Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MINDEN KERESET STRASBOURGBA VEZET

2015.09.09

MINDEN KERESET STRASBOURGBA VEZET

 

A Dr. Lázár Dénes ügyvéd által vezetett PITEE új szemléletmódja és pertaktikája sokat segíthet a perben álló hiteleseknek. Az alábbiakban ezt a PITEE álláspontja szerinti utat mutatjuk be.

 

Azok számára nyújtunk iránymutatást és hosszú távú megoldási lehetőséget, akik jelzálog alapú deviza-elszámolású kölcsönszerződéseik kapcsán pert indítottak.

 

Az adósok és jogi képviselőik számára mára egyértelművé vált, hogy a magyar bíróságok „nehezen mozdíthatóak”, azaz már bevett szemléletükön, illetve a fentről kapott utasítástól eltérően szinte képtelenek értelmezni a jelenlegi helyzetet, illetve mérlegelni a perek folyamán az adósok álláspontjait. Szinte borítékolható, figyelemmel a Kúria hozzáállására (lásd ELTE Konferencia 2015. július 01.) hogy ezen szemlélet a jövőben sem változik tömegesen az adósok által kívánt irányba.

 

Erre való tekintettel el kell gondolkodnunk azon, mit tehetünk, tehetünk-e egyáltalán valamit érdekeink védelmében. A válasz: IGEN!!

 

vez-01.png

 

Meg kell értenie az pereskedő adósoknak, hogy a bírói út nem ér véget Magyarországon. A bírói út vége Strasbourg. Ezt tekinthetjük stratégiai célnak is. Ha visszatekintünk az elmúlt évek törvényalkotási folyamatára, határozottan kijelenthetjük, hogy a „Devizás törvények” nem valósították meg azt az Állam által óhajtott célt, mely a devizás perek lezárását eredményezte volna.

 

A magyar bíróságokon rendre falba ütközünk, a bíróságok ésszerűtlen módon, szándékosan lelassítják, és megakadályozzák pereink folytatását. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (továbbiakban EJEB) nem az itthon megszokott elvek szerint működik, ők nem a hatalom béklyójában lévő bírák gyakorlatát követik. Az Unióban egyre több fórumon nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarországon a jogállamisággal komoly problémák vannak. E tény bizonyítását mi is tovább erősíthetjük azáltal, ha a fogyasztók minél több egyedi ügyet visznek ki az Unióba.

 

A legmagasabb bírói fórum az EJEB. A magyar bírói kar nagy többsége megfélemlített állapotban dolgozik, megsértve az Egyezmény 6. cikkét és Alaptörvényünk XXVIII. cikkét.    

 

Az itthon folyó pereinket végig kell vinni, és a jogerőre emelkedést követően irány az EJEB.

 

Mi is történik most? A perek tavaly felfüggesztésre kerültek, és az elszámolást követően sorra kapjuk a végzéseket, szó szerint egy kaptafára, kézi vezérléssel automatikusan az alábbi felszólítással:  

 

vez-02.png

 

Olyan ez, mint egy focimeccs, ahol FÉLIDŐBEN átírják a szabályokat. Pl. Az eddig vezető csapat tagjainak számát harmadolják. Vagy leviszik a kapust a pályáról. MI EZ??? BUNDA!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

 

A tisztességes eljárás elve megköveteli, hogy az eljárási szabályok a jogvita keletkezését MEGELŐZŐEN átláthatóan, tisztán, egyértelműen meg legyenek fogalmazva. Ezt az Alapjogi Charta is szó szerint tartalmazza.

 

Régen, a XX. század elején, majd közepén már részesei voltunk hasonló ítélkezési rendszernek, melyeket nemes egyszerűséggel statáriális bíróságoknak hívtak. Alapelv tehát, és ezt minden perben álló tudatosítsa magában, hogy az alkalmazott eljárásjogi jogszabályoknak a jogvita kezdetét MEGELŐZŐEN hatályban KELL lennie.

 

vez-03.png

Az EJEB eljárás megindításához szükséges fő érvünk az, hogy a Magyarországon alkalmazott eljárás az Egyezmény 6. cikkét sérti meg azzal, hogy olyan eljárási szabályokat kényszerít a fogyasztókra, melyek a jogviták keletkezését MEGELŐZŐEN egyszerűen NEM LÉTEZTEK!! Gyakorlatilag koncepciós pereknek is nevezhetnénk ezeket a pereket.

 

vez-04.png

A 2014. évi XL.tv.37.§.-a  A FOGYASZTÓI JOGVITA KIALAKULÁSÁT KÖVETŐEN ÚJ ELJÁRÁSI SZABÁLYT ALKALMAZ.

 

Mit tehetünk jelen helyzetben? Kézhez kapjuk a fenti végzést, mely jogainkkal, és egészséges jogérzékünkkel is szemben áll.


 

Fenti végzésben a bíróság felszólítja az adóst, hogy: nyilatkozzon a jogkövetkezmény levonásáról, összegszerűségről, és ezt matematikai számításokkal, képletekkel támassza alá.

 

A legcélravezetőbb taktika az, ha bírónak elmagyarázzuk, levezetjük jogi álláspontunkat olyan formában, hogy MEGÉRTSE indokainkat, érveinket. 

 

vez-05.png

 

vez-06.png

Kölcsönszerződés: A kölcsönszerződés fogalmát a Ptk. 522.§ határozza meg.

522. § (1) Bankhitelszerzõdéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerzõdõ fél rendelkezésére, és a keret terhére - a szerzõdésben meghatározott feltételek megléte esetén - kölcsönszerzõdést köt, vagy egyéb hitelmûveletet végez.

(2) A bankhitelszerzõdés érvényességéhez a szerzõdés írásba foglalása szükséges.

 

vez-07.png

Mint láthatjuk, szerződéseink nem lehetnek sem használati szerződések, sem tulajdonátruházó szerződések, csak a Ptk.-ba új elemként beépített pénztartozás Ptk. 231.§. kategóriájába sorolhatóak.

 

Mennyivel tartozunk? Elképzelhető az adósok aggodalma, amikor a fenti végzést elolvassák, esetleg megkísérelnek az abban foglaltaknak valamilyen módon eleget tenni, és legjobb esetben a bíróság hiánypótlásra szólítja fel őket. Pedig a MATEMATIKA NAGYON EGYSZERŰ!

 

vez-08.png

Kiindulópont: A teljesített szolgáltatás visszatérítése. A tőkeösszeget a kölcsön folyósításakor a bank által megküldött folyósítási értesítőből pontosan megállapíthatjuk. Ez az az összeg, mellyel tartozunk a pénzintézetnek. A hiteltörténeti kimutatás alapján, esetleg saját befizetéseinkről szóló bizonylatok alapján pontosan kiszámolhatjuk, mekkora összeget fizettünk vissza a folyósított öszegből.

 

Természetesen használtuk a folyósított összeget, így arra kamat jár. De mekkora összeg, és mikortól számítandó?

 

A kamat attól az időponttól “ketyeg” amikor megállapítást nyert, hogy szerződésünk érvénytelen vagy semmis.

 

A Kúria álláspontja szerint a semmis szerződés kimondása a fogyasztó/adós érdekeivel ellentétes, hisz akkor olyan helyzetbe kerül, mely számára nem teljesíthető… Érdekes, hogy a Kúria hogy meri venni a bátorságot, hogy eldöntse, mi a jó az adósnak??? Hagyjuk ennek eldöntését az illetékesre.

 

Tehát: a bíróság megállapítja hogy a szerződésünk érvényesen nem jött létre, avagy semmis.

 

Mi történik ekkor? 

 

vez-09.png

 

vez-11.png

vez-12.png

vez-13.png

 

Forintban vagy devizában tartozunk? Mi azon Kúriai bírák álláspontját osztjuk, akik a forintban történő elszámolás mellett tették le a voksukat.

 

vez-14.png

vez-15.png

 

 

 

 

A bíróság megállapítja, hogy még tartozunk. Mi alapján mondhatják ki, hogy ezt azonnal egy összegben kellene vissza fizetni?? Ezt kívánják az adósokkal elhitetni azért, hogy a perektől ezzel is elrettentsék őket. De ez is egy átverés!!!

 

Van egy fennmaradó tartozásunk. Felszólítanak bennünket, hogy egyösszegben fizessük vissza…..Erre az adós az esetek jelentős részében képtelen. Mi történik ekkor? SEMMI!!

!

A késedelembe esés jogkövetkezményei lépnek életbe a MARADVÁNYÖSSZEG vonatkozásában. Ptk.301.§ (1) “Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.”

 

Az esedékesség onnan indul, amikor a bank felszólít a folyósított összeg és a még vissza nem adott teljes tőke közötti különbség megfizetésére. Természetesen a pert követően fennálló tényleges maradvány összeget vissza kell fizetniük az adósoknak, de senki ne abban gondolkodjon, hogy 15-30 napon belül. 2-4 hónap alatt mindenkinek megoldást KELL találnia akár egy újabb hitel, családi összefogás által a még fennálló tartozás kifizetésére. De NEM AZONNAL!!! Jegybanki alapkamat ketyeg, nem a bankok horrorja. Ezzel a perek indításakor minden adósnak tisztában kellett lennie. A felelősségteljes döntéshez a fogyasztók oldaláról ez is hozzátartozik.

 

A végzésre adott válaszomban természetesen én ezt az összeget NEM ÍROM LE. Csak annyi, hogy nem kérek vissza semmit.

 

Bíróságok reakciói kapcsán elsőként felvetődik a költői kérdés: pártatlannak tekinthető-e az a bíróság, mely folyamatosan ötletel arról, hogy oldja meg az adott jogvitát, és képtelen volt az elmúlt 2-3 év alatt egységes ítélkezési gyakorlatot kialakítani?? Illetve nézzük csak, milyen is a bírói gyakorlat. Tisztelet a kivételnek, de a bírák nagy része asszisztál a Hatalomnak, nem mer felvállalni egyéni döntést. Az Alaptörvény rögzíti a bírói függetlenség garanciális elemeit: a bírák csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. Kivételt képeznek a Kúria jogegységi döntései…

 

Azonban. A fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos Jogegységi Döntések kivétel nélkül részrehajlóak, a fogyasztók érdekeit figyelmen kívül hagyva kizárólag a bankok érdekeit érvényesítő megállapításokat tartalmaznak. Amennyiben egy elutasító végzésben, ítéletben a bíró kizárólag Jogegységi Határozatra hivatkozik, ez alátámasztja azt az aggodalmunkat, hogy a bírói kar kézi vezérléssel, NEM FÜGGETLENÜL hozza meg döntéseit.   Az is megállapítható, hogy a PJE döntéseket a KÚRIA a nyilvánosság, a fogyasztók, civil szervezetek bevonása NÉLKÜL kizárólag a Kormány, a Bankszövetség, Magyar Nemzeti Bank véleményét figyelembe véve hozta meg.

 

A végzésre adott válaszunkkal kapcsolatban az erre adott reakció bírói oldalról több féle lehet.

 

vez-16.png

 

  1. Felfüggeszti a pert az AB döntéséig
  2. Elfogadja érvelésünket, ami valljuk be őszintén, jelen körülmények között több mint valószínűtlen
  3. Elutasítja a válaszunkat

 

EJEB eljárás

A végzésre adott válasszal párhuzamosan megfontolandó Alkotmányjogi Panasz benyújtása is. Az Alkotmányjogi Panasz költsége a postaköltség. Elutasítását követően fordulhatunk az EJEB-hez azzal, hogy a bírói kar megsértette emberi jogunkat. Itt kártérítést kérünk, melynek összege több részből tevődik össze, ennek összegszerűségének megállapítása később időszerű.

vez-17.png

 

 

 

AB panaszminta

----------------------------------------

 

[ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG NEVE]
[VÁROS]
[UTCA HÁZSZÁM]
[IRSZ]

 

Alkotmánybíróság
1015 Budapest
Donáti u. 35-45.

 

Tisztelt Alkotmánybíróság!

Alulírott [ÜGYVÉD NEVE] ([ÜGYVÉD CÍME]) – mint a(z) [ÜGYFÉL NEVE] ([ÜGYFÉL CÍME]) jogi képviselője – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. § (1) bekezdése alapján az alábbi

alkotmányjogi panasz indítványt

terjesztem elő:

Kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot,

  • hogy állapítsa meg a „a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről” szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban „Kirakatper Törvény”) 37. §-ának az alaptörvény-ellenességét, és semmisítse meg azt, mivel sérti az Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bekezdését.

Kérelmem indokolásaként az alábbiakat adom elő:

1.           Alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán kiadott bírósági végzés

A keresetmódosításra felszólító végzést kiadó bíróság neve:
[végzést kiadó bíróság neve]

A keresetmódosításra felszólító végzés dátuma: [DÁTUM]

A keresetmódosításra felszólító végzés ügyszáma: [ÜGYSZÁM]

A végzést [DÁTUM] napján vettem át. A bíróság végzését mellékeltem ehhez a beadványhoz.

Az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan (60) napon belül lehet írásban benyújtani (Abtv. 30. § (1) bek. ), az ügyben első fokon eljárt bíróságnál az Alkotmánybírósághoz címezve (Abtv. 53. § (2) bek.).

2.           A közvetlen érintettség kifejtése (az eljárás megindításának indokai, az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényege):

Az Abtv. 26. § (1) bek. szerint az Alkotmánybíróság eljárása akkor kezdeményezhető az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján, ha az egyedi ügyben érintett személy, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán a) az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és b) jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

A fent nevezett bírósági végzése egy egyedi ügyben folytatott bírósági eljárásban készült. A végzést a bíróság a Kirakatper Törvény 37. §-ára tekintettel hozta. A panaszosnak nincs lehetősége a fent nevezett végzés ellen jogorvoslattal élni.

3.           Indokolás arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezés sérti az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseit:

Kirakatper Törvény 37. §
(1) E törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (a továbbiakban: részleges érvénytelenség) megállapítását a bíróságtól a fél csak az érvénytelenség következményeinek alkalmazására is kiterjedően kérheti. Ennek hiányában a keresetlevél, illetve a kereset érdemben – eredménytelen hiánypótlási felhívást követően – nem bírálható el. Ha a fél kéri az érvénytelenség vagy a részleges érvénytelenség jogkövetkezményének levonását, meg kell jelölnie, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazását kéri. A jogkövetkezményre vonatkozóan a félnek határozott kérelmet kell előterjesztenie.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 239/A. § (1) bekezdése alapján, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény 6:108. § (2) bekezdése alapján – ha annak e törvényben foglalt feltételei fennállnak – a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránt indult és folyamatban lévő eljárásokban a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani vagy az eljárásokat meg kell szüntetni. Nincs helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának vagy az eljárás megszüntetésének, ha a fél a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme mellett az eljárásban más kereseti kérelmet is előterjesztett; ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a megállapítás iránti kereseti kérelmet nem tartja fenn. E szerint kell eljárni a felfüggesztés megszűnését követően folytatott eljárásokban is.

(3) Ha a folyamatban lévő eljárásban a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának már nincs helye, az eljárást meg kell szüntetni, ha a fél a keresetét (viszontkeresetét) a bíróság erre irányuló hiánypótlási felhívásának kézbesítésétől számított 30 napon belül nem változtatja meg, és nem kéri az érvénytelen szerződés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége jogkövetkezményének levonását, továbbá nem jelöli meg, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazását kéri. Nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha a fél a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme mellett az eljárásban más kereseti kérelmet is előterjesztett; ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a fél a megállapítás iránti kereseti kérelmet nem tartja fenn.

A Kirakatper Törvény 37. §-a arra kötelezi a felperest, hogy módosítsa keresetét egy már folyamatban lévő bírósági eljárásban. Az alkotmányjogi panasszal támadott bírósági végzés a Kirakatper Törvény 37. §-át hajtja végre.

3.1            A Kirakatper Törvény 37. §-a ellentétes a tisztességes eljáráshoz fűződő alapjoggal (Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bek.).

Alaptörvény XXVIII. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy [...] jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

Az Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bekezdésében megfogalmazott „törvény által létrehozott” követelmény célja biztosítani azt, hogy az igazságszolgáltatás működését a parlament által megalkotott törvények szabályozzák, és ezért az igazságszolgáltatás működése nem függ sem a végrehajtó hatalom sem a törvényhozás önkényétől.

A bírósági eljárási szabályok átírásával a parlament önkényesen beavatkozott az igazságszolgáltatás működésébe.

Az eljárási szabályokat ugyanis már a jogvita kialakulását megelőzően írásba kell foglalni ahhoz, hogy az adott bírósági eljárás megfeleljen az Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bekezdésének. A „megelőzően” szófordulatot, ugyan nem tartalmazza sem az Alaptörvény XXVIII) (1) bekezdése sem az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. Cikke. De az a kifejezés szerepel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. Cikkében. A három nevezett alapjog tartalmilag azonos jogot véd, ezért azokat csak egységesen lehet értelmezni.

A hatalmi ágak szétválasztása a demokratikus jogállamok egyik legfontosabb alapelve. A hatalmi ágak szétválasztása, csak akkor biztosított, ha az igazságszolgáltatás működésébe a másik két hatalmi ág nem tud önkényesen beavatkozni. Ha az Alkotmánybíróság a á Kirakatper törvény 37. §-át érvényben tartja, akkor azzal az Alkotmánybíróság írásba adja, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatás nem független a hatalmi elit önkényétől.

3.2          Az Alkotmánybíróság 3048/2015. (III. 2.) számú végzése

- konkrétan mely támadott norma: Kirakatper Törvény 37. §-a

- mely alaptörvényi rendelkezéssel ellentétes: Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bek.

- A vélt alapjogi sérelem miben áll: A parlament önkényesen beavatkozott az igazságszolgáltatás működésébe azzal, hogy egy folyamatban lévő per eljárási szabályait módosította.

4.           Annak bemutatása, hogy az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva:

A panaszosnak nincs lehetőség jogorvoslattal élni a fent nevezett végzése ellen. A törvény egyértelműen meghatározza annak a jogkövetkezményét, ha a felperes a keresetmódosítási felszólításnak nem tesz eleget. Kirakatper Törvény 37. §-a szerint a bíróság eljárást meg kell szüntetni. Ezen joghatás ellen a Kirakatper Törvény nem nyújt jogorvoslati lehetőséget a felperesnek.

5.           Nyilatkozat arról, hogy az ügyben van-e folyamatban felülvizsgálati eljárás a Kúria előtt, illetve arról, hogy kezdeményeztek-e perújítást (jogorvoslat a törvényesség érdekében) az ügyben:

nem.

6.           Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 52. § (5) bekezdésére és 57. § (1a) bekezdésére, valamint az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1001/2013 (II. 27.) Tü. határozat 36. § (2) bekezdésére tekintettel az alábbi jognyilatkozatot teszem:

A panaszos NEM járul hozzá az adatainak a nyilvánosságra hozatalához.

Kelt: [DÁTUM]

 

                                                                            [ÜGYVÉD NEVE]

 

Melléklet:

Bírósági végzés

 

 

 

----------------------------------

 

 Az EJEB eljáráshoz itthon a legjobb tudásunk szerint VÉGIG KELL VINNI pereinket a jogerős döntésig.  A KÚRIA NEM A LEGFELSŐBB BÍRÓI FÓRUM.  Azt az Unióban találjuk meg!

 

Tisztában kell lennünk azzal, hogy ez az ügymenet az adósok jelentős részére nézve komoly anyagi terhet jelent, és Tőlük kitartást, lelki erőt kíván az, hogy ügyüket VALÓBAN végig vigyék minden bírói fórumon. Nem kizárt, hogy sok perben álló különböző okok miatt erre nem képes. DE aki ezt az utat választja, az a VÉGÉN elmondhatja, hogy minden lehetséges utat végig járt. A többiek megállnak félúton.