Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pénz az asztalon

2015.09.25

Próbáljuk modellezni a kölcsönzés folyamatát. Egy jó modell segít abban, hogy megértsük, mi hogyan történik…

 

A bank kap az anyabankjától 100.000 CHF-t.

 

A bank négy ügyfele készpénzt helyez el egyszerre a  bankban, 15-15 millió forintot mindegyikük. Irén, József, Katalin, László egy évre helyezi el a pénzt a bankban.

 

A bankban van így összesen 100.000 CHF és 4 x 15 = 60 millió forint.

 

penz-asztal-01.png

 

Egy ügyfél megy be  a bankba, kölcsönt kíván felvenni egy évre. A CHF kölcsönt választja, mert alacsonyabb a kamatlába, mint a forintkölcsöné.

 

100.000 CHF kölcsön összegre köt kölcsönszerződést Miklós. Megkapja a kölcsönt, amit azonnal átvált a bankban forintra, mert forintra van szüksége. Az árfolyam pontosan 150 Ft/CHF, így 15 millió forintot visz haza készpénzben.

 

A bankban marad így 100.000 CHF és 3 x 15 = 45 millió forint.

 

penz-asztal-02.png

 

Most Nóra megy be  a bankba, ő is egy éves kölcsönt kíván felvenni. Ő is a CHF kölcsönt választja, mert alacsonyabb a kamatlába.

 

Nóra is 100.000 CHF kölcsönre köt szerződés. Megkapja a kölcsönt, amit azonnal átvált ő is forintra, mert forintra van szüksége. Az árfolyam pontosan 150 Ft/CHF, így 15 millió forintot visz haza készpénzben.

 

A bankban marad így 100.000 CHF és 2 x 15 = 30 millió forint.

 

Most két ügyfél, Olga és Péter megy be  a bankba, ők is kölcsönt kíván felvenni egy évre. Ők is a CHF kölcsönt választják, mert alacsony a kamatláb.

 

Olga és Péter is 100.000 CHF kölcsönre köt szerződés. Megkapják a kölcsönt, amit azonnal átváltanak ők is forintra, mert forintra van szükségük. Az árfolyam pontosan 150 Ft/CHF, így 15 millió forintot visznek haza készpénzben mindketten.

 

A bankban marad így 100.000 CHF és a forint elfogyott. Az adósok elvitték a betétesek pénzét.

 

penz-asztal-03.png

 

Mivel nem volt szükség a banknak a 100.000 CHF-re, vissza adja az anyabanknak.

 

A bankban így nem marad pénz.

 

Egy év múlva a bank az adósoktól vissza kapja a CHF kölcsönöket, és ebből kifizeti a betétesek forintját.

 

 

Kérdések:

 

Így működik egyáltalán egy bank?

Van ilyen kölcsönterméke a bankoknak, olyan CHF kölcsön, melyet forintra váltva adnak át?

Ebben a történetben volt minden CHF kölcsön mögött CHF?

Van értelme egyáltalán annak a kérdésnek, hogy „van-e deviza a devizahitelek mögött”?

A valóságot tükrözi a Kúria álláspontja? Részlet a 6/2013 PJE-ből: „A deviza alapú kölcsön mögött – figyelemmel a pénzügyi intézményekre vonatkozó közjogi jellegű szabályokra – devizaforrás áll.”

Egy devizaforrás hány deviza alapú kölcsön mögött állhat?

Mik ezek a „közjogi jellegű szabályok”?

Van kockázata a banknak az ismertetett kölcsönzés kapcsán?

Mennyi lesz a bank nyeresége egy év múlva?

 

 

 

A történetnek (és a kérdéseknek) nincs vége, a történet folyatatása félig készen van. A véleményetek, észrevételek alapján alakul ki a következő rész.

 

Írhatsz ide a honlapunkra, a hitelesmozgalom@gmail.com e-mail címunkre, vagy a Facebookon az oldalunkra:

 

https://www.facebook.com/hitelesmozgalom/timeline