Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2022.02.12

Kiegészítés

marc-kep---01.png

 

Röviden szeretném kiegészíteni Dr. Marczingós László devizahiteles ügyvéd úr elemzését, összefoglalóját.

 

http://drmarczingos.hu/2022/02/11/valasz-marki-zay-peter-ellenzeki-miniszterelnok-jelolt-jogi-igazgatojanak-dr-szepeshazi-peter-ugyved-felveteseire/

 

„A magam részéről már semmilyen kimentést nem tudok elfogadni, hogy az uniós csatlakozásunk óta eltelt majd két évtized alatt egy bíró, közjegyző, ügyész, ügyvéd, egyéb jogalkalmazó nem ismeri fel az alkalmazandó jogot.

 

Ezzel teljes mértékben egyetértek. Valamint még sok más megállapítással is. Van ami új számomra, pl:

„…a semmisség/érvénytelenség olyan jogi tény, mely a bíróság döntésétől függetlenül létező dolog. Valami azért semmis, mert a törvény annak nyilvánítja. Egy semmisség megállapítása nem igényel bírói ítéletet, döntést. A fél azért fordul bírsághoz, hogy megtagadhatja a jogtalan követelés teljesítését, és ehhez a bíróság jogvédelmet adjon.”

 

Nem sorolom, nem vagyok jogász. Jogi nézetkülönbségek megvitatását rábízom a jogászokra.

 

Inkább leírom, amit hiányolok. Most csak röviden:

Térjünk vissza a probléma gyökéréhez, mindennek az alapjához.

Tény, hogy a devizahitelezés devizái 15 év alatt több mint duplájára emelkedtek. A hivatalos álláspont a mai napig, hogy ennek az oka az előre nem látható 2007-es válság volt. Ezt a bankok sem láthatták előre, így arról sem kellett tájékoztatást adni, hogy milyen súlyos veszéllyel jár a devizahitel.

 

AZ ÖSSZES kúria döntés, pk, pje, konzultációs testület, össz.bírói értekezlet, devizahiteles törvény mind-mind ezen alapul.

 

Amit árfolyamkockázat tekintetében vizsgálnak a bíróságok évek óta: bankok tisztességesek voltak, esetleg előfordulhat, hogy nem volt eléggé világos átlagfogyasztó szemén nézve a tájékoztatás... blabla.

Igen, ez blabla, blabla.

Ezt a blabla gumicsontot rágja évek óta az EUB és a hazai bíróságok.

 

Nyilván teljesen MÁS MINDEN, ha kiderül, hogy a bankok szándékosan vezettek félre 2,3 millió szerződés kapcsán több millió embert!

Felmerül a tévedés és a szándékosság kérdése. Ha valaki téved, akkor azt beismeri. A szándékosságot pedig az elkövető köröm szakadtáig tagadja.

Itt tartunk most, 20 évvel a második magyar devizahitelezés után.

A keserves valóság az, hogy az érintett devizák azért emelkedtek, mert (több száz éve ismert) pénzügyi-gazdasági törvényszerűségek érvényesültek! A devizahiteleknek alapvető tulajdonsága, hogy a kedvező, alacsony törlesztő részlet csupán a szerződés idején igaz. Utána arra kell normál esetben számolni, hogy a törlesztő részlet folyamatosan emelkedni fog. Olyan mértékben várható az emelkedés, hogy a futamidő második felében már teljesen biztosan többet kell havonta fizetni, mintha az adós (a számára megfizethetetlen) forint kölcsönt választotta volna. Azonban itt még nincs vége, a futamidő második felében is tovább fog nőni a törlesztő részlet.

Nem lehet sem jogi, sem politikai megoldást találni akkor, ha a legalapvetőbb problémával nem vagyunk tisztában.

Egy teljesen félrevezető, megtévesztő árfolyamkockázat ismertetést teljsen felesleges abból a nézetből vizsgálni, hogy a félrevezetés világosan és érthetően le volt-e írva? Mit olvashatott ki belóle a figyelmes, körültekintő átlagfogyasztó? Blabla...

 

Visszatérve Marczingós ügyvéd úrhoz:

 

„De ezek a facebokk oldalak nem jelentenek semmit, ad maximum egy fecsegési lehetőséget. Nem véletlenül teszem fel magam az ügyvédi iroda rendes honlapjára a fontosabb publikációimat.

„Természetesen sok egyéb kérdés merült fel a témában, és ad feladatot további jogértelmezésre az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek kapcsán, ám az már nem tűr vitát, hogy a deviza alapú szerződések legalább részlegesen, de sokkal inkább teljes egészében érvénytelenek. Illetve az is eldöntött jogi tény, hogy egy tagállami jogalkotó a felek magánjogi szerződésébe milyen taxatíve felsorolt esetekben avatkozhat bele és milyen módon. Ezt most nem írom le, mert egyfelől ismételném csak magam, másfelől elolvashatatlanul hosszú és száraz lesz az írás.”

 

Lehet, hogy nem mindeki ismert Marczingós ügyvéd úr könyvben megjelent elemzését.

DEVIZAHITEL? TANULMÁNYOK, ESSZÉK, VITAIRATOK A „SPECIÁLIS BANKI TERMÉK”-RŐL

A deviza alapú hitelezés csalárdságai Marczingós László  - 205 oldaltól

http://mek.oszk.hu/19100/19119/19119.pdf

 

marc-kep---02.png

 

„… a Kúria egyetlen jogegységi határozata sem csorbíthatja a rendelkezési elvet, a felperes eme jogát. Márpedig a szerződés tartalmát a fél hatályosult jognyilatkozata határozza meg, nem a Kúria. A közölt jognyilatkozatok tartalma, időpontja a perben bizonyítandó kérdés. Ahány eset, annyi eltérő eset. Ezt egységesíteni lehetetlenség. A Kúria azonban tudatosan, vagy gondatlanul a bankok ama védekezését erősítette, hogy a felek pont azt a jognyilatkozatot közölték egymással, ami az okiratban van. Ez ugyan teljesen életszerűtlen, de mégis így alakították a perek sorsát.”

„A Kúria a Gárdos-tanulmány alapján próbálta elbagatellizálni a meghatározott kölcsönösszeg hiányát. Hosszú vívódást követően a jogalkotó tisztességtelennek tartotta a különnemű árfolyamok alkalmazhatóságát, így semmisségét vélelmezte. Csakhogy a fentebb leírtak szerint a különnemű árfolyamok alkalmazása okszerűen nem részleges semmisséget okoz, hanem az egész szerződés létre nem jöttét, avagy semmisségét, aszerint hogy fogyasztóval kötött kölcsönszerződésről van szó, vagy sem.”

A bíróságok egy része azonban jelen pillanatban odáig merészkedik – és a tendencia nem csökken, hanem növekszik – hogy a jogvitákat lezártnak tekintik a DH törvényekkel. Ezt azonban sem jogi norma, sem az ép ész nem támasztja alá, ugyanis a főszolgáltatás összege változatlanul sehol nem meghatározott, nincsenek olyan általános szerződéses feltételek, melyek szabatosan kifejtenék a deviza alapú hitelek fogalmát, tartalmát, okozatosságát, mechanizmusát, így a bíróság megítélhetné, hogy a felek egyedileg meg nem tárgyalt feltételének hiányában egy ászf hogyan válhatna a szerződés részévé, ha az nincsen.”

„Az adósoknak esélyük sem volt arra – ismervén ráadásul a PSZÁF tájékoztató tartalmát – hogy átlássák a szituációt, és rájöjjenek a banki turpis magatartásra. A Kúria lassan 10 éve tartó ítélkezési tevékenysége nem a tisztesség és az alkotmányosság felé halad, hanem a jogbiztonság és forgalombiztonság követelményének jelszavai alatt legalizálni kívánják a XX. és XXI. századi magyar történelem legtisztességtelenebb, legerkölcstelenebb banki magatartását. Ennek legnyilvánvalóbb eszközei a jogegységi határozatok.”

Szeretném ösztönözni Marczingós ügyvéd urat, hogy munkásságát, álláspontját könyvben rögzítse, mert egy honlap a tartós dokumentására nem alkalmas. A Fecebook meg egyenesen teljesen alkalmatalan.

 

Én a magam részéről elkezdtem ezt a „dokumentálást”, nem passzív hanem aktív formában.

 

Legutóbb a Kúria főtanácsadójának a munkásságát elemeztem:

Probléma ismertetés és megoldási út az Igazságügyi bizottságnak

http://www.mek.oszk.hu/22700/22795/22795.pdf

 

Azonban nem csak a Kúria főtanácsadója, hanem a PSZÁF is becsapta a Kúriát:

A PSZÁF alaposan félrevezette 2013-ban a Kúriát - értékelés 2021-ben

https://mek.oszk.hu/22300/22368/22368.pdf

 

Tételesen a félrevetések hatása:

A Kúria valótlan állításai

http://mek.oszk.hu/18300/18356/18356.pdf

 

 

Összefoglaltam, a parlamenti pártok álláspontjait – valamint itt olvasható az Adóskmara 12 pontja:

A Parlamenti pártok tervei 2022 előtt

https://mek.oszk.hu/22600/22658/22658.pdf

 

Akit pedig érdekel valóban az Adóskamara…

Adóskamara dokumentumok 2018. Q1-Q2

https://mek.oszk.hu/18500/18504/18504.pdf

 

Szabó József - Hiteles Mozgalom