Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MTI közlemény - 2014.07.07.

2014.07.07

 A Hiteles Mozgalom közleménye

 

 

 

 

mti_kozlemeny_2014.07.06.---kep.png

 

A Kúria és a Parlament lakossági kölcsönszerződéseivel kapcsolatos döntései után úgy látjuk, szükséges néhány fontos tényt rögzíteni és ideje több kérdést feltenni.

 

KÖLCSÖN

Kölcsön a jogszabályok alapján meghatározott pénzösszeg átadása, melyet vissza kell fizetni a kölcsönszerződés szerint.

FORINT KÖLCSÖN esetén a kapott forintösszeg visszafizetése forint törlesztő részletekkel történik. A bank forintban tartja nyilván a kölcsön aktuális összegét. A kölcsön folyósítása után banknak forint követelése, az adósnak forint kötelezettsége van.

DEVIZA KÖLCSÖN esetén pl. a kapott CHF összeg visszafizetése CHF törlesztő részletekkel történik. A bank a kölcsön devizájában tartja nyilván a kölcsön aktuális összegét. A kölcsön folyósítása után banknak deviza követelése, az adósnak deviza kötelezettsége van.

 

TELJESÍTÉS

Forint kölcsön esetén kérhetjük a folyósítást pl. EUR-ban a devizaszámlánkra. A CHF kölcsön folyósítását forintban kérhetjük a forint bankszámlánkra, ha nincs deviza számlánk a bankban. CHF kölcsön esetén megállapodhatunk a bankkal, hogy a törlesztő részletet forint számlánkról fizetjük. A teljesítés devizája eltérhet a kölcsön devizanemétől, azonban a kölcsönszerződés tárgyát nem változtatja meg: CHF kölcsön akkor is CHF kölcsön, ha a bank a forint számlára folyósít, az adós forint számláról törleszt.

 

 

KONVERTÁLÁS

Amennyiben a banktól a CHF kölcsön folyósítását forint bankszámlára kérjük, a bank a CHF kölcsön összeget konvertálja forintra. Ez a konvertálás vételi árfolyammal történik. A CHF kölcsön CHF törlesztő részleténél a bank eladási árfolyammal konvertált forint összeggel terheli meg a forint folyószámlát. A vételi és eladási árfolyam közti különbséget nevezik árfolyamrésnek. Az árfolyamrés költséget jelent az adósnak. Az árfolyamrés a kölcsön teljesítéséhez kapcsolódik.

 

 

DEVIZA NYILVÁNTARTÁS

A bankok kidolgoztak egy olyan kölcsönterméket, ami forintkölcsön és a kölcsönt devizában tartja nyilván a bank. Ez híresült el hazánkban „mintha devizahitel”-ként, a bank mintha devizát venne és a bank mintha devizát adna el. Ennél az elszámolási gyakorlatnál a bank forint összeget ad és CHF összeget követel. A törvények ilyent nem tesznek lehetővé! Ha a kölcsön tárgya 15 millió forint, akkor a bank nem követelhet 100.000 CHF-t. 15 millió forint kölcsön felvételét követően, az adósnak 15 mFt visszafizetési kötelezettsége keletkezik valamint a pénz használatáért kamatot kell fizetnie. Ha a bank CHF kölcsönt akart volna adni, akkor azt megtehette volna.

 

 

ÖSSZEGZÉS

Van tehát CHF KÖLCSÖN FORINT TELJESÍTÉSSEL, ennél a kölcsönszerződésnél jogos a tényleges konvertálások miatt az árfolyamrés. Ha az árfolyamrés mértékét (pl. 2%) illetve az árfolyamrés okozta költséget (pl. 560.000 Ft) eltitkolta a bank, akkor az a kölcsönszerződés teljes mértékben semmis. A Kúria visszavonta azt a rendelkezését, hogy a hiányzó árfolyamrés mértéket a bíróságoknak utólag kell beleírnia a szerződésekbe. Ezeknél a kölcsönszerződéseknél az árfolyamrés nem tisztességtelen, a semmisség vizsgálható.

 

Van még FORINT KÖLCSÖN DEVIZA NYILVÁNTARTÁSSAL, ami sérti a bankkölcsön Ptk.-ban szereplő meghatározását. A bank követelése nem arra vonatkozik, amit rendelkezésre bocsátott. A teljes szerződés semmis, mert törvénybe ütközik.

 

Létezik olyan változat is, hogy FORINT KÖLCSÖN DEVIZA ELSZÁMOLÁSSAL. Ezeknél a kölcsönszerződéseknél a szerződési pontokból nem derül ki, hogy a forint törlesztő részletek kiszámolásánál minként veszi a bank figyelembe pl. a CHF napi aktuális árfolyamát. Ez nem érthető és nem világos szerződési pont. A deviza kikötés a kölcsönszerződés szerződési pontjai közül törölhető, mivel ezeknél a szerződéseknél az elsődleges szolgáltatás a forint kölcsön, a deviza szerepe a kölcsönszerződésben másodlagos. A deviza nem befolyásolja a kölcsön tőke visszafizetését. A forint kölcsön a szerződésben szereplő kamatlábbal teljesíthető. Tisztességtelenség szempontjából vizsgálható a kölcsönszerződés.

 

 

A Kúria és a Parlament úgy hozott döntést, hogy nem vizsgálták meg ezeknek a kölcsönszerződéseknek az összes jellemzőit. Rész elemek vizsgálatából vontak le általános következtetést. A Kúria döntése ellentétes a Kúria korábbi álláspontjával, a Kúria vissza vonni kényszerült egy pár hónappal korábbi döntését. A Parlament bizottsági ülésére nem engedték be a civileket. A Kúria nem tart átfogó vizsgálatot annak ellenére, hogy a civilek folyamatosan kérik.

 

Vannak olyan városok, ahol a bíróságok szerint minden banki szerződés törvényes és tisztességes és a szerződéskötés után is a bankok tisztességesen, törvényesen emelték a kamatlábakat, valamint az árfolyamrés nem költség e bíróságok szerint.

 

A bíróságok számtalan esetben éveken keresztül húzzák a tárgyalásokat, például úgy, hogy nem tudják megállapítani jogosultságukat. A perek vándorolnak bíróságról bíróságra évekig. Most a Parlament fél évre megállította a bírósági tárgyalásokat.

 

Szükségesnek tartjuk parlamenti bizottság felállítását a problémák feltárása és a jogállamiság helyreállítása érdekében.

 

Banki károsultak éveken keresztül hiába jelezték a törvénytelenségeket és a tisztességtelen banki gyakorlatot a PSZÁF-nek, a GVH-nak és az Ügyészségnek. Hatáskör és jogosultság hiányára hivatkozva ezek az állami szervek semmilyen lényeges (pl.: árfolyamrés, kamatláb emelés….) vizsgálatot nem végeztek, ismereteink szerint most sem végeznek.

 

Nem jött létre erős és határozott pénzügyi fogyasztóvédelem, annak ellenére, hogy már 2006-ban felhívta egy kormánybizottság a bankok erőfölényére és a várható veszélyre a figyelmet és már 2004-től érkeztek figyelmeztetések a „devizahitelezés”-sel kapcsolatban állami szervekhez.

Szükségesnek tartjuk parlamenti bizottság felállítását, mely megvizsgálná az állami szervek elmúlt 14 éves tevékenységét.

 

A jogkövetés és a törvények betartatása nem szociális kérdés és nem társadalmi szolidaritás kérdése. Amennyiben egy bank törvénytelen módón, Ügyfelét megtévesztve jutott több százezer vagy több millió forintnyi összeghez, akkor ez az összeg neki visszajár. Annak is, aki élt a végtörlesztés lehetőségével és annak is aki az eszközkezelőnek adta át kényszerből a lakását. Nem csak az alaptörvénnyel, hanem minden józan észnek ellentmond a károsultak közti szelektálás.

 

Szükségesnek tartjuk parlamenti bizottság felállítását mely megvizsgálja, miként lehet igazságos megoldást kidolgozni.

 

Nem lehet a kölcsönszerződésben szereplő kamatlábat véglegesíteni, mivel a mértékadó bankközi kamatláb nagy mértékben csökkent. A véglegesítés az erőfölénnyel visszaélő bankoknak kedvez.

 

A felsorolt problémák csak részei a problémahalmaznak.

 

Szükségesnek tartjuk, hogy a civilek is részt vegyenek a létrehozandó parlamenti bizottság munkájában.