Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Megszolgált követelés

2015.11.08

Az új törvény egy szokatlan kifejezést alkalmaz:

„megszolgált követelés”:  

 

 

2015. évi CXLV. törvény - egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1500145.TV

 

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazásában:

12. megszolgált követelés: a kölcsönszerződés szerint a szerződésmódosítás hatályba lépésének napjáig felmerült a pénzügyi intézményt megillető, a fogyasztó által még meg nem fizetett, de nem késedelmes követelés;

 

Hol szerepel még a követelés kifejezés a jogszabályokban?

 

Régi Hpt. 86. § (1) A hitelintézet rendszeresen köteles eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit) vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit értékelni és minősíteni.

(2) A hitelintézet - a hatályos jogszabályok és a szokásos banküzemi gyakorlat keretei között - köteles mindent megtenni az esedékes, illetve lejárt követelése behajtására.

 

Régi Ptk. 198. § (1) A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

324. § (1) A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

325. § (1) Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet.

328. § (1) A jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés).

 (3) Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni.

 

Következtések:

 

  1. A kölcsönszerződésünkkel kapcsolatban a banknak követelése van, követelést tart nyilván.
  2. A követelés (illetve egy része) lehet
    1. esedékes követelés
    2. nem esedékes követelés
    3. lejárt követelés (késedelmes követelés)
  3. Az esedékes követelés hétköznapi neve az éppen aktuális (fizetendő) törlesztő részlet, a jogi neve fizetési kötelezettség
  4. A nem esedékes követelés hétköznapi neve adósság
  5. A lejárt követelés, a késedelmes követelés jogi neve tartozás
  6. A bank a követést bármikor átruházhatja másra az adós hozzájárulása nélkül, azonban az adóst értesíteni kell
  7. A követelés elévülhet
  8. Az adós szerződésből keletkező kötelezettsége a törlesztő részletek fizetése, ennek a fizetését a bank jogosan követelheti.

 

Sem a régi Ptk-ban, sem a régi Hpt-ben nem szerepel a „megszolgált” szó.

 

A késedelembe esés jogilag megfogalmazott:

 

Régi Ptk. 298. § A kötelezett késedelembe esik,

a) ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt;

b) más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti.

 

Minden perben célszerű a szavak jelentését egyeztetni, mivel a jogszabályok nem következetesek!

 

Azt is tisztázni kell, hogy a bank követelése, az adós tartozása-e?

 

Az álláspontom szerint a bank követelése az adós adóssága. A tartozás a lejárt követelést jelenti. A lejárt követelés után késedelmi kamatot kell fizetni.

 

Régi Ptk. 301. § (1) Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.

 

A tartozás és a késedelembe esés összetartozó fogalmak. Az itt szereplő kamat neve a hétköznapi életben késedelmi kamat. A bankkölcsönünkkel kapcsolatos kamat neve ügyleti kamat.

 

Régi Ptk 523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

(2) Ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).

 

 

Értelemszerűen a nem esedékes követelés után nem kell késedelmi kamatot fizetni, így azt jogilag nem nevezhetjük tartozásnak. A követelés után ügyleti kamatot fizetünk.

 

 

Ebből is látszik, hogy sem a kölcsönszerződés aláírásakor, sem a kölcsön összeg folyósításakor nem jön létre tartozás. A tartozás elismeréséhez írásbeli nyilatkozat szükséges:

 

A tartozáselismerés

Régi Ptk. 242. § (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.

(2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.

 

Ezt az írásbeli elismerést a bankok elintézték jó előre (előrelátóan) amikor közjegyzőhöz cipeltek el bennünket a kölcsönszerződés aláírásakor….

 

De ez már egy másik történet, messze kalandoztunk az eredeti témától, a  megszolgált követeléstől. 

 

11. § (1) A devizaalapú kölcsönszerződések módosított szövegét a pénzügyi intézmény egyenlő összegű (annuitásos) törlesztő részletű kölcsönszerződésként készíti el, amely nem érinti a pénzügyi intézmény által adott átmeneti fizetési könnyítés hatályát.

(2) Az egyenlő összegű (annuitásos) törlesztőrészlet meghatározásakor a tőketartozásba a késedelmes követelésrészt (tőke, kamat, késedelmi kamat, díj) és a már megszolgált, de még nem esedékes követeléseket is bele kell számítani oly módon, hogy a szerződésmódosítás 7. § (3) bekezdése szerinti hatálybalépésekor már forintban nyilvántartott követelésrész forint összege és a szerződésmódosítás 7. § (3) bekezdése szerinti hatálybalépésekor devizában nyilvántartott késedelmes követelésrész 12. § (1) bekezdés szerinti devizaárfolyammal forintra átváltott összege növeli a forintra átváltáskor meghatározott induló tőketartozás összegét.

12. megszolgált követelés: a kölcsönszerződés szerint a szerződésmódosítás hatályba lépésének napjáig felmerült a pénzügyi intézményt megillető, a fogyasztó által még meg nem fizetett, de nem késedelmes követelés;

 

 

 

Ezzel a törvénnyel azonban van sokkal nagyobb

és sokkal lényegesebb probléma is:

 

 

Gyalázatos törvénymódosítás!

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/velemenyunk--allaspontunk/gyalazatos-torvenymodositas.html

 

 

Ebben a törvényben már nem találod meg a gyalázatos pontokat, mert azok már elévültek, csak addig voltak életben, amíg a másik két törvényt módosították.

 

Bizonyára halottál már a saláta törvényekről - nos ezek azok a törvény pontok, törvények, melyeknek semmi köze az törvény témájához, be vannak csempészve, és a feladatuk: más törvények tartalmán módosítsanak. Lehetőleg észrevétlenül...

 

25-29. §2

 

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1500145.TV