Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Megint elbambultak az állam ügyvédei?

2014.09.03

 A bank deviza elszámolású szerződései tisztességesek, mert a bank jogosult volt „kamatot, valamennyi díjat és költséget az adósok számára kedvezőtlenül, egyoldalúan módosítani a KSH által publikált fogyasztói árindex változása esetén".

 

Ennyit tartalmaz a Fővárosi Törvényszék mti-hez eljuttatott közleménye.

 

 

bamb-01.png

 

Mi ezzel a probléma?

 

Kezdjük a legalapvetőbb ismeretekkel, hogy a kívülállók, az ügyvédek és a bírók is megértsék.

 

A fogyasztói árindex kifejezés hétköznapi nyelven inflációt, árváltozást jelent. Használjuk a továbbiakban a leggyakoribb szót, az inflációt. Az infláció változása lehet növekedés vagy lehet csökkenés (ha nulla alá csökken, mert ilyen is lehet, akkor az infláció negatív, a neve defláció).

 

Akinek megtakarítása van, az akkor helyezi a bankba a pénzét, ha magasabb kamatot kap, mint az infláció. Például, ha a magyar infláció 5% akkor (kamat)adózás után is legalább 5% forint kamatot igényel a betétes. Legyen így például 7% a betétesnek adott forint kamat.

 

Tehát az inflációnál magasabb a betéti kamat, különben a pénz elhelyezője kevesebbet tud vásárolni a pénzéért amikor kiveszi a bankból, mint amikor betette a bankba.

 

A betétesnek adott kamatnál magasabb a bankkölcsön felvevőtől kért kamat (hitelkamat), mert a banknak is meg kell élni valamiből. Példánkban a forint hitelkamat 12%.

 

Ezek teljesen alapvető dolgok, szerintem minden általános iskolás tisztában van ezekkel.  

 

Mindig egy ország saját inflációja határozza meg betéti és kölcsön (hitel) kamatokat.

 

Mi történik, ha egy országban hírtelen nő az infláció? Természetesen nőnek a betéti kamatok és ezzel párhuzamosan nőnek a hitelkamatok. Ha csökken az infláció, akkor csökken mindkét kamat.

 

Nem a szomszéd országban nőnek a kamatok, hanem abban az országban, melyben az infláció megnövekedett. Ha Magyarországon nő az infláció, akkor Svájcban nem fognak nőni a CHF kamatok (pontosabb neve: kamatláb).

 

Ha Svájcban csökken az infláció, akkor az semmilyen hatással sincs a hazai, magyar kamatokra.

 

Mire van akkor hatással az infláció? Az árfolyamra.

 

Számoljunk egy kicsit, akkor könnyebb megérteni.

 

Van 60.000 forintod, egy üveg konyak 3.000 Ft. Összesen tudsz venni ezért a pénzért 20 üveg konyakot.

 

 

bamb-konyak.png

 

 

 

33%-os infláció miatt a konyak ára is felmegy az egyharmadával, 4.000 Ft-ra. Neked ugyanúgy csak 60.000 forintod vagy és rettentő bosszús leszel amiért már csak 15 üveg konyakot tudsz venni.

 

A svájci frank árfolyama a történet elején 150 Ft.

A 60.000 Ft megfelel 400 CHF-nek. A konyak Bernben (Svájc fővárosa) is ugyanannyiba kerül mint hazánk fővárosában Budapesten, 3.000 Ft megfelel 20 CHF-nek. Így Bernben egy üveg ára 20 CHF. Bernben 400 CHF-ért  20 üveg konyakot tudunk venni.

 

Ezt nevezhetjük egyensúlyi helyzetnek, ugyanazon pénzértékért ugyanazt tudjuk megvenni mindkét országban.

 

Svájcban nem volt infláció, így ott a konyak ára maradt 20 CHF. Tegyük fel, hogy az árfolyam sem változott, maradt a CHF árfolyama 150 Ft.

 

Így jobban járunk, ha nem itthon veszünk konyakot, hanem Svájcban, mivel Budapestben csak 15 üveg konyakot kapunk a pénzünkért, Svájcban pedig még mindig 20 üveggel (lásd az írás végén a számolást).

 

A korábbi egyensúlyi helyzet felborult, a forint az eredeti helyzethez képest erősödött. Többet ér, több árut lehet érte vásárolni.

 

Mi szükséges ahhoz, hogy az egyensúlyi helyzet helyre álljon?

 

A forintnak gyengülnie kell a CHF-hez képest, másként mondva a CHF-nek erősödni kell a forinthoz képest.

 

Amennyiben egyharmadával (33%) drágul a CHF 150 Ft-ról 200 Ft-ra, akkor 60.000 forintért csak 300 CHF-t kapunk, ennyi pénzért Bernben is csak 15 üveg konyakot kapunk. Ugyan annyit mint itthon.

 

Összegezve: ha itthon nagyobb az infláció, mint korábban, akkor itthon növekszenek a kamatok; ha itthon nagyobb az infláció mint Svájcban, akkor a forintnak gyengülnie kell.

 

Ha a forint árfolyama nem gyengül, olyan mértékben, mint a két ország infláció különbsége, akkor a forint felértékeltté válik. A hozzáértő pénzügyesek tisztában vannak vele, hogy a felértékeltség előbb-utóbb megszűnik. A következmény a forint gyengülése.

 

Pár napja írtam erről Kovács Leventének a Bankszövetség főtitkárának, mivel 2013 őszén írt erről a témáról: az infláció befolyásolja az árfolyamot.

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/level-kovacs-leventenek---bankszovetseg---2014.09.01..html

 

 

Ebben a levélben megtaláljátok a hazai és a svájci infláció alakulását is 1995-től. A CHF árfolyam alakulását úgyis tudjátok mindenféle levél nélkül is....

 

Teljes mértékben tisztességtelen a CHF elszámolású kölcsön kamatlábának változását a magyar inflációhoz kötni!

 

Ez indokolatlan előnyt jelent a bank számára és indokolatlan költség az adósnak.

 

A hazai infláció miatt nem nő a kamat Svájcban, viszont nő a CHF árfolyama itthon. A növekvő árfolyam miatt már eleve többet fizet az adós a CHF árfolyam emelkedés miatt. 

 

 A CHF kamatnak a CHF infációt kell követnie, ha már inflációhoz kívánjuk kötni a kamatlábat.  

 

 

A bankok tudták, hogy a hazai infláció magasabb, mint a svájci. Ezzel a kitétellel biztosították maguknak tisztességtelen módon előre a kamatemelés lehetőségét.

 

 

bamb-02.png


 http://hu.tradingeconomics.com/switzerland/inflation-cpi

 

bamb-03.png

 

 

Nagyon elkeserítő, hogy felkészületlen ügyvédeket küld az állam a „megvédésünkre” és nagyon sajnálatos, hogy gazdasági, magas szinten lévő törvényszéki bíróknak sincs ennyi hétköznapi ismerete.

 

Nem csodálkoznék, ha holnaptól már lobogtatnák a bankok az ítéletet: „nem tisztességtelen, ha a CHF elszámolású kamatláb követi a magyar inflációt, nem tisztességtelen, hiszen bírósági ítélet is van róla!”

 

 

 

Megjelent időközben a Fővárosi Törvényszék közleménye is:


bamb-04.png


Nagyon remélem, ez nem marad ennyiben.

 

Nem mellesleg már törvény írja elő a referencia kamatozást, és ez a CHF elszámolású kölcsönök esetében valahogy nem a magyar inflációhoz és nem a magyar bankközi kamatlábhoz (BUBOR) kapcsolják.

 

A pénzintézetnek a kamatláb változtatással kapcsolatban a 2011. évi CXLVIII. törvény rendelkezései alapján fel kellett ajánlani a fogyasztóknak a referencia kamatozást, válasszanak a törvény által biztosított lehetőségek közül:

 

„a) forinthitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi BUBOR, vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által havi rendszerességgel közzétett 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozam,

 

b) euró hitelnél és euró alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi EURIBOR,

 

c) svájci frank hitelnél és svájci frank alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi CHF LIBOR.”

 

Ezekre a referencia értékekre rakódik rá a kamatkülönbség (kamatmarzs), ezt a bank nem növelheti a szerződés futamideje alatt.

 

a számolás:

 

 

 bamb-05-szamol.png