn megszületett melyről a Kúria csak egy rövid közleményt adott ki.

 

A döntés, a jogegységi határozat nem ismert, nem érhető el a Kúria honlapján. A közlemény kiadásával egyidőben nem lett nyilvános a jogegységi határozat. A sajtó jelentős része lelkesen számolt be arról, hogy „nem jogellenesek a devizahitelek”. Abból, ami megismerhető a jogegységi határozatból nem lehet levonni azt a következtetést hogy a deviza elszámolású forintkölcsönök szerződéskötés előtti tájékoztatása, a szerződések szövege valamint a szerződések teljesítése kivétel nélkül és teljes egészében mind megfelelnek a hazai és nemzetközi jogszabályoknak. A Kúria mostani döntése az évek óta ismert problémáknak csak nagyon kis szeletét érinti.

 

Ezt a pár napos történetet úgy ítéljük meg, hogy a Kúria manipulálta a közvéleményt, elsőként azt sugallta, hogy nem várható döntés, majd a döntés nyilvánosságra hozatala nélkül adott ki közleményt, melyet a sajtó a saját érdekének megfelelően értelmezett. A sajtó nagy része így félrevezeti a széles közvélemyént a Kúria nem teljeskörű tájékoztatása alapján, azonban a Kúria nem igyekszik a félretájékoztatást helyrehozni, sem nyilatkozattal, sem sajtótájékoztatással. Ez a fajta viselkedés teljes mértékben elfogadhatatlan a Kúriától.

 

Hónapok óta tart a kormány és a bíróságok között huza-vona és a kölcsönös nyomásgyakorlás, hogy a kialakult társadalmi katasztrófát a törvényhozásnak vagy az igazságszolgáltatásnak kell-e rendezni. A Kúria egyrészt nem tűzte a napirendre az összes kérdést, mely az eddigi ítéletek alapján nem egységesen lett kölönböző bíróságokon megítélve, másrészt a kormány az új Hitelintézeti törvényben nem hoz olyan jogszabályokat, melyek rendeznék a vitatott kérdéseket. Az új HPT-vel kapcsolatos észrevételeinket már megfogalmaztuk és eljuttattuk az érintettek részére.

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/velemenyunk--allaspontunk/az-uj--most-keszulo-hpt-sulyos-hianyossagai.html

  

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/kerdesek-az-uj-hpt-kapcsan-a-kuriahoz-es-az-mnb-hez.html

 

 

 A felsoroltak alapján teljesen nyilvánvaló, hogy hazánkban nem beszélhetünk jogállamiságról.

 

 

dec17-4.png


 

A Kormánynak, az Országgyűlésnek, Kúriának és a  bíróságok vezetésének haladéktalanul lépéseket tenni a jogállamiság helyreállítása érdekében az Alaptörvényben és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában megfogalmazottaknak megfelelően, figyelembe véve az alábbi meghatározást is:

 

„Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben,

és védi a fogyasztók jogait.

Alaptörvény M cikk

 

  

 

 

Hiteles Mozgalom

2013. december 16.