Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MI SZÓLTUNK ! Kichner Csilla és Jakus Mariann levele a Magyar Bankszövetséghez 2011.02.15.-én

2013.09.29

 Tisztelt Müller János Vezető Jogtanácsos Úr!

 

 bankszov-logo.png

 

Magyarország több százezer /millió?/ „deviza alapú hitellel” rendelkező állampolgára nevében Önhöz, mint jogot végzett szakértőhöz fordulunk kérdéseinkkel.

 

Mielőtt kérdéseinket feltennénk, ezúton is kijelentjük, hogy az általunk felvett hitelt szeretnénk visszafizetni és ki merjük jelenteni - tisztességes feltételekkel azoknak is lehetőséget kéne adni rá-akiknek hitelét már felmondták, esetleg már végrehajtási szakaszban vannak.

 

Tisztelettel tájékoztatjuk, amikor ránk ragasztották a „felelőtlen hitelfelvevő, a társadalom heroinistái, deviza spekuláns, pénzügyi analfabéta” jelzőt, mi is majdnem elhittük.

 

Ön az ATV Civil a pályán c. műsorában azt nyilatkozta, akik ezeket a hiteleket felvették racionálisan döntöttek,- a bankok prudens, elvárható magatartással, érvényes jogszabályok alapján járultak hozzá ezekhez a jogügyletekhez.

 

A lakosság részére -„akár kezes és jövedelemigazolás nélkül”,”kizárólag ingatlan fedezetre”,”már akár minimál bérrel is”- kínáltak hiteleket. Megtévesztő reklámok és kecsegtető ajánlatok hada árasztotta el a médiát. Nem vitatjuk, a lakosság élt a lehetőséggel. Lakhatási célra, felújításokra, vállalkozások, üzleti tevékenységek céljára, amik munkát adtak embereknek, adó, illeték, járulék bevételt jelentettek a költségvetésnek.

 

De utólagosan a jelenleg fennálló helyzetet figyelembe véve, hogyan alkalmazták itt a kereskedelmi bankok a Hpt.45- 46.§-ában foglaltakat? Mennyire nézték itt, különösen a hosszú lejáratú hitelek esetében az ügyfelek érdekeit?

 

Nem az adósnak a dolga lett volna saját hitelképességének vizsgálata, hanem a pénzintézeteknek.

 

Jövedelem igazolással felvett hitelek esetében, hogyan határolták be az ügyfelek hitelképességét?

 

Ön és Galcsikné Erdősi Éva szerint az ügyfeleknek kalkulációt mutattak be az „árfolyam” változásra vonatkozóan. Hogyan tudtak a kereskedelmi bankok kalkulációt bemutatni 15-25 évre vonatkozóan, ha a thm nem tartalmazta a kamat és árfolyam kockázatot?

 

Különösen gondolunk itt a „Világhitelre” és arra az esetre, ha Svájc törvényes fizető eszköze megváltozna?

 

Az ilyen típusú szerződéseknél milyen kalkulációt mutattak be a kedves ügyfélnek?

 

Kérnénk, szíveskedjen a kalkulációra vonatkozó kérdésünkre a Hpt. 212.§-ában foglaltak szerint válaszolni, melyből egyenesen következik a Hpt.213.§(1)b szerinti tényállás./ Ezen két paragrafus  csak 2010.06.11.-től hatálytalan a 2009.évi CLXII. Tv alapján/.

 

 

Nyilatkozta szerint senki nem tudta, hogy válság jön. Az adósok biztos nem.

De van néhány ennek ellentmondó nyilatkozat, melyet tisztelettel megosztanánk Önnel:

 

 

Szegő Márta makro közgazdász, banki elemző szerint a pénzintézeteknek az euró 230 és a svájci frank 140 forintos árfolyamánál – főként már 2008 tavaszán – nem lett volna szabad szorgalmazniuk a svájci frankban jegyzett hitelek felvételét, tudván, innen már csak gyengülni fog a forint, és az adós mindenképpen rosszul jár majd.”-részlet.2009.04.04./Forrás: Néplap

 

 

„A Commerzbank egyébként közel egy éve elkezdte átvizsgálni hitel portfólióját és ügyfeleit, mivel már 2008 elején is látni lehetett, hogy a gazdasági válság elkerülhetetlen és egyes ágazatokat, illetve speciális szereplőket fokozottan fog súlytani. Folyamatosan felhívtuk ügyfeleink figyelmét üzleti terveik aktualizálására, illetve, hogy vizsgálják át vevő és szállítói kapcsolatait.

 

Ennek az időben és tudatosan megkezdett munkának köszönhetően jelenleg azt mondhatjuk, hogy hitelportfóliónk csupán nagyjából 1,0-1,5 százalékának van némi törlesztési nehézsége”.- Lovas Emese, a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója. (részlet)

 

2009.05.18.

Forrás: http://mail.takarek.net/index.php?option=com_content&view=article&id=534:segitseg-bankhiteleseknek--melyik-bank-mit-kinal

 

Matolcsy György: - A Fidesz mögötti közgazdasági műhelyek már a 2008-as válságot is időben előre jelezték, ezért is siettették az euró minél előbbi átvételét.

 

2010.05.13

Forrás:

http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/a-miniszter/beszedek-publikaciok-interjuk/az-uj-kormanynak-van-veszforgatokonyve

 

Szász Károly a PSZÁF elnőke szerint „amikor egy magánszemély vagy kisvállalkozás belföldi célú devizahitelt vett fel, akkor a hitelfelvétel pillanatában a deviza csak egy elszámolási eszköz volt. A hitelfelvevő nem a devizát kapta meg, hanem annak forintosított ellenértékét, és forintban is fizet egészen a futamidő végéig. Tehát nincs mögötte export-import kereskedelmi vagy fizetési forgalom.

Ezekben az esetekben pedig a devizavételi és -eladási árfolyamok alkalmazásával a bankok több százalékpontos, extra nyereségre tesznek szert úgy, hogy nincs mögötte sem valós költség, sem valós kockázat. Az ügyfelek ráadásul teljesen ki vannak szolgáltatva: nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi műveltséggel, sem árfolyam-előrejelzési kapacitásokkal, elemzésekkel."

2010.07.07.
Forrás:
http://hetivalasz.hu/uzlet/igy-segitenenek-a-devizahiteleseknek-30523

 

„A bankok tudták, hogy a svájci frank menekülő valuta lesz, ami garantáltan megdrágul, és vele együtt a hiteltörlesztések is.

A fogyasztás generálására hiteleket toltak a lakosságra. Azonban ha a jelzáloghiteleket normális kamatra adták volna, az emberek nem vették volna fel, ezért minimális kamatot ajánlottak. E hitelek kamata két évig jelentéktelen volt. Ezt követően jelent meg az úgynevezett piaci kamat, amely akár 10 százalékos is lehetett, vagyis volt egy beetető időszak. Magyarországon ugyanez történt. Ez az időszak volt, amikor erős volt a forint és ezt követte az, amikor az árfolyamon keresztül elkezdték a bankok realizálni a devizából származó előnyeiket. Amerikában tehát kamatlábbal, Magyarországon pedig árfolyammal csinálták meg ugyanazt. Egy beetető időszakot követően megterhelték a lakosságot.

A devizában hitelezés nem a kamat-különbözetért van, hanem hogy a külföldről az országba szívott  valuta vissza menetelének a kockázatát hárítják át a lakosságra.



2011.01.21.
Forrás:
http://www.mindennapi.hu/cikk/tarsadalom/vege-az-euronak-megszolal-eszkozkezelo-kidolgozoja/2011-01-21/1244#comment

 

Felvetődött bennünk a kérdés ezen nyilatkozatok alapján, hogy tudatosan kötöttek olyan szerződéseket az hitelfelvevőkkel, amelyben kockázata, felelőssége, kötelessége csak az adósoknak van?

 

Kérjük, tiszteljen meg minket válaszával.

 

- Világhitel? Gondolunk itt japán jen és CHF alapú váltogatásra? „Ugyanakkor a hitelező a kölcsön új forint összegét az új nyilvántartási deviza nemnek a Bank által alkalmazott, az átváltás napját megelőző napon érvényes vételi árfolyamán állapítja meg”?


-„Az adósok tudomásul veszik, hogy abban az esetben, ha a chf, Svájc törvényes fizetőeszközeként megszűnne létezni, akkor annak helyébe hivatkozott szerződésben a chf helyébe lépő, Svájcban törvényes fizetőeszközként elismert devizanem lép, annak bevezetésével egyidejűleg…” –elnézést, de ez már a vicc kategória szintjét súrolja.

 

Ez volt a prudens felelős, körültekintő hitelezés az ügyfelek érdekeit is figyelembe véve?

 

Tisztelt Müller úr, a hitelszerződések és a közjegyzői okiratok bankoktól függően az alábbi szavakkal vannak teletűzdelve: „az adós kifejezetten tudomásul veszi, az adós kifejezetten kijelenti, az adós kifejezetten, illetve visszavonhatatlanul hozzájárul, az adósok elismerik, az adós köteles, és szavatolja.”.. stb. Továbbá, egyoldalú kötelezettségvállalásról szóló közjegyzői okiratokat írattak alá az ügyfelekkel. Miért? 

 

Tisztelettel kérdezzük melyik szerződésben, közjegyzői okiratban szerepel, hogy a pénzintézet bármilyen kockázatot, felelősséget vállal ezekben az ügyletekben? Az opciós jogokon, a végrehajtáson és az árverezésen kívül?

 

Miért szerepel egyes szerződésekben és közjegyzői okiratokban , hogy „amennyiben a deviza árfolyam nagymértékű változása miatt a fennálló kölcsöntartozás deviza eladási árfolyamon történő, forintra átszámított értéke meghaladja bejegyzett jelzálogjog 86%-át, előtörlesztést, illetve pótfedezetet kér a bank? Mégis sejtettek valamit a pénzintézetek válság közeledtéből?

 

Most lehet azt mondani az ügyfelek elolvasták, a közjegyzők felolvasták és elmagyarázták . A pénzintézetek és az eljáró közjegyzők pontosan  tudták, hogy a nem bankár-pénzügyi elemző-jogász –és közgazdász  végzettségű ügyfelekkel azt íratnak alá, amit akarnak.

 

Ha nem így lett volna, most nem lenne ennyi bedőlt és bedőlésre váró hitel.

 

Hitelfedezeti biztosítás: miért csak a forintban felvett tőke erejéig fizet a biztosító? A biztosítás és az ingatlan fedezet forint összegre szól, a forintban felvett hiteltartozást devizában tartják nyilván?

 

Életbiztosítás-lakáskassza benne foglaltatik a szerződésben, hogy amennyiben nem fedezné a tőke összegét, az adósnak további kötelezettsége van.

 

Nem beszélve arról, hogy ezen típusú hitelszerződéseknél a biztosító és a bank között elvész az ügyfél.

 

Miért bontották fel több száz ügyfél élet biztosítással egybekötött hitelét?

 

Szász Károly úr:Megjegyzem a napokban volt nálam az egyik bank külföldi tulajdonosa a magyarországi képviselőjükkel. Megkérdeztem a tulajdonost, létezik e
náluk is egyoldalú szerződésmódosítás.

- Már a kérdést sem értette.”

2010.09.25.
Forrás:
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=350509

 

 

 

Tisztelt Vezető Jogtanácsos Úr!

 

Ön gyakran nyilatkozza, hogy a bajba jutott adósokon egyedül a bankok segítettek.

 

„Adósvédelmi programok, banki mentőcsomagok, állami áthidaló kölcsön-természetesen kifejezetten az adós kérésére.”

 

Ezek szintén egyoldalú szerződés módosítások, melyek kifejezetten az adós hátrányára köttetnek- az átmeneti törlesztési könnyítést követően. Ezek azért nem számítanak egyoldalú szerződés módosításnak-mert a szerződésben az szerepel ,hogy „kifejezetten az adós kérésére történik a szerződés módosítás?

 

Ön és Galcsikné Erdősi Éva pontosan tudja, hogy ezen konstrukciókkal az adósnak a bank felé fennálló tőketartozását növelik.-természetesen forintban, amit átváltanak devizára.

 

Ezért nem engedte a pénzintézet, hogy a riportban közreműködő úr annyit fizethessen, amennyit tudna vállalni, mert akkor nem lehetne csökkentett összegű fizetés esetén a meg nem fizetett tőkét és kamatot újból tőkésíteni?

 

Átstrukturált hitelek, újra kezdés hitelek, - váltsa át hitelét kedvezőbb törlesztő részletekre.

 

Miért nem tájékoztatta Havas urat és a nézőket, hogy aki ilyen „segítő megoldást” vesz igénybe, azonnal realizál több millió forintban kifejezett tőketartozást, - valamint földhivatali díjakat,/bejegyzési díjat,törlési díj,fedezetellenőrzési díj,/közjegyzői okirat díját-amelyre, ha az ügyfélnek nincs pénze-a bank meghitelezi forintban. Majd hozzáadják a forintban kifejezett új tőke tartozás összegéhez az árfolyam különbözet kivédésére szolgáló milliós vagy annál nagyobb „puffer” összeget forintban és ezt az összesen összeget váltják át devizára, melyet kamatostól fizet a kedves ügyfél? Ez már vetekszik az uzsorával.

 

Továbbá, aki ilyen konstrukciókat igénybe vesz, hová tűnik az eredeti hitelbe beforgatott önerő, az eredeti hitelbe befizetett kamatos törlesztő részlet, esetleg életbiztosítás-lakáskassza összege?

 

Banki hitelszerződésben szereplő magyarázat, melyből az ügyfélnek kellett volna tudnia, miért nőtt a tőke tartozása a közel másfél millió forint „puffer” összegével:

 

„Adós és Adóstárs a jelen szerződés aláírásával visszavonhatatlanul megbízza a bankot, hogy a Bankszámláján zárolt Kölcsönből a teljes tartozás maradéktalanul be,- illetve előtörlesztésre (továbbiakban: előtörlesztés) kerüljön a jelen szerződés előtörlesztésére vonatkozó szabályai szerint. A Bank ezen előtörlesztést a Kölcsön zárlat alóli feloldási feltételeinek teljesülését követő első banki munkanapon kezdeményezi. Az előtörlesztés teljesítését követően fennmaradó összeget a Bank Adós és Adóstárs jelen szerződés alapján a Bankkal szemben fennálló tartozásának részleges előtörlesztésére fordítja jelen szerződés előtörlesztésre vonatkozó szabályai szerint és ezt a Bank legkésőbb a jelen pontban foglalt teljes előtörlesztést követő banki munkanapon kezdeményezi.”

 

Fentiek alapján úgy érezzük, itt valami nagyon nem stimmel és ez nem csak az adósok hibája-akkor sem, ha a napi sajtóban és a médiában így állítják be.

 

Kérjük, szíveskedjen konkrét kérdéseinkre konkrét válaszával megtisztelni minket:

 

1. Fenti nyilatkozatok alapján tudták a pénzintézetek, hogy válság közeleg, vagy nem?

2. Miért kötöttek a pénzintézetek egyoldalúan az adós hátrányára vonatkozó szerződéseket?nEzekhez az egyoldalúan tisztességtelen feltételekkel megkötött szerződésekhez a közjegyzők is hozzájárultak azzal, hogy okiratba foglalták.

3. Miért nem vállalt semmilyen kockázatot a hitelszerződésekben egyetlen pénzintézet sem?

4. A jelenleg érvényben lévő adósvédelmi programokkal miért növelik tovább az adósok amúgy is követhetetlen összegű tartozását?

5. Miért döntik be a pénzintézetek egyoldalú, tisztességtelen módszerekkel azt is, aki még eddig fizetett?

6. A Magatartás kódexben szereplő vis maior helyzet csak a bankokra vonatkozik, az adósokra miért nem?

7. Érdeke egyáltalán valakinek, hogy a forintban felvett tényleges hitelt az adós visszafizesse?

8. A pénz ellenértéke a kamat. A fizetendő kezelési költség miért a felvett hitel nagyságától függ, százalékos jellegű? És miért az éppen aktuális deviza eladási árfolyam szerint kell forintban megfizetni? Ez nem meríti ki az uzsora fogalmát? Ezzel a hitelintézetek jogtalanul extra profithoz jutnak szintén az ügyfelek kizsákmányolásával.

8. Deviza alapú hitellel és hitelbe épített casco biztosítással megvásárolt gépjárműnél a casco összegét miért kell deviza eladási árfolyam alapján megfizetni az ügyfélnek a bank felé?  A bank kötött biztosítást a magyar Biztosító Társasággal és valószínűsíthetően nem az éppen aktuális deviza eladási árfolyam alapján fizeti. Ezzel ismételten kizsákmányolják ügyfeleiket, szintén megalapozatlan extra profithoz jutva.

9. Hogy létezik az, hogy a bank közjegyzői okiratban felmondja a szerződést, és ennek a közjegyzői díját számla nélkül pl. japán yenben eladási árfolyamon ráterheli az ügyfélre? Valószínűsíthető, hogy a közjegyzői díj japán yenben lett megfizetve? És hol a számla róla?

10.. Miért éltek és élnek vissza gazdasági erőfölényükkel a pénzintézetek a jog tudatlan állampolgárokkal szemben?

 

Szász Károly úr : „Nincs ingyenebéd”…

2010.09.25.
Forrás:
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=350509

 

 

 

Tisztelt Müller János Úr, Önt is tájékoztatjuk:

 

 NEM Kértünk Ingyen ebédet!

 

Vonatkozó jogszabályok, amit az egyszerű hitelfelvevőnek tudnia kellett volna, fejből szerződéskötéskor ahhoz-hogy ezen uzsora szerződéseket ne írja alá /természetesen az ezekhez kapcsolódó uniós joganyaggal, irányelvekkel, állásfoglalásokkal együtt./

 

Az érintett alkotmányos jog.

 

A Magyar Köztársaság alkotmánya

 

I. fejezet - Általános rendelkezések

7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.

8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.

(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.

13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.

              XII. fejezet - Alapvető jogok és kötelességek

54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.

59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.

70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

 

Az Európai Unió Alapjogi Chartája

 

Ø  Az emberi méltóság sérthetetlen.

Ø  Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell.

Ø  Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

 

Az Unió politikáiban biztosítani kell a fogyasztók védelmének magas szintjét

 

A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.).

 1. § (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni.

(2) A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni.

 2. § (1) A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit.

 3. § (1) A törvény védi a tulajdonnak az Alkotmányban elismert valamennyi formáját.

 4. § (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

(4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat.

 5. § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.

(2) Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.

 200. § (1) A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.

(2) Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik

202. § Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés).

 

205. § (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.

(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez.

(3) Az általános szerződési feltétel az (1)-(2) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén is csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta.

(4) A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.

(5) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta.

209. § (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.

(2) A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.

(3) Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni.

(4) Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető. 

(5) A tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre, ha azok egyébként világosak és érthetőek. 

(6) Nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg.

209/A  § (2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

 

 

A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvényből:

 

  67. cikk

A Szerződő Felek elismerik, hogy Magyarországnak a Közösségbe történő gazdasági integrációja egyik alapvető előfeltétele az, hogy az ország jelenlegi és jövőbeni jogszabályait közelítsék a Közösség jogszabályaihoz. Magyarország biztosítja, hogy, amennyire lehetséges, jövőbeni jogszabályai a Közösség jogszabályaival összeegyeztethetők lesznek.

  3. § (1) A Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéseinek előkészítése és megkötése, valamint jogszabályainak előkészítése és megalkotása során biztosítani kell azoknak, az Európai Megállapodással való összhangját.

(2) A jogszabályok előkészítése és megalkotása során érvényesíteni kell az Európai Megállapodás 67. §-ában meghatározott követelményeket. 

  Részletek a Tanács 1993. április 5-i 93/13/EGK Irányelve a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről

  • mivel a tagállamok feladata annak biztosítása, hogy a fogyasztókkal kötött szerződések ne tartalmazzanak tisztességtelen feltételeket;
  • mivel az e két programban "A fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme" címszó alatt megállapított elv szerint: "az áruk és szolgáltatások megvásárlóit meg kell védeni attól, hogy az eladó vagy a szolgáltató visszaéljen erőfölényével, és különösen az egyoldalú szabványszerződésekkel, valamint az alapvető fogyasztói jogoknak a szerződésekből való tisztességtelen kizárásával szemben kell megvédeni őket";
  • mivel a fogyasztónak egyenértékű védelemben kell részesülnie akár szóban, akár írásban kötötték meg a szerződést, függetlenül attól, hogy az utóbbi esetben a szerződési feltételeket egy vagy több irat tartalmazza;
  • mivel a szerződési feltételek tisztességtelen jellegének a rögzített általános ismérvek alapján történő megítélését, különösen a felhasználók közötti szolidaritást figyelembe vevő állami jellegű értékesítési és szolgáltatási tevékenységekben ki kell egészíteni a különféle érintett érdekeltségek átfogó kiértékelését biztosító eszközökkel; mivel ez a jóhiszeműség követelményét testesíti meg; mivel a jóhiszeműség megítélésében különös figyelmet fordítanak a szerződő felek alkupozíciójának erősségére, arra hogy ösztönözték-e valamilyen módon a fogyasztót a feltétel elfogadására, és hogy az árut vagy szolgáltatást a fogyasztó külön megrendelésére bocsátották-e a fogyasztó rendelkezésére; mivel a jóhiszeműséggel kapcsolatosan támasztott elvárást az eladó vagy a szolgáltató kielégíti, ha a másik féllel szemben, akinek törvényes érdekeit szem előtt kell tartania, méltányosan és tisztességesen jár el;
  • mivel ennek az irányelvnek az alkalmazásában a tisztességtelen jelleg megítélésének nem kell kiterjednie a szerződés elsődleges tárgyát képező, sem pedig a szállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások ár/minőség viszonyát meghatározó feltételekre; mivel a szerződés elsődleges tárgyát képező és a szállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások ár/minőség viszonyát meghatározó feltételeket mindezek ellenére figyelembe lehet venni egyéb feltételek tisztességes jellegének megítélésénél; mivel ebből következik többek között, hogy a biztosítási szerződésekben a biztosított kockázatot és a biztosító felelősségét egyértelműen meghatározó vagy körülíró feltételek nem vethetők alá ilyen megítélésnek, ha ezeket a korlátozásokat figyelembe veszik a fogyasztó által fizetendő biztosítási díj kiszámításánál;
  • mivel a szerződéseket egyszerű, érthető nyelven kell megfogalmazni; mivel a fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani, hogy megismerhesse az összes feltételt; és mivel kétség esetén a fogyasztó számára legkedvezőbb értelmezést kell irányadónak elfogadni;
  • mivel a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy ne alkalmazzanak tisztességtelen feltételeket az eladó vagy a szolgáltató fogyasztóval kötött szerződéseiben, de ha a szerződés mégis tartalmaz ilyen feltételeket, akkor azok ne legyenek kötelező érvényűek a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is kötelezi a feleket;
  • mivel azoknak a személyeknek vagy szervezeteknek, amelyeknek valamely tagállam jogszabályai szerint törvényes érdekeltségük van a fogyasztók védelmében, eljárás indítási lehetőséggel kell rendelkezniük - akár bíróság előtt a megfelelő peres eljárások megindítására, akár a panaszok eldöntésére hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv előtt - olyan szerződési feltételek, különösen a tisztességtelen feltételek alkalmazása ellen, amelyeket a fogyasztókkal kötendő szerződésekben történő általános használatra dolgoztak ki; mivel azonban ez a lehetőség nem jár együtt az egyes gazdasági ágazatokban alkalmazott általános feltételek előzetes ellenőrzésével;
  • mivel a tagállamok bíróságainak és közigazgatási szerveinek megfelelő és hatékony eszközökkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy megszüntessék a fogyasztókkal kötött szerződésekben a tisztességtelen feltételek alkalmazását;

 

Elfogadta ezt az irányelvet:

 

  2. cikk Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

a) "tisztességtelen feltételek": a 3. cikkben meghatározott szerződési feltételek;

b) "fogyasztó": minden olyan természetes személy, aki az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések keretében olyan célok érdekében cselekszik, amelyek nem tartoznak saját szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körébe;

c) "eladó vagy szolgáltató": minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések keretében saját szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körében cselekszik, függetlenül attól, hogy az köz- vagy magánjellegű.

 3. cikk (1) Egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára.

(2) Egy szerződési feltétel minden olyan esetben egyedileg meg nem tárgyalt feltételnek tekintendő, ha azt már előzetesen megfogalmazták és ezért a fogyasztó nem tudta annak tartalmát befolyásolni, különösen az előzetesen kidolgozott szabványszerződések esetében.

  Az a tény, hogy egy feltétel bizonyos elemeit vagy egy kiragadott feltételt egyedileg megtárgyaltak, nem zárja ki ennek a cikknek az alkalmazhatóságát a szerződés többi részére, ha a szerződés átfogó megítélése arra enged következtetni, hogy a szerződés mégiscsak egy előre kidolgozott szabványszerződés.

  Olyan esetekben, amikor egy eladó vagy szolgáltató arra hivatkozik, hogy egy szabványfeltételt egyedileg megtárgyaltak, ennek bizonyítása az eladót vagy szolgáltatót terheli.

  4. cikk (1) A 7. cikk sérelme nélkül egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegét azon áruk vagy szolgáltatások természetének a figyelembevételével kell megítélni, amelyekre vonatkozóan a szerződést kötötték, és hivatkozással a szerződés megkötésének időpontjában az akkor fennálló összes körülményre, amely a szerződés megkötését kísérte, valamint a szerződés minden egyéb feltételére, vagy egy olyan másik szerződés feltételeire, amelytől e szerződés függ.

  6. cikk (1) A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.

  7. cikk (1) A tagállamok a fogyasztók és a szakmai versenytársak érdekében gondoskodnak arról, hogy megfelelő és hatékony eszközök álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy megszüntessék az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását.

(2) Az (1) bekezdésben említett eszközök olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a nemzeti fogyasztóvédelmi jogszabályok szerint törvényes érdekeltséggel rendelkező személyek vagy szervezetek eljárást kezdeményezzenek a vonatkozó nemzeti jogszabály értelmében bíróság vagy illetékes közigazgatási hatóság előtt annak megítélésére, hogy a fogyasztókkal kötendő szerződésekben általános használatra kidolgozott szerződési feltételek tisztességtelenek-e, valamint megfelelő és hatékony eszközökkel élnek azért, hogy megszüntessék az ilyen feltételek alkalmazását.

(3) A saját nemzeti jogszabályok tiszteletben tartásával a (2) bekezdésben említett jogorvoslati eljárások elkülönítve vagy együttesen indíthatók az ellen az azonos gazdasági ágazathoz tartozó több eladó és szolgáltató, illetve szakmai szövetségük ellen, akik illetve amelyek azonos általános szerződési feltételeket vagy hasonló feltételeket használnak, vagy azok használatát javasolják.

  10. cikk (1) A tagállamok legkésőbb 1994. december 31-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

  Minden 1994. december 31-e után megkötött szerződésre az ebben az irányelvben előírt rendelkezések alkalmazandók.

(2) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

 

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

 

Kelt, Luxembourg, 1993. április 5., a Tanács részéről az elnök N. Helveg Petersen 

 

MELLÉKLET a Tanács 1993. április 5-i 93/13/EGK Irányelvéhez

  A 3. cikk (3) bekezdésében említett feltételek

1. Azok a feltételek, amelyek tárgya vagy hatása az, hogy: …

c) a fogyasztóra nézve kötelező a szerződés, míg az eladó vagy szolgáltató szerződési kötelezettségeinek teljesítése olyan feltételhez kötött, amelynek megvalósítása csak az eladó vagy szolgáltató szándékától függ; …

e) a kötelezettségét nem teljesítő fogyasztótól aránytalanul magas összeg megfizetését követelik meg kártérítés címén; …

i) a fogyasztót visszavonhatatlanul kötelezik olyan feltételek vonatkozásában, amelyek alapos megismerésére nem volt tényleges lehetősége a szerződés megkötése előtt; …

 

 

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló1996. évi LVII. Törvény

 

2. § Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit

sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni.

3. § Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével,

úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni.

8. § (1) Tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. E törvény alkalmazásában fogyasztó: a megrendelő, a vevő és a felhasználó.

9. §. a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a

tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

 

„A megtévesztő tájékoztatás közreadásával már megvalósul a jogszabályellenes magatartás.

Ha a fogyasztóban a tájékoztatásban foglaltakkal kapcsolatban téves képzet alakul, vagy alakulhat ki, a jogsértés megállapítható.

A jogsértés nem csupán téves információk adásával, hanem valamely lényeges körülmény elhallgatásával, illetőleg hiányos tájékoztatással is megvalósítható.

A fogyasztók megtévesztése bármilyen, a megtévesztésre objektíve alkalmas, a tájékoztatás részét képező magatartással megvalósul.  A jogsértés megállapíthatósága szempontjából irreleváns, hogy a jogsértő tájékoztatások mellett nem jogsértő tájékoztatásokat is szerepelnek. ( pl. irányadó jogszabály ).

A Tpvt. rendelkezései azt a kötelezettséget róják többek között nem véletlenül a pénzügyi intézményekre, hogy pontos és egyértelmű tájékoztatást adjon ügyfelei részére. „

 

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.)

 

Felelősségi és képviseleti szabályok

 

45. §  A részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény

igazgatóságának, felügyelő bizottságának vezetői és tagjai, valamint a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető állású személyei felelősek azért, hogy a pénzügyi intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze.

 

46. § A vezető állású személy és a pénzügyi intézmény alkalmazottja mindenkor - e

beosztásával járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelő - elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzügyi intézmény és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint köteles eljárni.

212. § (1) A fogyasztási, lakossági kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell a külön jogszabály alapján megállapított éves százalékban kifejezett teljes hiteldíj mutatót.

 

213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza a) a szerződés tárgyát, b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíj mutatót, a hiteldíj mutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést, c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét, d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást, e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat, f) a szükséges biztosítékok meghatározását, valamint g) a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölését. (2) A fogyasztási kölcsönszerződésre vonatkozó szabályoktól a fogyasztó hátrányára eltérő szerződési kikötés semmis. (3) A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. (4) A hitelező köteles a fogyasztót a fogyasztási kölcsönszerződés megkötésekor minden olyan szerződési feltételről tájékoztatni, amely jogszabály alapján válik a szerződés részévé./ Ezen két paragrafus  csak 2010.06.11.-től hatálytalan a 2009.évi CLXII. Tv alapján/

-A bírósági végrehajtásról szóló 1994.évi LIII.tv.

-A jelzálog hitelintézetről és a jelzálog levélről szóló 1997.évi XXX.tv./Jht./

-A Magyar Bankszövetség Etikai kódexe

- Az MNB éves jelentései 2001.-től

- A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 9/2006.(XI.7.) számú ajánlása a lakossági hitelezés   előzetes ügyfél-tájékoztatási és fogyasztóvédelmi elveiről

-  Mellékelnénk továbbá Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának   jelentését, mely az OBH  4999/2003  4999/2003 . sz. ügyben született.  Tárgy:  A tulajdonhoz való jog védelméről egyes bankok jelzáloghitelezési gyakorlatával kapcsolatban .

 

A jelentésben foglaltak szerint már 2004 májusában megállapításra került, hogy a hitelintézetek erőfölényükkel visszaélve egyoldalúan tisztességtelen, jó erkölcsbe és jogszabályokba ütköző szerződéseket kötöttek jog tudatlan ügyfeleikkel, melyek okiratba foglalásával az eljáró közjegyzők is asszisztáltak, nem látták el törvényben meghatározott kötelezettségeiket. Ezen szerződések létrejöttéhez a Pszáf is hozzájárult azáltal, hogy szintén nem látta el törvényben meghatározott feladatát. Egyoldalúan csak a hitelintézetek érdekeit vették figyelembe.

 

 

Tisztelt Müller Úr!

Megkérdeznénk Öntől, hogy etikus magatartás-e az, amit a hitelintézetek műveltek egyoldalúan a fogyasztóikkal szemben?

Etikus-e, hogy a gazdasági világválság, mely vis maiornak tekintendő, minden negatív hatását az ügyfelekre hárítottak, ellehetetlenítve és hajléktalanná téve ezáltal tisztességesen dolgozó és gondolkodó embereket ?

Etikus-e Őket felelőtlen hitelfelvevőknek beállítani a nagy nyilvánosság előtt?

Etikus-e, hogy ingatlanjaikat – előre kitervelten, ügyfeleket kihagyva és nem egyeztetett, nem megmagyarázott áron - pontom pénzért értékesítsék?  Fennmaradva otthonuk elvesztése mellett több millió Ft generált tartozással?

 

Tisztelt Müller Úr!

Az emberek addig fizették, nyögték a horribilisan megemelkedett havi hiteleiket, amíg bírták. Ezek az emberek mára már mind idegileg, mind anyagilag tönkrementek. Ezeknek az embereknek, családjuknak, külföldi rokonaiknak minden tartaléka /pénz, autó, ékszerek/ ráment arra, amit hivatalosan, kizsákmányolva rájuk srófoltak. Ezeknek az embereknek szinte már ennivalóra sincs pénzük. Beteg, rákos emberek nem tudják gyógyszereiket megvenni. Ön tisztában van ezzel?

 

De Önnek az a legnagyobb problémája, hogy a hitelintézetek nem jutnak hozzá fedezeteikhez.

 

http://www.vg.hu/penzugy/hitel/alig-jut-penz-a-bajba-jutott-devizahiteleseknek-340141

„ Müller János, a Magyar Bankszövetség tanácsadója az ATV-nek elmondta: a kilakoltatási moratórium azoknak sem jó, akik ezáltal menedéket kapnak, hiszen az adósságuk időközben csak tovább gyűlik. Az is biztos, hogyha a moratóriumot feloldják, a bankoknak nem az lesz az érdekük, hogy a kényszerértékesítés előtt álló ingatlanokat rázúdítsák az ingatlanpiacra. A bankszövetség szakértője korábban lapunknak is elmondta: képtelen helyzet, hogy a hitelintézet bejegyzi a jelzálogot a hitelezett ingatlanra, de ahhoz nem juthat hozzá. Ennek értelmében a Magyar Bankszövetség javaslata az, hogy oldják fel az intézkedést legkésőbb a moratórium lejártakor, amely már így is egy évet adott mind a hiteleseknek, mind a kormánynak a helyzet megoldására, ugyanis a további halasztás időt venne el a bankoktól és a „jó” adósoktól is.

 

Ne haragudjon Tisztelt Müller Úr, de fenti nyilatkozata nonszensz…

 

Álláspontunk és meggyőződésünk szerint, melyeket a fentiekben hivatkozott nyilatkozatok, jogszabályok, hivatkozások mind alátámasztanak, megállapítható, hogy hivatalosan és tudatosan ellehetetlenítettek és ellehetetlenítenek minket. Ellehetetlenítették és ellehetetlenítik - a hitelek visszafizethetőségét. - közben a hitelintézetek nem valós extra uzsora profithoz jutottak hozzá.

Müller Úr ! Elgondolkoztak-e azon, hogy a télen többen fagytak meg saját otthonukban, mint az utcákon? És ez az idén először fordult elő! Szerintünk nem. Vajon miért is lehet ez?

Véleményünk szerint, az összes deviza alapú hitelszerződést, akár bedőlt már, akár nem, azok törvényekbe ütköző mivoltukból fakadóan újra kellene tárgyalni, nem csak a hitelintézetek, hanem az adósok alkotmányos, törvényes jogait is figyelembe véve.

 

Ha ez nem történik meg, javaslatunk a következő:

 

Építtessenek pszichiátriai intézeteket, ahol az idegileg tönkretett és tűréshatárukon lévő emberek elférnek.

Bővítsék az árvaházakat, hiszen lakhatás hiányában a szüleiktől elvett kiskorú gyermekek elhelyezése nem lesz megoldott.

Bővítsék a BV Intézmény befogadó képességét, tekintettel arra, hogy sok ember válik önhibáján kívül „kényszer bűnözővé„.

Ha fentiek pénzügyi forrás hiányában nem megoldhatóak, kérjük, állítsanak fel részünkre egy sátor tábort, egy kolóniát, valahol egy pusztán,- melynek bejáratánál az legyen a felirat: LEGALJA GYÜLEKEZETE, AKIK AZ ÖNHIBÁJUKON KÍVŰL RÁJUK TEKSÁLT PLUSZ BANKI KÖLTSÉGEKET NEM TUDTÁK FIZETNI!

Levelünkben foglalt összes kérdésre, feltevésre konkrét választ várunk Öntől az irányadó jogszabályban meghatározott határidőn belül.  Tekintettel arra, hogy kérdéseinket személyes Önnek tettük fel, kérjük, szíveskedjen megtisztelni minket azzal, hogy kérdéseinkre személyesen válaszol.

 

Jelen levelünket továbbítjuk:


A kormányzati szervekhez
A média munkatársainak
Az Európai Unió Petíciós Bizottságához benyújtott Petíciónkhoz
Civil Érdekvédő Szervezetekhez

Tisztelettel:

                                                                                        Kirchner Gézáné

                                                                                      

                                                                                        Jakus Mariann

                                                                                       

Budapest, 2011-02-15