Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MTI közlemény - Handó Tünde

2014.07.30

 


 mti-kozl-2014.07.30---kis-kep.png

 

A HITELES MOZGALOM KÖZLEMÉNYE

 

 

 

http://os.mti.hu/hirek/99227/az_arany_liliom_kozhasznu_alapitvany_kozlemenye

 

Szükségesnek látjuk pontosítani Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke közleményét, mivel a bíróságokon kialakult helyzetet rendkívül súlyosnak tartjuk.

 


    
"A polgári perek átlagos időtartama körülbelül három hónap" - gyakran 1-2 évbe telik, mire a bíróságok megállapítják, hogy melyikük rendelkezik illetékességgel és hatáskörrel. Több devizahiteles perről tudunk mely 3 év alatt sem jutott el az elsőfokú határozatig.

"A devizahiteles ügyekben rendszeresen előfordult, hogy többféle, eltérő, akár egymást kizáró érvelést kapcsoltak a követeléshez, hátha valamelyik megtetszik a bírónak". Mi problémának látjuk, hogy a bíróságok indokolatlanul be sem fogadták a kereseteket; hogy a mai napig nem tudja sok eljáró bíró, hogy mi a különbség az árfolyamváltozás és az árfolyamrés között; valamint több bíró is úgy ítéli meg, hogy attól fogyasztói egy kölcsönszerződés, hogy az adós fogyasztási cikket vásárol.

Elfogadhatatlan, hogy érvényesen létre sem jött kölcsönszerződéseket a szerződés farigcsálásával, utólagos szerződési pontok beírásával, a fogyasztói akarat ellenében, az uniós joggal ellentétesen tesznek érvényessé bíróságok. Ez banki érdek, ez bankmentés.

Elkeserítő az adósok által indított devizahiteles perek felfüggesztése.

Abban egyetértünk, hogy problémák vannak a jogszabályokkal; a bírósági határozatok terjengősek és nehezen értelmezhetőek és fontos tartjuk a továbbképzést is, főleg ha most nem a Bankszövetség fog majd oktatni.

 

 

----------------------------------------------------

 

Handó: másfélszeres ügyteher-növekedés mellett is javult a bíróságok hatékonysága - mti

 

Budapest, 2014. július 27., vasárnap (MTI) - Másfélszeresére nőtt az érkező ügyek száma a bíróságokon 2011 és 2013 között, a hatékonyságot mégis szinte minden területen sikerült javítani - mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az MTI érdeklődésére annak kapcsán, hogy a napokban egyhangúlag elfogadta 2013-as beszámolóját az Országos Bírói Tanács.

 

Az évtizedeken át rendkívül nehéz helyzetben lévő Fővárosi Törvényszéken is érdemi javulás következett be. Az ország legnagyobb bíróságán az egy bíró kezén folyamatban lévő ügyek száma két év alatt az országos átlagra vagy az alá csökkent, így az elmúlt két évben egy évszázados problémát sikerült megoldani. Ezért lehet bízni abban, hogy a devizahiteles perek újabb hullámával is képesek lesznek megbirkózni a törvényszéken - fűzte hozzá az országos bírósági igazgatás vezetője.

 


    Uniós összehasonlításban sincs ok szégyenkezésre,
a polgári perek átlagos időtartama körülbelül három hónap, ez dobogós helyezés az EU-ban - tette hozzá.

 


    Az elmúlt időszak egyik sajátossága, hogy ugrásszerűen nőtt az ügyteher: 2011-ben 1,162 millió ügy érkezett, 2013-ban már 1,781 millió. A szabálysértési ügyszakban jelentős többletterhet okozott, hogy a pénzbírságot meg nem fizetők esetében a szankció átváltoztatásáról, elzárásról kellett dönteni, ám erre csak tárgyaláson kerülhetett sor, továbbá a cégek változásbejegyzése okozott kiugróan nagy munkaterheket. Az eset tanulsága, hogy jogszabály-véleményezésnél határozottabban meg kell jeleníteni a bírósági szervezet érdekeit - jegyezte meg az elnök.

 


    A készülő új büntetőeljárási törvény kapcsán Handó Tünde kiemelte azt problémát, hogy kinek a kötelessége a perbeli bizonyítás, a vádat képviselő ügyészé vagy a vád és a védelem érveit mérlegelő pártatlan bíróé. A polgári perrendtartásban pedig sokan az egyértelmű kereseti kérelem előírását szorgalmazzák, manapság ugyanis nem ritka, hogy a bírónak kell találgatnia, mit is akar a felperes és miért. Például 
devizahiteles ügyekben rendszeresen előfordult, hogy többféle, eltérő, akár egymást kizáró érvelést kapcsoltak a követeléshez, hátha valamelyik megtetszik a bírónak.

 


    Az utóbbi évek kedvező tendenciái közül az elnök kiemelte, hogy a megyei törvényszékek vezetői immár nemcsak a helyi érdekek képviseletében lépnek fel, hanem országos szinten, az egységes bírósági szervezet érdekeit szem előtt tartva is. A jobb helyzetben lévő törvényszékek vezetői nemegyszer ajánlották fel segítségüket a nehezebb helyzetben lévőknek, így az ügyfelek érdekeivel összhangban viszonylag gyorsan fejeződhettek be az ügyek.

 


    Handó Tünde beszélt arról is, hogy álláspontja szerint az ítélkező munka hatékonysága 80 százalékban nem a tárgyaló bírón múlik, hanem például az alkalmazandó jogszabályok minőségén vagy a társszakmák képviselőinek - az ügyvédeknek, az ügyészeknek, a szakértőknek - a hozzáállásán. Hangsúlyozta: támogatja az új igazságügy-minisztert abban a törekvésében, hogy dialógust kezdeményezzen a jogászi hivatásrendek között, és bízik abban, hogy ezen a téren komoly koordináló szerepet tölthet be a tárcavezető.

 


    Az OBH mindent megtesz azért, hogy javítsa a bírói munka hatékonyságát: a továbbképzésben részt vevő bírák nem csupán az új jogszabályokkal, de a hatékony perelőkészítés, tárgyalásvezetés, írásba foglalás technikáival is megismerkednek.

 


    A romagyilkosságok ügyében az elsőfokú ítéletnek a törvényben meghatározott 60 napos határidőt messze túllépő, csaknem egy évig tartó írásba foglalása kapcsán az elnök általánosságban azt hangsúlyozta: a bírónak be kell tartania a rá vonatkozó szabályokat, különösen a határidőket. A bírósági vezető feladata pedig egyfelől az, hogy minden segítséget megadjon a bírónak a gyors és színvonalas munkavégzéshez, másfelől viszont, hogy kellő eréllyel ellenőrizze a bírákra vonatkozó követelmények teljesülését.

 


    Handó Tünde megjegyezte: a nagy ügyekben nemcsak a tárgyalássorozat és az ítélethozatal, hanem a sok száz oldalas ítélet megírása is rendkívüli munkaterhet jelent, de rendelkezésre állnak olyan technikák, amelyek segítségével a probléma kezelhető.
Az elnök ezzel kitért arra is: szakmai körökben egyre elterjedtebb az a vélemény, hogy a magyar ítéletek szükségtelenül terjedelmesek - nemrég Pécsett született egy több mint 2000 oldalas határozat -, ezért az eljárási törvények újrakodifikálása során arra törekszenek, hogy az ítéletekben valóban csak a releváns momentumokat kelljen a bíráknak rögzíteniük.

 


    A közelmúltban korrupciós cselekmények miatt többéves szabadságvesztésre ítélt szegedi, illetve nyíregyházi bíró kapcsán az elnök kiemelte, hogy bár ilyen ügyből egy is sok, egy-két eset mégsem jellemzi a 2800 tagú bírói kart, a tendenciák pedig egyértelműen kedvezőek: 2012-ben kilenc, 2013-ban két büntetőeljárás indult bíró ellen, zömében az ítélkező munkától független, nem szándékos cselekmény miatt.

 


    Handó Tünde nem kívánt állást foglalni annak a bírónak az ügyében, akinek a napokban bolti lopás miatt függesztették fel mentelmi jogát, és aki sajtóhírek szerint nagy tapasztalatú, tekintélyes törvényszéki bíróként a romagyilkosságok ügyében eljáró tanács tagja is volt. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy a bírákra esetenként súlyos pszichikai teher nehezedik, például aránytalanul sok munka, az elbírálandó ügy jellege - élet elleni vagy gyermekelhelyezési per - vagy akár a felfokozott közérdeklődés, társadalmi nyomás miatt. A bírósági vezetőknek is érdemes fokozott figyelmet fordítaniuk arra, hogy lehetőség szerint támogassák, tehermenetesítsék az önhibájukon kívül nehéz lélektani szituációba kerülő bírákat - tette hozzá.


    Handó Tünde szerint a munkavégzéssel összefüggésben bírákra nehezedő lelki teher sok esetben nagyobb kockázatokat hordoz, mint például a korrupciós nyomás.

 

 

 

bja \ blz

MTI 2014. július 27., vasárnap 10:00

 

 

------------------------------------------------------------

Az adósok által indított devizahiteles pereket felfüggesztik - mti

 

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló, július 18-án kihirdetett, 26-án, szombaton hatályba lépett törvény egyebek mellett a hitelszerződések egyoldalú módosítását - például kamat-, költség- vagy díjemelést - megengedő szerződéses kikötéseknél azt a vélelmet állítja fel, hogy tisztességtelenek és érvénytelenek. Ezt a vélelmet azonban a pénzügyi intézmények vitathatják, és megkísérelhetik megdönteni az állam mint alperes ellen a Fővárosi Törvényszéken megindítható perekben.


    Ezekben az ügyekben a kereset benyújtására, az elsőfokú és a másodfokú eljárások lefolytatására is csupán 30-30 napjuk van a bíróságoknak és a feleknek, így
augusztus 25-éig be kell nyújtaniuk keresetüket azoknak a pénzintézeteknek, amelyek vitatják a törvényi vélelmet.

Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszéknek szeptemberben, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblának pedig októberben meg kell hoznia döntéseit, így - a kúriai felülvizsgálatokat is figyelembe véve - várhatóan még idén lezárulhatnak ezek az eljárások. Mintegy négyszáz pénzintézet - potenciális felperes - van az országban, és a szakemberek száz-százötven ilyen perre számítanak.


    Miután szombaton lépett hatályba a törvény, hétfő volt az első nap, amikor ilyen ügyekben kereset érkezhetett a Fővárosi Törvényszékre, ám a bíróság tájékoztatása szerint erre nem került sor.


    A törvény arról is rendelkezik, hogy amíg az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségével kapcsolatos eljárások folynak, addig
az adósok által a bankok ellen indított összesen mintegy tízezer egyedi ügyet országszerte fel kell függeszteni. Akkor folytatódhatnak majd, ha megszületett a végső döntés az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségéről szóló, a bankok és az állam közötti perekben.


    
A Fővárosi Törvényszék elnöke korábban már elrendelte, hogy a felfüggesztésekről haladéktalanul intézkedjenek, és értesítsék erről az érintetteket azért, hogy az állampolgárok minél hamarabb tájékoztatást kapjanak saját ügyük állásáról.


    A birosag.hu oldalon, a bíróságok központi honlapján olvasható közlemény szerint
az Országos Bírói Tanács július 22-én határozott arról, hogy ezeknek az ügyeknek a felfüggesztését országszerte soron kívül kell intézni.


    A döntést az a kivételesen indokolt eset tette szükségessé, hogy a Kúria jogegységi határozatának érvényre jutásáról soron kívül döntött a jogalkotó, továbbá a határozattal elrendelt soronkívüliség a társadalom széles körét érintő ügyekre vonatkozik. (A Magyar Nemzeti Bank 2013. év végi összesítése alapján
a lakosság devizában nyilvántartott adósságállománya 4,3 milliárd forint volt, és a devizahitel intézménye közvetve 480 000 családot, 1,5 millió embert érint). A soronkívüliség olyan ügyekre vonatkozik, amelyek a közérdek szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek a bankszektort érintő hatásuk miatt, közvetve az egész társadalomra és a gazdasági életre is kihatással vannak - olvasható a bírósági honlapon.


    
Hajdú-Bihar megyében hétfőn soron kívül 285 devizahiteles pert függesztett fel a Debreceni Törvényszék és járásbíróságai. A folyamatban lévő perek tárgya részben vagy egészben az egyoldalú szerződésmódosítások, illetve az árfolyamrés alkalmazását előíró szerződéses rendelkezések jogszabályba ütközése, tisztességtelensége - olvasható a birosag.hu oldalon.


    Devizahitelekkel kapcsolatos keresetet jelenleg is be lehet nyújtani a bíróságokhoz, ám az újonnan érkező ügyekben nem indul el az érdemi eljárás, azokat is felfüggesztik.

bja \ brl \ gfp \ ppd

MTI 2014. július 28., hétfő 17:34