Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


napi.hu cikkben lévő téves állítások

2013.02.15

 Tisztelt Napi. hu!

 
Sajnos a mai nap ismét több ponton téves információt közölnek a devizahitelezéssel foglalkozó cikkükben az olvasókkal.
 
"A múlt év végén a Fővárosi Bíróság egy ítéletében semmisnek mondott egy szerződést, mert a hitelt folyósító bank a szerződés teljeshiteldíj-mutatójában (THM) nem tüntette fel külön költségként az árfolyamrést.'


Szeretnék ídézni a jogerős ítéletből:

 „A rendelkezésre álló iratok nem tartalmazzák, hogy a THM számítására pontosan milyen költségek figyelembevétele mellett került sor, illetve hogy a figyelembe vett költségek az árfolyamrésből – azaz a deviza vételi és eladási árfolyamának különbözetéből adódó költséget magukban foglalják-e vagy sem, az alperesek azonban a második tárgyaláson egyértelművé tették, hogy az induló THM számítására az árfolyamrésből adódó költségek figyelembe vétele mellett került sor.”

„A hiteldíjnak minden, a kölcsön felhasználásával kapcsolatos fizetendő költséget tartalmaznia kell, nem tekinthető tehát kivételnek ez alól az árfolyamrésből adódó költség.”

Minden költség – így az árfolyamrésből adódó költség is – a szerződés részévé kell, hogy váljon.”

 „Említést sem tesznek azonban … a THM értékét meghatározó további költségekről, így a fellebbezésben kifogásolt árfolyamrés adta költségekről sem”

 „Mindezek alapján a másodfokú bíróság a peres felek 2006. november 14.-én kötött kölcsönszerződésének – a Hpt 213.§ (1) bekezdésének c./ pontján alapuló – semmiségét állapította meg.”

 

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK -  636553/2012   - 2012. december 7.

 

 

Vagyis nem azért semmis a szerződés mert az árfolyamrést nem tartalmazta a THM, hanem ezért mert az árfolyamrést nem tartalmazza a szerződés.
 
Egy másik kijelentés is teljesen félrevezető:
 
"mind ez idáig hivatalosan egyetlen esetben sem kérdőjelezte meg sem a PSZÁF, sem a PBT, sem a bíróságok, hogy az érintett hitelek mögött valódi devizamozgás volt."
 
Szeretnék ismét idézni a jogerős ítéletből:
 

„A devizaalapú kölcsönelszámolás éppen azt jelenti, hogy devizaértékesítés (átváltás) nem történik, hanem a  – forinthitelhez képest – relatíve alacsonyabb kamat forint árfolyamromlásból eredő kockázatát nem a hiteldíj, az ügyleti kamat százalékos mértéke, hanem a törlesztésnek az aktuális devizaértékhez kötése hivatott kompenzálni, kiküszöbölni. A forinthitelek kamatterhe azért magasabb, mert a forint árfolyam romlásából eredő kockázat (is) az ügyleti kamat mértékében kalkulált.”

 „A kölcsön jogügyletben devizaértékesítés – eladás és vétel – tehát nem történik, ezért az eltérő vételi folyósítás kori, és eladási törlesztési árfolyamon a hitelező különbözeti árrést nem alkalmazhat. „Mintha vétel” és „mintha eladás” jogilag nem létezik – értelmezhetetlen –, a „virtuális szolgáltatásért” pedig legfeljebb „virtuális ellenérték” jár.”

 „Összességében az ítélőtábla álláspontja szerint:

A devizaalapú kölcsönszerződés, mint magánjogi ügylet alapján a pénzintézet devizát – jogi értelemben sem – nem bocsát a másik szerződő fél, a kölcsönvevő rendelkezésére, az adós nem rendelkezik semmilyen deviza felett, ezért nincs mit eladnia, a bank pedig nem tud mit „vételi” árfolyamon a folyósításkor megvásárolni.”

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA - Pf.I.20.052/2012/7. - 2012. április 26.
 
Vagyis a devizamozgás kérdésével foglalkozott már bíróság és jogerős ítéletet hozott. Az ítélet eléggé egyértelmű.
 
Kérem helyesbítsék a cikket a tényeknek megfelelően.
 
Üdvözlettel:
 
Szabó József
a Hiteles Mozgalom egyik alapítója
 


2013. január 15. 8:17 Hitelesmozgalom írta, <hitelesmozgalom@gmail.com>:
Tisztelt Napi.hu!

Örömmel láttam, hogy előzetesen is beszámolnak a Kúria mai döntéséről. Sajnos a cikkük több pontatlanságot tartalmaz, néhány lényeges:
 
 
"A Kúria − helybenhagyva az első fokú ítéletet − az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél is, visszamenőleges hatállyal." 
A Kúria ma hirdet ítéletet 10 órakor.
 
"...mert a hitelt folyósító bank a teljes hiteldíjmutatóba (thm) nem számította bele a napi árfolyamrés kiszámításának költségét."
Az ítélet szerint a THM tartalmazta az árfolyamrést (az OTP ezt elismerte a tárgyaláson), viszont a szerződésben az árfolyamrés nagyságát nem tüntette fel. A szerződésnek viszont minden költséget tartalmaznia kell.
 
"A hiteladósok véleményét erősíti, hogy a PSZÁF kezdeményezésére immár kötelező a középárfolyamot alkalmazni,"
A deviza elszámolású forintkölcsönök egy részénél írta elő a törvény az eladási árfolyam helyett a középárfolyam alkalmazását. Gépjármű kölcsönök esetén még mindig eladási árfolyammal számolnak.
 
 
Tisztában vagyunk vele, hogy nagyon összetett és komplikált ez az egész "devizahitelezés"-nek nevezett banki termék, melynek még az elnevezése is megtévesztő.
A tisztánlátás érdekében kezdtünk el egy rövid filmsorozatot. Véleményünk szerint a megoldás ott kezdődik, hogy tisztán látjuk a tényeket. A tisztánlátás kialakításában számítunk az Önök, mint szakmai újság segítségére is.
 




A filmsorozatot folytatjuk.
 
Üdvözlettel:
 
Szabó József
a Hiteles Mozgalom egyik alapítója