Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Macska a mikrohullámú sütőben megítélése a hazai devizahiteles perek tükrében

2019.07.13

macska-mikro---kep.png

Egy devizahiteles sorstársunktól kaptam a hírt, hogy a bíróságon szóba került, hogy egy néni macskát rakott a mikrosütőbe és az amerikai bíróság kártérítést ítélt meg a házi kedvencének elvesztése miatt.

 

https://sentimpress.blogspot.com/2009/05/konzum-idiotizmus-avagy-hogy-is-kerult.html

https://www.dalekohlad-mikroskop.sk/blog/ne-rakj-macskat-a-mikrohullamu-sutobe.html


Ezt az esetet némely hazai sajtó sommásan úgy kommentálta, hogy az amerikaiak idióták.



Szerintem az amerikai bíróság a fogyasztóvédelem jelenleg ismert legmagasabb szintjét képviselte.
Törvény ugyan nem írta elő, hogy a mikrosütő használati útmutatójába bele kellene írni, hogy a mikrohullámú sugárzás az élő szervezeteket károsítja, azonban a kutató-laboratóriumoknak nem kevés munkaórája fekszik azokban a kutatásokban, hogy meghatározták az élő szövetekre ható mikrohullámú sugárzás határértékét.

 

Az élő szervezetek mindig is kölcsönhatásban voltak rádiófrekvenciás elektromágneses jelenségekkel… az utóbbi évszázadban számos, az ember által létrehozott mesterséges rádiófrekvenciás sugárforrás jelent meg. Ilyen sugárforrások például a rádió és TV műsorszóró állomások, az iparban és gyógyászatban használt mikrohullámú berendezések, radarberendezések és persze a mobiltelefonok. Az utóbbi 40 évben a sugárzási szint egy átlagos városi lakos számára a természetes szint kb. 350 szeresére nőtt.”

www.mit.bme.hu/~bako/DOC/mobil.pdf

 


Mobiltelefonnál és wifinél úgy tudom, hogy ezért 1 Watt a maximális teljesítmény.


A mikrosütőnél ennek a teljesítménynek az ezerszerese tombol a zárt ajtó mögött.


Erről a gyártó tudhatott, mégsem tájékoztatta a fogyasztót, hogy ez a szint már káros, sőt halálos az élő szervezetekre. Mivel ők maguk tudtak ill. tudhattak erről, ezért csak a jóhiszeműség és a tisztesség ill. a szakmai gondosság hiánya lehet az oka, hogy nem tájékoztatták erről a fogyasztókat.



Az amerikai bíróság, nem rótta fel az adott fogyasztónak, hogy a használati útmutatón túl, nem tájékozódott különféle szakmai anyagokból a mikrohullámú sugárzás élettani hatásairól, éppen ellenkezőleg, a gyártót marasztalta el a hiányos ügyfél tájékoztató miatt.

 


Ezzel szemben mi zajlik ma hazánkban? A fogyasztóvédelmi szabályokat két lábbal tapossák a sárba. A hazai bíróság több szakmai ismeretet vár el egy átlagos fogyasztótól, mint egy szakmailag magasan képzett szolgáltatótól.
 


Példa: 
A Kúria 6/2013 PJE határozatában kifejtette, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a Kúria részére 2013. május 31-én adott tájékoztatás szerint "a 2001-2008 közötti időszakban a pénzügyi intézmények sem láthatták előre a jövőbeni árfolyam változásnak sem a mértékét, sem az irányát. Ezen időszakban a Magyar Nemzeti Bank stabilitási jelentései sem utaltak jelentős árfolyam változásra." 


Tehát a Kúria aggálytalannak elfogadja a PSZÁF által írtakat, fel sem merül a gyanú, hogy a PSZÁF esetleg nem tud pártatlan szakvéleményt adni ezért független, kirendelt szakértőre lenne szükség. A Kúria tényként kezeli, hogy a pénzügyi szakértelemmel rendelkező szolgáltatók nem láthatták előre a jövőbeni árfolyam változásnak sem a mértékét, sem az irányát. 


Ezzel szemben a Kúria konzultációs testülete által 2019.06.19-én kiadott javaslatában a fogyasztótól elvárja, hogy 
"Az infláció jelenségével viszont az átlagos fogyasztó is tisztában volt, tehát annyit mindenképpen fel kellett ismernie, hogy a devizaalapúságból következően, valamint a forint és a svájci frank inflációjának különbségéből adódóan az árfolyamok elcsúszhatnak. Egy átlagos fogyasztó azonban a svájci inflációs adatokat nem ismerhette."


Ha a Kúria javaslatot adott volna az amerikai bíróság számára a fogyasztóvédelmi jogszabályok értelmezéséből, akkor a javaslat vélhetően úgy szólt volna, hogy a gyártót szegényt alaptalanul citálták a bíróság elé, hiszen nem tudhatta, hogy miként fog viselkedni a mikrohullámú sütőben egy macska, mivel semmilyen jogszabály nem kötelezte arra, hogy tesztelje. Azonban az átlagos fogyasztó tisztában volt a mikrohullámok melegítő hatásával, tehát a néninek a biológia ismereteiből adódóan mindenképpen fel kellett ismernie, hogy a gerincesek szervezetében már 40C test hőmérséklet felett visszafordíthatatlan károsodások indulnak el, melyet a mikrosütőben egy kistestű állat, mint amilyen egy macska, hamar elé. Nem javasoljuk azonban, hogy az ügyészség bevonása mellett helyezzék át az ügyet a büntető bíróságra 2 év szabadságvesztés állatkínzás vétsége miatt, mert elfogadjuk, hogy a néni eredeti szándéka a macska szárítása volt, azaz nem ártó szándék motiválta, ezért nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe, mintha egyáltalán nem fordult volna a bírósághoz.


De természetesen a néninek per vesztesége folytán viselnie kell jelen bírósági eljárás összes költségét, így az eddig felmerült perilletéket és ügyvédi költségeket. 


Fel merül bennem a kérdés, hogy ha mi is beállunk azok sorába, akik idiótának tartják az amerikaiakat, akkor miért várjuk el a hazai bíróságtól, hogy bennünket fogyasztókat kedvezően ítéljen meg a devizahitelek miatt?


Fehér Nándor