Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Levél a Pénzügyi Jogok Biztosának - CDS - swap

2013.03.03

 Kedves György!


A Hiteles Mozgalom születésnapi rendezvényén közösen megnéztük, hogy mi a különbség a „devizahitel” és a „deviza elszámolású hitel” között.

http://www.youtube.com/watch?v=kHYZhe-vcVc

Az első esetben, a „devizahitel”-eknél nincs a banknak deviza kockázata (nyitott pozíciója), míg a második helyzetben, a „deviza elszámolású hitel”-eknél az árfolyamváltozás hozhat nyereséget és hozhat veszteséget is a banknak.. Ha a bank a nyitott pozícióját zárni akarja, akkor FX-swap ügyletet köt. Akkor is köthet FX-swap ügyletet, ha az adóját épp csökkenteni akarja.

Az is láttuk, hogy amikor dollár és euró befektetéseket forinthitelben kezdtek kihelyezni, akkor a bankok a forint erősödésére számítottak. 2005-től, amikor a bankok a dollár és euro befektetéseket CHF elszámolású forinthitelekként helyezték ki, akkor a bankok a CHF erősödésére számítottak a forinttal, az USD-vel és az EUR-ral szemben. Tudjuk, a bankok számítása bejött, a CHF erősödött és erős jelenleg is. Korábban is bejött a bankok számítása, amikor a Ft erősödésére számítottak.

A bankok nem csak FX-swap ügyleteket kötnek, vannak a hiteleinkkel kapcsolatban más derivatívák, más swap ügyletek is.

A hitelezés egyik legnagyobb kockázata, ha az adós nem fizeti vissza a kölcsön kapott pénzt. Ezt, hasonlóan a devizakockázathoz, egy swap ügylettel lehet fedezni:

„A swapok, más néven csereügyletek, egy meghatározott eszközökhöz kötött pénzáramlás cseréjét jelentik adott időszak alatt. A leggyakoribb eset fix kamatozás változó kamatozásúra cserélése, de különböző devizák csereügyleteit előszeretettel használják devizakockázat fedezésére is. A hitelderivatívok szempontjából a csereügyleteknek van a legnagyobb relevanciája, hiszen a mulasztási csereügylet (Credit Default Swap – CDS) teszi ki a hitelderivatív piac legnagyobb részét.”

 „Tekintettel arra, hogy a kockázati kitettség markáns része a hitelezési kockázatból adódik, a tőke egy tekintélyes részét a hitelezési kockázat miatt kell lekötni. Minél nagyobb a visszafizetés kockázata, annál nagyobb tőkét kell tartalékolniuk a bankoknak. A hitelderivatívák arra jelentenek tökéletes eszközt, ha a hitel mérlegben tartásával egy időben a hozzá kapcsolódó kockázatot olyan félre akarjuk áthárítani, aki szívesen vállalja azt. Ezen eszközök olyan pénzügyi szerződések, amelyek segítségével a hitelkockázati kitettséget egy másik piaci szereplő vállalja fel. Ez úgy működik, hogy egy harmadik személy kötelezettséget vállal arra, hogy bizonyos időközönként fizetett díj (havi, negyedéves, éves) ellenében az adós mulasztása esetén a hitelezőt kárpótolja a veszteségért.”

 „A legelterjedtebb egyszerű termék a mulasztási csereügylet (Credit Default Swap, CDS). A CDS adja a derivatív piac legnagyobb részét. Ez természetesen azért is van így, mert a CDS a többi származtatott (potfólió) termék építőkockájaként is funkcionál. A mulasztási csereügyletek részaránya a világ hitelderivatív piacának 51%-át tette ki 2003-ban.

 „A vanilla CDS lényege, hogy a hitelbiztosítás vevője (protection buyer) arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott időközönként, meghatározott összeget (swap „spread” vagy prémium) fizet a védelem eladójának, aki pedig gyakorlatilag kezességet vállal az adós (reference entity) kötelezettségeire. Praktikusan a meghatározott időköz negyedévekben, a leggyakoribb lejáratok pedig 3, 5 és 10 éves szerződésekben testesülnek meg. Ezeken belül az 5 éves lejáratú szerződések fordulnak elő a leggyakrabban. A prémiumot a védelemben részesített hitel teljes névértékének százalékában határozzák meg. Ezt szemléltetem egy példával. Ha a hitelösszeg névértéke 1 milliárd Ft, és a CDS prémiuma (swap spread) 40 bázispont, akkor negyedévenként a védelem vevője által fizetendő összeg 1 millió Ft. Abban az esetben, ha a CDS futamideje alatt nem következik be mulasztási esemény, a védelem eladója bezsebeli a negyedévenként fizetendő díjat és nincs fizetési kötelezettsége. Ha az adós mulaszt, a védelem vevője jogosult a hitel névértékéig terjedő kárpótlása, amiért a CDS kiírója felelős.”

 „A hitelderivatívák lehetőséget nyújtanak a hitelkockázatokkal való kereskedésre.”

 

Az idézetek forrása: Papp Péter, Hitelderivatívák az innováció útján: a hitelkockázat tőzsdei kereskedése – 2006 - Budapesti Értéktőzsde

 

Az államadósságok esetében a CDS prémiumot szokták „ország kockázati felár”-nak vagy „csődkockázati felár”-nak is nevezni.

„A magyar szuverén hitelkockázati felárra vonatkozó legpontosabb információkat a magyar CDS-ügyletek ára, a CDS-szpred elemzése útján nyerhetjük, mivel az elmúlt években a CDS-piac volt a magyar szuverén hitelkockázati felár meghatározódásának elsődleges piaca. A CDS-ügyletek keretében az egyik fél átvállalja egy kötvény hitelkockázatát a másik féltől, vagyis a kötvény kibocsátójának csődje esetén kifizeti a kötvény névértékét a másik félnek, és ezért cserébe rendszeres díjat kap a másik féltől az ügylet futamideje alatt. A magyar állam által kibocsátott devizakötvényekhez kapcsolódó CDS-piac forgalma és fennálló állománya meghaladja a magyar devizakötvények másodpiaci forgalmát és fennálló állományát.”

„A piaci szóhasználat szerint a CDS vásárlója fedezést vesz, a CDS eladója pedig vállalja, hogy a kibocsátó fizetésképtelensége esetén kifizeti a kötvény vagy hitel névértékét a fedezés vásárlójának. A vevő rendszeres időközönként díjat fizet az eladónak, és akkor profitál a megállapodásból, ha a CDS-ügylet futamideje alatt a kibocsátónál nemfizetési esemény következik be, vagy a kibocsátó hitelképességének piaci megítélése romlik. A fedezés eladója ezzel szemben rendszeresen díjat kap, és akkor profitál, ha a CDS-ügylet lejáratáig nem következik be nemfizetési esemény, vagy a kibocsátó hitelképessége javul.”

„A magyar szuverén CDS-ügyletek keretében a magyar állam által kibocsátott, standard elfogadott devizában denominált kötvények hitelkockázatát cserélhetik el egymás között a befektetők. A magyar szuverén CDS-piacról kevés megbízható információ áll rendelkezésünkre. A többi hitelderivatív piachoz hasonlóan a magyar szuverén CDS-piac tipikus OTC (over-the-counter, nem szabályozott) piac, a forgalom nagysága, a piaci szereplők köre és kereskedési motivációi nehezen átláthatók. Nincsenek igazi árjegyzők, a kereskedés hitelderivatív brókereken keresztül zajlik, akik a piaci szereplők anonim, de kötelező érvényű, jellemzően elektronikus levélben benyújtott ajánlatait párosítják. A hitelderivatív brókerek többsége londoni vagy New York-i székhelyű.”

Az idézetek forrása: Varga Lóránt, A magyar szuverén hitelkockázati felár alakulása a pénzügyi válság kitörése előtt és után nemzetközi összehasonlításban – MNB Szemle

 

Fontos tudni, hogy a jelenlegi pénzügyi világválság az Egyesült Államok jelzáloghitelezéséhez és a mulasztási csereügylethez, a CDS-hez kapcsolódik.

„Az Egyesült Államokban az utóbbi években kialakult gyakorlat alapján a bankok komolyabb hitelbírálat nélkül nyújtottak jelzálogkölcsönöket magánszemélyeknek. A hitelezés bővülése az „olcsó pénznek” is köszönhető volt, ugyanis az USA jegybankja alacsonyan tartotta az alapkamatot, ami olcsóvá tette a hiteleket. Az elmúlt évek kiegyensúlyozott gazdasági növekedése miatt nem tartottak attól, hogy az adósok nem tudják majd visszafizetni a hiteleket.”

„Ezzel párhuzamosan a bankok között is megindult a hitelezési verseny. A bankok egymással versenyezve egyre kockázatosabb hiteleket folyósítottak, egyre „megbízhatatlanabb” adósoknak adtak pénzt, egyre kockázatosabb beruházásokat finanszíroztak, hiszen csak így lehetett a múlt évi növekedést felülmúlni.

„Emellett megjelentek új termékek is, amelyekkel szintén lehetett növelni a profitot. A válság igazi okának ilyen termékek, a CDO-k és a CDS-ek elterjedté válását tekinthetjük. Mindez egy olyan eszköz volt, ami a bankok és a befektetők profitjának növekedését segítette elő, hiszen egy új termékfajtával, a CDS-el lehetett kereskedni, és abból növekedést elérni. A CDS-ek piaca nem szabályozott piac, hiszen az állami szabályok nem követték a piac változását, nem kapcsolódott ehhez a termékfajtához különösebb szabályozás. A CDS (credit default swap) lehetővé teszi, hogy a hitelek kockázatát át lehet származtatni. A vevő meghatározott időszakonként meghatározott összeget fizet az eladónak, aki kezességet vállal az adós fizetéseiért. Ezek a CDS-ek csomagokban történő árusítása azt idézte elő, hogy nagyon nehéz volt felmérni a termék valós kockázatát, ami átláthatatlan struktúrák létrejöttét eredményezte.”

 

A legdermesztőbb a történetben az, hogy a „mérgező” amerikai jelzáloghitel CDS-eket eladták Európának.

Javaslom, nézd meg a Krízispont című filmet, segít megérteni az összefüggéseket.

 

Krízispont (Margin Call)

 

http://www.port.hu/krizispont_margin_call/pls/w/films.film_page?i_film_id=121334

 

 

A mi hiteleink ingatlanunk által fedezve vannak, az ingatlan értéke fedezi a kölcsön adott forintösszeget. Nem szükséges ezért ezekre a hitelekre a bankoknak külön „nemfizetési biztosítást” kötni.

Más a helyzet a nem ingatlan fedezetű hiteleknél, mint például az államkötvények. Az állam ugyanis nem ajánl fel ingatlan fedezetet….

A bankok szándékos félrevezetése, hogy a hiteleink kapcsán az ország kockázati felárat kamatemelés indokaként használják.

Mint korábban már többször mondtam, tudnunk kell mennyi 1+1, különben a bankok becsapnak.

 

Sok sikert kedden, üdvözlettel:

 

Szabó József

a Hiteles Mozgalom egyik alapítója

 

2013. március 3.