Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kockázat

2013.09.17

 A kockázatok feltárása, megismerése és ismertetése kötelező minden munkahelynek.

De mi az a kockázat?

A munkahelyeink külön választják a veszély és a kockázat fogalmát.

 kockazat-kezeles-1.png

 
A veszély a minket érő kár, negatív következmény.

A kockázat a veszély bekövetkeztének a valószínűsége, az esélye.

 

Jó-jó, mondhatjátok, itt bankokról és devizahitelekről szoktunk olvasgatni, hogy jön ide a munkavédelem?

 

A pénzügy területén is külön választják a veszély és a kockázat fogalmát.

 

 

kockazat-bizt-1.png

 

Veszély: egyes jövőbeni események kedvezőtlen következménye

Kár: veszélyben rejlő kedvezőtlen esemény nagysága

Kockázat: a negatív esemény bekövetkeztésnek esélye

 

 A PTK szerint a szerződésnek tartalmaznia kell minden lényeges körülményt. A veszély, a kár, a kockázat nem az?

 

Az árfolyamromlás egyértelműen veszély minden deviza elszámolású kölcsönnel rendelkezőnek

Az árfolyamromlás nagysága meghatározza a törlesztőrészlet emelkedés mértékét. A kár számolható.

Az hogy mi az esélye 5-10-50-100-150 forintnyi árfolyamromlásnak, annak kell tudnia, aki a veszélyes pénzügyi terméket létrehozza. Tudnia kell és ismertetni kell.

 

A kockázat a veszély esélye.

 

Benne van konkrétan a szerződésedben?

 

Vagy csak így:

„a devizában történő finanszírozás választásával Ön élvezheti a választott deviza piacának előnyeit, ugyanakkor viseli annak kockázatait is”

 

 „egy esetleges kedvezőtlen árfolyamváltozás/emelkedés Önnek előre nem látható, és előre ki nem számítható többletköltséget okozhat” 

 

 „különösen nem vállalunk kötelezettséget arra, hogy tájékoztassuk Önt egy esetlegesen bekövetkező kedvezőtlen változásról”

 

„a kölcsönszerződésben Ön az aláírásával igazolja, hogy ennek a finanszírozásnak a kockázatairól világos tájékoztatást kapott, a kockázati összetevőket ismeri, és a hitelt ennek ismeretében is fel kívánja venni”

 

Nézzünk konkrétumokat a mi devizahiteles világunkból!

 

Bírság 2010-ből:

  

                "A vizsgálat helyszíni szakasza során a Felügyelet megállapította, hogy a Társaság 2005. és 2008. közötti években nem alkalmazott a devizaalapú hitelekhez kapcsolódóan kockázatfeltáró nyilatkozatot, melyben a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatok bemutatásra és ennek megtörténte az ügyfél által igazolásra kerültek volna.  

                  Fentiekkel a Társaság megsértette a Hpt. 2005. január 1-től 2008. augusztus 30-ig hatályos 203. § (6)-(7) bekezdését, mely előírta:

                  „203. § (6) Olyan lakossági ügyféllel kötött szerződés esetén, amely devizahitel nyújtására irányul, illetőleg ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmaz, a pénzügyi intézménynek fel kell tárnia a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél aláírásával igazolja.

                   (7) A (6) bekezdésben meghatározott kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell

                  a) devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztő részletre,…..”.

                  „203. § (4) Fogyasztónak minősülő ügyféllel kötendő, devizahitel nyújtására irányuló, illetőleg ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmazó szerződés esetén a pénzügyi intézménynek fel kell tárnia a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél aláírásával igazolja.

                 (5) A (4) bekezdésben meghatározott kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell

                  a) devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztő részletre,…”.

  

                Budapest, 2010. május 21. Dr. Istvánovics Éva  igazgató

 A PSZÁF bírság: FH-I/B-2/2010. számú határozat.

 

 

Ugorjunk vissza az időben.

2006:

 

 

„A pénzügyi intézmények az ügyfelek érdekeit, kockázatviselési képességét fokozottabban vegyék figyelembe, egyúttal javuljon az ügyfelek tájékozottsága és érdekérvényesítő képessége.”

 

 „A pénzügyi intézmények felelősen működjenek közre az ügyfelek teherbíró képességét meghaladó eladósodásának elkerülésében.”

 

 

A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 9/2006. (XI.7.) számú ajánlása a lakossági hitelezés előzetes ügyfél-tájékoztatási és fogyasztóvédelmi elveiről