Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ma voltunk Matolcsy Györgynél az MNB elnökénél.

2014.03.28

Ez most egy különleges beszámoló, keverednek benne az elhangzottak, a saját gondolataim és a Hiteles Mozgalom tervei.

 

 

A XXI század legnagyobb gazdaságpolitikai hibája a devizahitelezés bevezetése és elterjedése. Nagyon nagyot hibázott az akkori MNB, a PSZÁF és a kormány. A létrehozott "lehetőséget" az elérhető bónuszok bűvöletében maximálisan és gátlástalanul kihasználta a bankrendszer.

Néhány „hiba” a számtalan közül.

 

Született egy félrevezető tájékoztató kiadvány 2006-ban és 2008-ban. Létrejött ezáltal a "mintha deviza hitel".

 

mat-01.png

 

A kölcsönök legfontosabb jellemzője a hiteldíj mutató, a THM. A parlamenti devizahiteles bizottság megállapította, hogy alkalmatlan a devizahitel jellemzőinek ismertetésére. Ezt a tényt a pénzügyi szakmának egyből észlelnie kellett volna: nem lehet egymás mellé tenni két kölcsönszerződés THM-jét. Egy forint kölcsönét és egy devizásat: tessék kedves Ügyfél, válassz!

 

mat-02.png

 

2006 áprilisában az MNB éves jelentése ismerteti a devizahitelezés veszélyeit és azt, hogy a környező országok mit léptek.

 

 

 

mat-03.png

Hazánkban 2010-ig nem történtek lépések a bankok devizahitelezésének korlátozása érdekében.

A Kúria kérdésére 2013-ban a PSZÁF azt állítja, hogy az árfolyamrés nem költség.

Ez egy teljesen alaptalan, valótlan állítás. Nevezhetnénk tévedésnek, ha laikus állítaná. Azonban a PSZÁF nem laikus, hiszen a pénzintézetek felügyeleti hatósága és ezen kívül még fogyasztóvédelmi szervezet is. Az egyetlen állami szervezet, mely jogosult pénzügyi fogyasztóvédelemre. Azt, aki a saját szakmájában valótlanságot állít, arra nem azt mondják, hogy téved, hanem azt, hogy hazudik.

 

Sorolhatnánk hosszan a bankmentő magyarázkodásokat, (fél)intézkedéseket és mulasztásokat.

 

A legfontosabb kérdés, hogy mit tehet most, 2014-ben az MNB? Az az MNB, mely már önmagában tartalmazza a PSZÁF-t is?

 

Mindenképpen legyen aktív!

 

Játsszon vezető, meghatározó szerepet a kialakult katasztrófa helyzet rendezésben. Eddigi passzivítása, mondhatni közönye, hozzájárult a helyzet kialakulásához.

 

Mi civilek mit tudunk segíteni?

 

Sajnos a Bankszövetségnek lehetővé tették, hogy oktassa a bírói kart. Ennek káros hatását a mai napig tapasztaljuk.

 

A Bankszövetség az oktatásával alaposan félrevezette a bírókat.

 

Összekeverték az árfolyam változását az árfolyamréssel, állították, hogy az árfolyamrés nem okoz költséget, állították hogy a szerződéseket a PSZÁF jóváhagyta és ellenőrizte.

 

Sajnos nagyon sok tévedésen alapuló bírósági döntés (valamint PBT döntés) született a bankok manipulálása miatt.

 

Szükségesnek tartjuk, hogy a MNB megszólaljon azokban az ügyekben, amikor a bíróság nem megalapozott döntést hoz. Nem jogilag nem megalapozott döntést, hanem szakmailag nem megalapozott döntést.

 

Feltehetően nincs lehetősége az MNB munkatársainak bírói döntéseket véleményezni, értékelni. Azonban itt vagyunk mi, civilek.

 

 

A civilek felvetésére készülhetnének szakmai anyagok az MNB-n belül. A civilek eddig is elemezték a bírósági indoklásokat valamint a bankok állításait a perekben. Az MNB eddig is készített fontos szakmai anyagokat. A civilek ezeket eddig is tanulmányozták, ismerik. 

 

mat-04.png

Teljesen elfogadhatatlannak tartjuk, hogy 2014 áprilisában olyan bírósági határozatok szülessenek melyekben az árfolyamrés nem költség, melyekben a CHF elszámolású forintkölcsönök forrása minden esetben ténylegesen CHF, melyekben a CHF elszámolású kölcsönök kamatlába nem CHF-hez köthető kamat jellemzőhöz kötődik, hanem csak úgy függ általában a piaci viszonyoktól.

 

Javasoljuk egy munkacsoport létrehozását az MNB-n belül, melynek munkályában a civilek részt vesznek. Mindenképpen szükség van az ismeretek kicserélésére és bővítésére. Szükségét látjuk a rendszeres konzultációnak.

 

Az MNB adatbázisában minden pénzügyi adat megtalálható.

 

Az MNB-nek lehetősége van kiadni rendeleteket.

 

Szükségesnek tartjuk előírni a pénzintézeteknek, hogy tájékoztassák az összes ügyfelüket a deviza elszámolású forintkölcsönük valódi terheiről. Tudjuk, hogy a szerződéskor megadott THM nem tartalmazza a kamat és az árfolyamkockázatot. Valóban nem tartalmazta a szerződések kötésekor, 2007-ben, 2008-ban. Most viszont tényleges törlesztések ismeretében a jogszabályban szereplő THM képlettel kiszámolható egy igazi hiteldíj mutató. Ez a bekövetkezett kamatláb emelkedések és árfolyamromlások hatását teljes mértékben megmutatja.

 

Összehasonlíthatóvá válik a szerződéskötéskor közölt THM és a tényleges THM. Egymás mellé állítható a forint elszámolású forintkölcsönök és a deviza elszámolású forintkölcsönök THM-je. Fontos tudni, mindkettőnek ugyanaz a képlete, mindent ugyanúgy kell számolni.

 

Azonban az igazi devizakölcsön THM-jét másként kell számolni...

Ezt devizában számolják, míg a másik kettőt forintban. Mivel hogy azok forintkölcsönök.

 

Szükségesnek tartjuk a közbeszédbe félrevezetés céljából „belökött” kifejezések valódi értelmét vagy teljes értelmetlenségét megmutatni.

 

 

Szükségesnek tartjuk minden bank esetében megmutatni a bank devizaszerkezetét. Több bank éves beszámolója ezt részletesen tartalmazza. Ténylegesen mennyi volt a CHF forrás és a CHF eszköz, (ugyanígy EUR és USD esetében), és mekkora összegben kellett a banknak a nyitott devizapozíciót derivatív, mérlegen kívüli ügylettel fedezni.

 

mat-05.png

A felsoroltak csak egy részét tartalmazzák az elvégzendő feladatnak.

 

A tények, az igazság ismerete nélkül nem születhet igazságos megoldás.

 

Az eddigi problémaszeletelés és a részlépések nem hoztak eredményt. Végleges és teljes körű megoldásra van szükség. Van lehetőség arra, hogy jogszabállyal oldja meg a kialakult helyzetet a Parlament. A megoldáson kívül azt is lehetetlenné kell tenni, hogy hasonló eset újra elő ne fordulhasson, lehetetlen legyen, hogy újra mérgező terméket hozzon létre a bankrendszer.

 

Az Alkotmánybíróság pár hete hozott döntése szerint az államnak nem csak joga, nem csak lehetősége, hanem kötelessége védeni a fogyasztót és fellépni az erőfölénnyel visszaélőkkel szemben.

 

Elengedhetetlen valódi hatékony pénzügyi fogyasztóvédelem létrehozása és működtetése. Ez az állam alkotmányos kötelezettsége. Ami most van, az minden, csak nem hatékony pénzügyi fogyasztóvédelem.

 

Még legalább másfél millió ember van veszélyben a mérgező devizahitelek miatt… és sokszázezer embert kifosztottak már (kifutott gépkocsi kölcsönök, végtörlesztők, ingatlanukat elkótyavetyélők és akiknek banki alkalmazottak, kétes elemekkel összejátszva, értékesítették ingatlanát), miközben tudjuk, több ponton is törvénytelenek ezek a szerződések.

 

Nem szabad megengedni a fentiek ismeretében, hogy elkezdődjenek a moratórium lejártával a kilakoltatások. A moratóriumot mindenképpen meg kell hosszabbítani.

 

 

Nincs időnk tétlenül várni.

 

Részlet a találkozó utáni sajtótájékoztatóból: