Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Közös KÖZLEMÉNY a Banki és Végrehajtási Károsultak Irodájával

2011.09.01

Bizalommal tölt el bennünket, hogy a lakosság deviza-elszámolású hitelfelvételével kapcsolatban a Magyar Kormány már nem csak a bankok érdekvédelmi szervezetével, a Bankszövetséggel való tárgyalásokat tartja fontosnak.

Bízunk abban, hogy a kormány hamarosan belátja majd azt is, hogy az érintett magyar állampolgárokkal is tárgyalnia kell.

 Az MNB és a PSZÁF többször megfogalmazta észrevételeit, javaslatait. Két példa a számos javaslat közül: 

„A lakossági hitelezésre vonatkozó átláthatósági javaslatokat a kormány, illetve az Országgyűlés nem építette bele a szabályozási változásokba, így a lakossági hitelek átláthatósága csak csekély mértékben növekedett, nem segítve ezzel a lakosságot a megalapozott hitelfelvételi döntéshozatalban.”

 „A kormány számos esetben − a hatályos törvényekben foglalt egyértelmű kötelezettségeit megszegve − nem tette lehetővé, hogy a jegybank a feladataival, illetve a pénzügyi rendszer működésével kapcsolatos kormányzati döntés-előkészítő, jogalkotási folyamatokról időben értesülhessen, és véleményezési jogát a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) előírásainak megfelelően gyakorolhassa.”

  „Az MNB hosszas előkészítő munka után 2010 szeptemberében tette nyilvánossá a honlapján a Nemzetgazdasági Minisztérium számára megküldött, az ügyfelek érdekeit védő, a banki transzparenciát erősítő szabályozási kezdeményezéseit.

A kezdeményezés fő eleme szerint a fogyasztók számára kétféle hiteltermék lenne kínálható a jövőben:

nem növelhető felárral referenciakamathoz kötött, vagy

hosszabb (években mérhető) kamatperiódusra rögzített kamatozású termék.

Az MNB javaslatának értelmében megfelelő jogi megoldás esetén a fennálló hitelállományra is kiterjedhetne a javaslat hatóköre.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a kezdeményezésre vonatkozó válaszában azt jelezte, hogy a jegybank által megfogalmazott célokkal egyetért, és ígéretet tett arra, hogy a jogszabály-alkotási folyamat során egyeztetni kíván a pénzügyi szektor képviselőivel az MNB javaslatairól.

Végül a törvény nem tartalmazta az MNB javaslatait.”.

A Magyar nemzeti Bank 2010. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_evesjel/eves_jelentes_2010_hu.pdf

 

 

 

„Fogyasztóvédelmi szempontból nagymértékben javítaná az átláthatóságot és a kiszámíthatóságot az olyan referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású termékek elterjedése, amely termékek tekintetében a kamatfelár ténylegesen fix, az a teljes futamidő alatt nem módosítható egyoldalúan. Az újonnan megkötendő ügyletek mellett az ilyen elveken alapuló kamatlábképzési gyakorlat alkalmazása a már fennálló hitelszerződéseknél - az átütemezés és hitelkiváltás esetében – jelentősen javíthatná az ügyfél számára a törlesztési terhek kiszámíthatóságát.”

A Felügyelet 2010. évi II. féléves fogyasztóvédelmi kockázati jelentése - 2011. március

http://www.pszaf.hu/data/cms2299482/fogyved_jelentes_2010H2.pdf

 

Remélhetjük-e, hogy a most létrehozott Kormány-MNB-PSZÁF bizottság választ keres arra, hogy eddig miért hagyta figyelmen kívül a kormány az adófizetők pénzéből fenntartott MNB és PSZÁF javaslatokat és miért a bankok anyagi és szakmai támogatásával működő, a bankok érdekeit védő Bankszövetség véleményét tartotta csak fontosnak.

 

Talán arra is kapunk választ, hogy a Bankszövetség állítása-e a helyes, mely szerint a PSZÁF minden devizahiteles hitelformát jóváhagyott:

 Interjúrészlet Kovács Leventével a Bankszövetség főtitkárával:

„– Tehát azt mondja, hogy a PSZÁF, tehát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének állandó ellenőrzése mellett nyújtották ezeket a devizahiteleket.

– Regisztráltattuk. Nemcsak ellenőrizték, előre regisztráltattuk. Ez volt a feladatunk.

– Ez mennyivel komolyabb, mint az ellenőrzés?

– Az ellenőrzés ugye mindig utólagos. A regisztrálás meg az előzetes.

– Vagyis csak olyan terméket adtak el a deviza adósoknak, amely terméket a Pénzügyi Felügyelet előzetesen jóváhagyott.

– Előzetesen regisztráltuk és regisztrációra bevette, elfogadta és nem kifogásolta. Azt kell mondanom, hogy jóváhagyta ebből a szempontból. „

 

http://galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=83288&catid=69&Itemid=106&limitstart=1

 

 

 

Vagy a PSZÁF határozata, mely szerint nem kell az engedélyük.

 „A Felügyelet véleményét kérték arról is, hogy a deviza alapú kölcsönök folyósítása új üzletágnak minősül vagy sem, így ettől függően bejelentési, vagy engedélyezési kötelezettség alá tartozik-e.

A Társaság a fent említett 2518/1999. számú, 1999. november 30-án kelt tevékenységi engedélye alapján – az engedély kiadásának idején már hatályban lévő – a Hpt. 3. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések szerint pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatás forintban, illetőleg devizában, valutában történő üzletszerű végzésére is jogosult.

Erre figyelemmel a deviza alapú kölcsönök folyósítása nem minősül új üzletágnak, így az sem bejelentési, sem pedig engedélyezési eljárás alá nem tartozik, e tevékenységet a pénzügyi vállalkozás a fenti engedély birtokában jogszerűen végezheti.”

 

http://www.pszaf.hu/data/cms2103273/penz108.pdf

 

 

Budapest, 2011.08.31

 

 

 

Kovács László                                                                     Szabó József

Ügyvezető                                                                   a Hiteles Mozgalom

Banki és Végrehajtási Károsultak                                       egyik alapítója

Információs Irodája