Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kizárólag referencia kamatozás...

2014.09.09

 A jelentőségéhez mérten rendkívül kevés információk jelennek a meg a bankok –állam perekről.

 

kref-01.png

 

Erről a tárgyalásról szóló mti hírből például a gyanutlan olvasónak az ugrik be, hogy szegény lízingcéget vegzálja a bíróság, hiszen kizárólag referencia kamathoz köti az ügyleti kamatlábat.

 

Aztán a cég honlapját olvasgatva kiderül, hogy ez az állítás nem igaz. A kamatláb nem csak a referencia kamattól függ!

 

Egyrészt van ez...:


 

kref-02.png


...mely alapján a kölcsön referencia kamatozásúnak tűnik.. Akár tisztességes is lehetne.

 

 

Azonban ha végig olvassuk az ÁSZF-nek ezt a részét:


kref-03.png


Na igen. Ez lenne a világos és átláható, ellenőrizhető és banktól független, tényleges hatást gyakorló….????

 

Mi, akik évek óta pereljük a bankjainkat már tudjuk, hogy a bankok ügyvédei a legképtelenebb állításokkal, valótlanságokkal, csúsztatásokkal próbálják félrevezetni a bíróságot.

 

Most mi a csúsztatás?

 

Ebben a perben csak azt a törvényi vélelmet lehet bíróságon támadni, hogy az összes ASZF-ben szereplő, költségemelést lehetővé tévő szerződési pont tisztességtelen.

Nem lehet ennek a pernek a tárgya, hogy szerződés szerint vagy szerződésszegően emelte a bank a kamatot (kamatlábat).

 

Ezt ne tudná értelmezni a bank ügyvédje?

 

8. §  (3) A pénzügyi intézménynek egy keresetlevélben kell kérnie az általa alkalmazott valamennyi ÁSZF - 4. § (1) bekezdése szerinti - szerződéses kikötései érvényességének megállapítását. A keresetlevélben azt az időszakot is meg kell jelölni, amely alatt a pénzügyi intézmény a szerződéses kikötést alkalmazta.

(4) A pénzügyi intézmény a keresetében kizárólag a 11. § (3) bekezdésében foglaltak megállapítását kérheti.

 

11. § (1) A bíróság az eljárásban kizárólag azt vizsgálja, hogy a pénzügyi intézmény által tisztességesnek tartott szerződéses kikötés a 4. § (1) bekezdése szerint tisztességes-e.

(2) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a pénzügyi intézmény által tisztességesnek tartott szerződéses kikötés nem felel meg a 4. § (1) bekezdés szerinti bármelyik feltételnek, és ezért a szerződéses kikötés tisztességtelen, a keresetet elutasítja.

(3) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a pénzügyi intézmény által tisztességesnek tartott szerződéses kikötés megfelel a 4. § (1) bekezdés szerinti valamennyi feltételnek, megállapítja, hogy a szerződéses kikötés tisztességes és ezért érvényes.

 

És a törvényben hivatkozott feltételek:

 

4. § (1) Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződés vonatkozásában vélelmezni kell, hogy tisztességtelen az annak részét képező egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés - az egyedileg megtárgyalt feltétel kivételével -, tekintettel arra, hogy az nem felel meg:

a) az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének: annak tartalma a fogyasztó számára nem világos, nem érthető;

b) a tételes meghatározás elvének: az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis az ok-lista hiányzik, vagy van ok-lista, de az csak példálózó jellegű felsorolásttartalmaz;

c) az objektivitás elvének: az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek módja van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni;

d) a ténylegesség és arányosság elvének: az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre illetve díjra;

e) az átláthatóság elvének: a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesüléseesetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására;

f) a felmondhatóság elvének: a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát vagy

g) a szimmetria elvének: kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltételváltozás hatása afogyasztó javára érvényesítésre kerüljön.

 

Egészen biztosan érti ezt az ügyvéd úr.

 

Mi lehet akkor a célja?

 

Bizonyára szimpátiát kelteni a tájékozatlan olvasóban…..

 

 

Végül a fenyegetés sem marad el:

 

kref-04.png

 

Ebben a perben az ítélethíredés szeptember 23.-án lesz.