Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2017.11.26

Olvassátok, kedves devizahiteles barátaim, ezért tartunk itt!

ezert-tartunk-itt--kep.png

 

 

Aki nyomon követi az elmúlt 6-8 év fejleményeit, az megállapíthatja, hogy elég reménytelen helyzetben vagyunk, most 2017 végén.

 

Miért tartunk itt?

 

 

EGYRÉSZRŐL

 

Ismertetek egy jellemző példát:

 

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Horváth Imre, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni az igazságügyi miniszterhez: Hajlandóak‑e végre valódi segítséget nyújtani az adósságcsapdába került családoknak?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

 

HORVÁTH IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Parlament! Tisztelt Államtitkár Úr! Önök nemcsak hogy cserben hagyták, hanem árokba is lökték a devizahiteles családokat. A 180 forintos végtörlesztés csak a tehetősebbeknek jelentett segítséget, az árfolyamgát csak lélegzetvételnyi időt adott. Ezzel szemben a forint tudatos gyengítése és a forintosítás pedig a végső csapást jelentette a sok devizahitelesnek.

 

Lenne jogállami, illetve gazdaságilag racionális megoldás is, amit mi annak idején javasoltunk. 2010-ben komplett törvényjavaslatot terjesztettünk elő a magáncsőd intézményére, amit önök még meg sem tárgyaltak. Ehelyett a KDNP törvényjavaslatát fogadták el, ami biztos menekülési út helyett csak évekig tartó nyomort ígér az adósságcsapdában lévőknek. Ennek fényében aligha meglepő, hogy augusztus közepéig több tízezer adósból mindössze 980-an kezdeményezték a magáncsődeljárást, de még e kevés kezdeményezésnek is csupán a töredéke jutott el odáig, hogy meginduljon az adósságrendezés folyamata.

 

Az ingatlanfedezettel biztosított jelzálogkölcsönök esetében pedig az úgynevezett elsétálás jogának biztosítása jelenthetne megoldást, azaz annak a lehetősége, hogy az adós az ingatlanértékesítést követően mentesüljön a további tartozás alól. Ennek bevezetését még a végrehajtói kar elnöke is támogathatónak tartja.

 

A kérdés csak az, hogy a kormány hajlandó‑e végre valódi segítséget nyújtani az adósságcsapdába került családoknak, hajlandó‑e megalkotni egy valóban működő magáncsődtörvényt, és megadni az elsétálás jogát. Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiból.)

 

 

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mindig kicsit meglepődöm, amikor szocialista padsorokból a devizaválság kapcsán bármilyen kérdést kap a kormányzat (Moraj az MSZP soraiban. ‑ Közbeszólások az MSZP soraiból: Válaszolj a kérdésre!), hiszen 2008-ban kezdődött ennek a problémának a válsághelyzete, amire önök dermedten reagáltak másfél évig, a saját maguk által előterjesztett törvényjavaslatot sem fogadták el a Bajnai-kormány alatt, mivel alkalmatlannak tartották a válság kezelésére. Ezek után feltenni kérdéseket, ahogy Dömötör Csaba államtitkár úr fogalmazott egyszer (Gőgös Zoltán: Nem mi tesszük fel, hanem egymillió állampolgár, egymillió!), ez olyan, mint amikor a gyújtogató a tűzoltókat vonja felelősségre, hogy éppen milyen formában oltják a tüzet.

 

Önök családok százezreit sodorták bele ebbe a devizahitel-csapdába azzal, amikor megszüntették (Gőgös Zoltán: Kósa Lajos! Szijjártó Péter!) a lakástámogatási rendszert, amit az első Orbán-kormány bevezetett. (Bangóné Borbély Ildikó: Mikor ment az euró 300 forint alá? ‑ Zaj. ‑ Az elnök csenget.), és nem segítették a jelenlegi kormányzat devizaadósokat segítő intézkedéseit, nem szavazták meg a jelzálogalapú devizahitelek betiltását, a kamatemelés korlátozását (Bangóné Borbély Ildikó: Mikor volt utoljára 300 alatt?), az árfolyamgátat és a végtörlesztést sem.

 

 

A forintosításról szóló törvényt sem támogatták, holott ezt akár 2008-ban az önök által kinevezett jegybankelnök is javasolhatta volna, és az akkori jegybank is segíthette volna. Gyakorlatilag csupa olyan kérdést tesznek fel, amelyeket önök maguk megoldhattak volna. Mi megoldottuk. Önök nem támogatták. És nem követik azt sem, hogy mi folyik most épp a parlamentben, hiszen tavasszal fogadtuk el azt, hogy csak a becsérték 100 százalékán lehet árverezni az ingatlanokat. (Gőgös Zoltán: Addig örülj, amíg nem a házadnál teszik ezt!)

 

(12.40)

 

Ezalatt megegyezhetnek a felek, és ha megegyeznek, az egyúttal az elsétálás jogát is jelenti. Nem véletlenül említette a Végrehajtói Kar elnöke, hogy létezik, és valóban ilyesmi működhet. (Bangóné Borbély Ildikó: Értékesítsél már egy házat! ‑ Közbeszólások az MSZP soraiból. ‑ Az elnök csenget.)

 

Az állapítható meg tehát, hogy önök nem tesznek semmit a magyar családokért, és gyakorlatilag politikai hecckampányt folytatnak a kormányzat ellen (Bangóné Borbély Ildikó: Az az egymillió ember, aki bajban van, ugye?), amely mindent megtett. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

260. ülésnap (2017.11.20.), 67-70. felszólalás

 

 

Nem sikerült elérnünk, nekünk devizahiteleseknek, hogy a parlamenti képviselők a devizahitelezés lényegi problémáiról beszéljenek, a probléma gyökerét keressék, és a tények, a megtörténtek, a valóságnak megfelelő megoldást dolgozzák ki.

 

A társadalmi katasztrófát, a mi keserű sorsunkat arra használják leginkább, hogy a „másik oldalt” támadják vele. A „másik oldal” pedig vissza lő. Használ ez nekünk?

 

Az jó, hogy a választási kampány témája lett a „devizahitelesek megmentése” – viszont mi nagyon tudjuk hogy nem is volt  "deviza", és egyáltalán nem a "megmentésünkre" van szükség.

 

 

 

MÁSRÉSZRŐL

 

A saját aktivitásunkra sem lehetünk büszkék.  A különböző megmozdulásokon évek óta alig-alig van károsult – pedig van ugyebár folyamatban 900.000 végrehajtás.

 

A Hatalmi Ágak Vezetői rendre megállapíthatják, hogy van néhány hőzöngő, örökké elégedetlenkedő, akinek semmi sem jó. Tehát a probléma meg van oldva.

 

 

 

ÁLLJUNK FEL!

 

Mindenki aki olvassa ezeket a sorokat, határozza el, hogy részt vesz a következő hónapokban szerveződő megmozdulásokon, tájékoztatja erről az ismerőseit. Nem azt nézi, hogy saját véleménye miben különbözik a másik devizahitelestől, hanem azt, hogy mennyi mindenben egyezik!

 

Folyik már a parlamenti választási kampány és jövő év elejétől magasabb fokozatra kapcsol. Használjatok ki minden lehetőséget, gyűlést, lakossági fórumot – menjetek, meséljétek el személyes sorsotokat, tapasztalataitokat.

 

Van amikor összefogva, előre megszervezve kell fellépnünk, lehetőleg tömegesen – van amikor saját elhatározásból, önként, egyedül esetleg néhány baráttal.

 

Az összefogásra szép példa az alábbi, pár napja volt megmozdulás:

 

 

 

 

Biztassátok saját magatokat, biztassátok az ismerőseiteket, azokat akiket már elhagyott a remény, és azokat is akik eddig passzívak voltak.