Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kinek és miért jó az 5 milliós adómentes pótfizetés?

2014.04.04

 

egy-01.png

 

 

Nem az a megoldás, hogy az állam közpénzből (a be nem szedett nyugdíj- és egészségügyi járulék, a személyi jövedelem adó és a többi közteher valójában lemondás a különben jogosan járó közpénzről) segíti a bankokoat az extra magas kamathoz.

 

Az extra magas lakossági kamatot megállapítja a pár hete készült MNB munkaanyag:

 

egy-02.png

egy-03.png

egy-04.png

 

 

Az extra magas kamatok már 2004-ben ismertek voltak, ezért különadót vetettek ki a bankokra:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/az-allam-tervei/bankado---2004-ben.html

 

Igen, ez 2004-ben volt.

 

Már 2005-ben ismert volt a bankok erőfölénye. Rövid összefoglaló:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/vizsgalatok/gvh-a-jelzaloghitelezesrol---2005.html

 

A helyzet olyan súlyos volt, hogy kormánybizottság vizsgálta a bankok „hatalmát”.

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/az-allam-tervei/kormanybizottsag-a-bankok-hatalmarol---2006.html

 

A magas kamatok miatt adott kamattámogatást már az első Orbán kormány. 2000-től ez a támogatás több mint 1.100 milliárd forintba került a költségvetésnek, vagyis nekünk (az összeg évente nagyjából 100 milliárd forinttal nő).

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/alap-informaciok/lakascelu-allami-tamogatasok-2000-es-2012-kozott.html

 

A kormány most sem a kamatfelárak csökkentését követeli a bankoktól, hanem adó- és járulék kedvezményt ad a lakosság egy részének, hogy tudja fizetni a részleteket. Amennyiben a munkahely ad egyfajta "pótfizetést".

 

A képlet egyszerű, marad a magas kamat által biztodított extra profit a bankoknak, melynek egy részét az állam különadó formájában elvonja. A lakosság egy része pedig kedvezményben részesül.

 

Most azonban nem közvetlen állami támogatásban, mint 2000-től, hanem a munkahelyek által, pótfizetéssel. Ha a munkahely ad a fizetésen kívül támogatást, akkor az állam a támogatásra számolandó adó és járulékbevételről lemond.

 

Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy megállapítsuk, kik tudnak majd élni ezzel a támogatással.

 

Várhatóan ismét a jobb körülmények között lévők (cégtulajdonosok, felső és középvezetők) élhetnek ezzel a lehetőséggel, az igazán lehetetlen helyzetben élők (az igazi bérből és fizetésből élők, munkanélküliek, balesetet szenvedettek, lerokkantosítottak, időközben nyugdíjba kerültek) ehhez a segítséghez nem juthatnak hozzá.

 

Mindenki tudja, hogy leginkább mely réteg tudott élni a végtörlesztéssel. Azt is nyilvánvaló, hogy a kartelezéssel mely réteg lett megfosztva attól, hogy végtörlesztéssel meneküljön a mérgező devizahiteltől.

 

A kafatériát a tanárok és bölcsödei dolgozok elenyésző része kapja meg. Ők hosszú évekig egyáltalán nem kaptak béremelést sem. Most az iskolákban dolgozók bizakodással adhatják be a kérelmüket a Klik-hez?

 

Vagy honnét adnak fizetésen felül pénzt a postásoknak, vsautasoknak, orvosoknak, ápolóknak, önkormányzatnál dolgozóknak? Mennyi pénz különítettek el a költségvetésben erre a célra?

 

El tudjuk képzelni, hogy mekkora feszültséget fog ez okozni a munkahelyeken a munkatársak között? Már ahol a vezetés tudja és meri ezt vállalni.

 

A kormányzati híradásban ezzel a támogatással kapcsolatban újra előkerül, hogy mennyi de mennyi devizahitelest megmentett már a kormány. A korábbi lépéseket „egésziti ki az új lehetőség”.

 

Nincs oly rég, emlékeznünk kell rá, hogy a kormány az Alkotmánybírósághoz fordult: milyen jogi lehetőségei vannak rendezni a devizahitelezés során napvilágra került kérdéseket.

 

Ezzel a lépéssel a kormány kinyilványítja, szemet huny a bankok tisztességtelen és törvénytelen működése felett.

 

 

A kormány támogatja az erőfölénnyel való visszaélést és semmibe veszi a bankok által megtévesztett és becsapott fogyasztókat, magyar állampolgárokat. "Egymillió embert"

 

egy-08.png

egy-09.png


Kimondhatjuk, a kormány régóta alkotmányellenes tevékenységet folytat.

 

Az Alkotmánybíróság döntéséből világos, hogy mi a kormány feladata:

 

Hatékony és ütőképes pénzügyi fogyasztóvédelmi törvényre van szükség. Meg kell vizsgálni, hogy miért húzzák a pereket a bíróságok és állami segítséget (nagyobb költségvetési támogatás a bíróságoknak, jogszabályi változások, melyek temposabbá teszik a bíróságok munkáját) kell szükség esetén nyújtani. Rendezni, szabályozni, ellenőrizni kell a behajtók és végrehajtók tevékenységét. Közérdekű pereket kell az MNB-nek vagy az ügyészségnek esetleg más erre feljogosított állami szervnek indítani, természetesen civil felügyelet mellett. Felül kell értékelni minden olyan, adós által elvesztett pert, mely azon a valótlanságon alapszik, hogy az árfolyamrés nem költség.

Tengernyi a feladat, ha van szándék a megoldásukra.

 

Tudomásul kell venni a kormánynak, a mostaninak is és a következőnek is: a deviza elszámolású kölcsönszerződések semmisek, törvénytelenek!

 

Ennek tudatában kell döntéseket hozni!

 

A kormány honlapjáról:

 

Mától lehet adni a dolgozóknak 5 millió forintot lakáshitel törlesztésre

2014. április 4. 8:30

Ma lépett hatályba az a miniszteri rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a cégek 5 millió forintig adó- és járulékmentesen támogathassák dolgozóik lakáshitel törlesztését vagy lakásvásárlását.

A jogszabály értelmében a munkáltató ötévente maximum  ötmillió forintot adhat adó- és járulékmentesen - a fizetésén kívül - a dolgozójának azért, hogy törlessze forint - vagy deviza alapú lakáshitelét. Ez az összeg azért is jelentős, mert átlagosan 7 millió forint a magyar családok adóssága.

A rendelet minimális adminisztrációt jelent az érintetteknek. Az adómentesség feltételeinek utólagos vizsgálatát például a munkáltatóra bízza és részletesen tartalmazza a munkavállalói, illetve hitelintézeti kötelezettségeket is. Fontos, hogy ha a munkáltató nem kíván a feltételek vizsgálatával foglalkozni, akkor ennek a feladatnak az elvégzését rábízhatja egy hitelintézetre is, amivel minimálisra csökkenthető az adminisztráció.

A kormány az elmúlt négy évben már több mint félmillió devizahiteles család otthonát mentette meg. Az árfolyamgátat, a végtörlesztést és a hitelek elengedéséhez kapcsolódó adómentességet egészíti ki ez az új lehetőség, amellyel a munkáltatók akár évi egymillió forinttal is hozzájárulhatnak dolgozóik életfeltételeinek adómentes támogatásához.

A kormány a személyi jövedelemadó törvény módosításával 2014. január 1-jével tette lehetővé, hogy a cégek adómentesen támogathassák dolgozóik lakáshitel törlesztését. A gyakorlatban felmerülő problémákat tisztázza a ma hatályba lépett miniszteri rendelet.

Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014 NGM rendelet a 2014. április 3-án megjelent, 50. számú Magyar Közlönyben  olvasható.

 

(Nemzetgazdasági Minisztérium)