Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Levél a Kúria Elnökének

2012.12.07

 Dr. Darák Péter, a Kúria Elnökének részére

 

Tisztelt Elnök úr!

A tavaly novemberi, a bíróságok szervezetéről szóló törvény hozta létre Joggyakorlat elemző csoportot. A csoport feladata az ítélkezési gyakorlati vizsgálata, és szükség esetén jogegységi eljárás indítványozása. A vizsgálatok tárgykörét a Kúria elnöke, vagyis Ön határozza meg.

Most zárul le az első vizsgálat mely a pénzintézetek egyoldalú szerződésváltoztatási jogosultságát és ezzel kapcsolatos gyakorlatát vizsgája.

Mint civil szervezetnek lehetőségünk volt írásban is és szóban is véleményt mondanunk. Nagyon fontosnak tartjuk a kezdeményezést. Köszönjük, hogy élhettünk ezekkel a lehetőségekkel.

Úgy véljük, a készülő anyag szükséges de nem elégséges ahhoz, hogy egy meglévő és terebélyesedő társadalmi katasztrófa megoldódjon.

A „devizahitelnek” nevezett pénzügyi termékről és ennek társadalmi hatásairól van szó.

Három fő hatalmi ágból elsőként a kormány kezdett el foglalkozni a problémával. Már 2006-ban megállapították, hogy a pénzintézetek hatalmassággal bírnak, melyet korlátozni kell. Ezt követték 2010-től az országgyűlés által meghozott, a pénzintézeteket korlátozó törvények.

Az egyik legjelentősebb törvényi beavatkozás a végtörlesztés volt 2011 végén. A törvényhozói hatalom meglévő szerződésekbe avatkozott be. Ezt a beavatkozást egy korábbi Alkotmánybírósági állásfoglalás tette lehetővé. Az országgyűlés úgy ítélte meg összhangban a kormánnyal, hogy a „devizahitelezés” kapcsán az előre nem látható körülmények miatt megváltozott a szerződő felek helyzete a hosszú ideig fennálló szerződési időszak alatt, a szerződés teljesítése egyik fél számára rendkívül terhessé sőt sokak számára lehetetlen vált, a hatás társadalmi méretű.

Az Alkotmánybíróság  a 32/1991.  (VI. 6.)  AB  határozatában
( ABH 1991,  146, 166.  ) rámutatott  arra, hogy különösen a
hosszú évekig  fennálló szerződési jogviszonyokra a jelentős
gazdasági  -   esetleg  politikai   -,  pénzügyi   és  egyéb
társadalmi  változások   nyilvánvalóan  számottevő   hatást,
lényegi befolyást gyakorolnak. A szerződéskötéskor előre nem
látott körülmények  ugyanis lényegesen  megváltoztathatják a
szerződő  felek   helyzetét,  a   jogok  és  kötelezettségek
arányát, és  valamelyikük számára  rendkívül  terhessé  vagy
egyenesen  lehetetlenné   tehetik  a  szerződés  változatlan
tartalommal  történő  fenntartását,  illetőleg  a  szerződés
teljesítését.  Ezekben   a  rendkívüli   változást  előidéző
esetekben a  törvények lehetővé teszik, hogy az egyes-egyedi
jogviszonyokba  a   bíróság  beavatkozzék  és  módosítsa,  a
megváltozott    körülményekhez     igazítsa    a     tartós,
hosszúlejáratú szerződések  eredeti tartalmát.  Kimondta  az
Alkotmánybíróság továbbá azt is, hogy ha a társadalmi méretű
változások a szerződések nagy tömegét érintik, indokolt - és
alkotmányosan  nem  kifogásolható  -,  hogy  a  jogviszonyok
megváltoztatására, módosítására  a törvényhozás dolgozzon ki
általános  megoldást.   Az  állam  azonban  jogszabállyal  a
fennálló szerződések  tartalmát  általában  csak  ugyanolyan
feltételek fennállása  esetén  módosíthatja,  változtathatja
meg alkotmányosan,  mint amilyen  feltételek  fennállását  a
bírósági úton  való szerződésmódosítás  megkövetel. Vagyis a
tartós  jogviszonyok  jogszabállyal  történő  alakítására  a
"clausula  rebus  sic  stantibus"  tételének  alkalmazásával
kerülhet sor.  Eszerint a  jogalkotó -  akárcsak a bíróság -
akkor   jogosult    a   fennálló    és   tartós   szerződési
jogviszonyokat módosítani,  ha  a  szerződéskötést  követően
beállott valamely  körülmény folytán a szerződés változatlan
tartalommal  történő  fenntartása  valamelyik  fél  lényeges
jogos érdekét  sérti, a körülményváltozás nem volt ésszerűen
előrelátható, továbbá  ha az  túlmegy  a  normális  változás
kockázatán.  A   jogszabályi  beavatkozásnak  pedig  további
feltétele,  hogy  a  lényeges  körülményváltozás  társadalmi
méretű legyen,  vagyis a szerződések nagy tömegét érintse. A
törvényhozó feladata  meghatározni és  egyúttal  felelőssége
eldönteni,  hogy   melyek  azok  a  területek,  amelyeken  a
beavatkozás már  jogalkotási követelmény.  Azt pedig, hogy a
beavatkozás feltételei  alkotmányosan fennállnak-e,  köteles
bizonyítani.

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/B02F11ADA5ACA76AC1257A250047AE05?OpenDocument

66/1995. (XI. 24.) AB határozat

 

Sajnos a kormány és az országgyűlés által kidolgozott megoldások, melyek által a megmenekülhettek volna az állampolgárok a „devizahitelüktől” nem jártak sikerrel. Nem hozott megoldást az érintettek széles körének a végtörlesztés sem.

A most készülő anyag segítséget ad ahhoz, hogy a bíróságokon elinduljon az érdemi munka. Ugyanis sajnos sok esetben évek teltek, telnek el azzal, hogy bíróság megállapítsa, egyáltalán jogosult-e eljárni és azt, hogy milyen szintű bíróság jogosult eljárni.

Amint elindulnak tömegesen a tárgyalások és érdemben kezdenek el foglalkozni a bírók a szerződések szövegével, újabb problémák merülnek fel, értelmezniük kell olyan fogalmakat, melyek jogilag nem biztos hogy könnyen megfoghatóak.

Néhány ezek közül: Devizahitel, deviza elszámolású hitel. Hitelszerződés, kölcsönszerződés. Árfolyam változás, árfolyamrés. Kockázat, költség. Adós vásárlásának finanszírozása, pénzintézet tevékenységének finanszírozása. Árfolyam kockázat mérése, áthárítása, kamat kockázat mérése, áthárítása. Az áthárított kockázatok elhallgatása, adat és információmentes fogyasztó tájékoztatás. Termék jóváhagyás és felelősség. Kölcsönösszeg, rendelkezésre álló összeg. Szolgáltatás, ellenszolgáltatás. Nem létező tevékenység valós költsége.

Ezeknek a kérdéseknek egy része  ugyan felmerült a konzultáció során, de sajnos a joggyakorlat elemző csoport nem foglalkozott velük, mivel a hatásköre és megbízása erre nem terjedt ki.

Kérjük Önt, a Kúria elnökét. a jövő évre jelölje ki a joggyakorlat elemző csoport feladatának a „devizahitelezés” tárgykörét.

Ez a hibás pénzügyi termék a kormány és az országgyűlés szándékaival ellentétben tovább szedi az áldozatokat. Több ezren már az öngyilkosságba menekültek, több tízezren már elhagyták hazájukat, több százezer állampolgárra az árverezés a kilakoltatás vár.

Az alaptörvény szerint Magyarország védelmezi állampolgárait, védi a fogyasztók jogait, fellép az erőfölénnyel visszaélőkkel szemben. Ebben a történetben most ez a feladat a bíróságokra hárul

Az alaptörvény hatalommal ruházza fel a bíróságokat. A törvényeket mindenkinek be kell tartanai, ezek betartatása az állam feladata. A feladat végrehajtása a bíróságoké.

A pénzintézetek nem tartották be a törvényeket. Kúria útmutatás nélkül a bíróságok csak hosszú idő alatt tudnak csak megbirkózni  a feladatukkal. A késlekedés súlyos jogbizonytalanságot okoz, óriási károkat okoz a lakosságnak, a nemzetgazdaságnak egyaránt.

A magyar társadalmat jelenleg a „devizahitelnek” nevezett alkalmatlan pénzügyi termék foglalkoztatja, valamint az ezzel szorosan összefüggő, közjegyzők, behajtók, végrehajtók, követeléskezelők által elkövetett jogellenes magatartások.

Kérjük Önt, a Kúria elnökét. a jövő évre jelölje ki feladatának a „devizahitelezés” tárgykörét.

A probléma társadalmi méretű, a szerződések nem teljesíthetők, a szerződéseket csalárd módon kötötték meg.

 

Várjuk intézkedését.

 

Üdvözlettel:

 

Szabó József

a Hiteles Mozgalom egyik alapítója