Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ki hazudik? Csányi S. vagy Király J.?

2019.04.18

ki-hazudik---kep.png

 

„Csányi Sándor, kijelentette, az OTP Bank nemcsak megfelelő tájékoztatást adott, hanem a legtöbb esetben próbálta rábeszélni az ügyfelet a forinthitelre, és ebből sok esetben majdnem sértődés lett.”

https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/15/csanyi-sandor-otp-devizahitel-tajekoztatas/

 

https://www.azenpenzem.hu/cikkek/ezt-mondja-csanyi-a-kuria-dontesere/5767/

 

 

Király Júlia – Facebook – 2019.04.10.

Soron kívül! Az OTP bank elnöke és a csalóka emlékezet


Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója igen emlékezetes beszédet tartott a Bankszövetség 30. születésnapján (lásd például: https://www.portfolio.hu/…/csanyi-5000-milliard-hianyzik-a-…). A múlt számos érdekes, tanulságos tényét felsorolta, ám emlékezete néhol megcsalta.


Álltása szerint: „A devizahitelezés az akkori bankfelügyelet és az MNB engedélyével került bevezetésre, és ezt követően is hibát követtek el azzal, hogy még verbálisan sem óvták a szereplőket a devizahitelektől.”


Az állítás sajnálatos módon köszönőviszonyban sincs a tényekkel. Az Országgyűlés 2001-ben fogadta el az EU joganyag harmonizációja keretében a devizakorlátozások megszüntetéséről szóló törvényt (2001. évi XCIII. törvény értelmében). Járai Zsigmondnak (a jegybank akkori elnökének) és Szász Károlynak (a pénzügyi felügyelet akkori elnökének) ehhez sok köze nem volt, nem is lehetett, hiszen a szabad tőkeáramlás kimondása az uniós csatlakozás előfeltétele volt. Így aztán engedélyezni sem kellett nekik semmit, a törvény hatályba lépésétől kezdve magyar ember nemcsak hogy fizethetett bárhol devizával, tarthatott magánál annyi devizát, amennyit csak akart, de hitelt is vehetett fel devizában.


Engedélyezésre az MNB-nek amúgy sem volt semmilyen jogosítványa: se betiltani, se engedélyt adni nem tudott, sajnálatos módon még szabályozni sem. Ezért aztán éveken át (úgy Járai mint 2007-től Simor alatt) reménytelenül bombázta a szabályozó hatóságot (nevezetesen a Pénzügyminisztériumot) különböző, a devizahitelezést korlátozó javaslataival. Mivel mást nem tehetett, legalább a „verbális intervenció” fegyverével próbált hadakozni: konferenciákon, lakossági ügyfél-tájékoztatókon, a felügyelettel közös kiadványokban hívta fel a figyelmet a devizahitelezés kockázataira (ezek az OTP elnökének szavaival ellentétben ellenőrizhető tények).

 


Nem állítható, hogy a születésnapját ünneplő Bankszövetség különösebben örült volna ezeknek a kezdeményezéseknek. A most emlékezetét nem kellően frissítő OTP elnök-vezérigazgató akkoriban kifejezetten ledorongolta a jegybank alelnökét, hogy ügyfeleit megpróbálja elriasztani a kiváló, biztonságos – eufemisztikusan világhitelnek keresztelt – japán jen hiteltől. E vita elhúzódott közöttük, mint arra az elnök-vezérigazgató ünnepi beszédében is utalt, megemlékezve arról, hogy a szerinte is fontos küldetést teljesítő Bankárképzővel számos vitájuk volt az évek alatt. Igen, például mikor e sorok írója, 2007 előtt, mint a Bankárképző vezérigazgatója, majd mint a jegybank alelnöke minden konferencián, minden hozzászólásában a devizahitelezés túlfutását, a bankok kockázat alapú versenyét tartotta a fő veszélynek. Ellentétben az elnök-vezérigazgatóval.

 

Csányi Sándor:

„A prudenciális hatóságoknak nem kellett volna engedélyezniük a devizahitelezést. A devizahitelezés az akkori bankfelügyelet és az MNB engedélyével került bevezetésre, és ezt követően is hibát követtek el azzal, hogy még verbálisan sem óvták a szereplőket a devizahitelektől. A legnagyobb hiba pedig az volt, hogy a lakosságot senki sem készítette fel a banki termékek kockázataira.”

 

https://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/csanyi-5000-milliard-hianyzik-a-banktulajdonosok-zsebebol.319967.html

 

 

Király Júlia:

Ahogy a devizahitelezés kezdett felfutni, a jegybank már reagált. A 2003-as stabilitási jelentés kiemelt üzenetei között szerepelt: "A lízingcégek lakossági devizahitelei az árfolyamkockázatot hitelkockázattá transzformálják."

Ettől kezdve valamennyi stabilitási jelentésben valamilyen formában előkerült a devizahitelek kockázata, és a jegybank több szabályozási javaslatot is megfogalmazott.

 

A privátbanki üzletágban már 2001-től jelen volt - de a mértéke természetesen elhanyagolható volt, és a kockázata is, ugyanis csak jelentős deviza-vagyonnak vagy deviza jövedelemmel rendelkező ügyfelek vehettek fel devizahitelt.

 

Az első privátbankon kívüli, igazi lakossági svájci frank alapú hitelt a Postabank akkori lízingcége nyújtotta. Amikor 2002-ben Singlovics Bélával átvettük a Postabankot - és egy év múlva 101 milliárd forintért sikerrel értékesítettük az Erste Banknak - egyik első lépésünk volt ennek a hitelnek a korlátozása, mert már akkor világosan láttuk, és hirdettük minden fórumon a devizahitelek kockázatait. Emlékszem, ezekben az években a Lízingkonferenciákon mindig felhívtam a figyelmet, hogy rossz vége lesz a deviza alapú autólízingnek. A lízingesek mindig le is hurrogtak, rámutatva, hogy egy-két ezer forint törlesztőrészlet növekedés nem a világ.

 

Amikor 2004-re megszűnt a tömeges lakáshitel támogatás, a bankok nagyüzemre kialakított hitelgyárai ráharaptak erre az olcsó piaci konstrukcióra. Devizaforrás bőven és olcsón volt a piacon - az árfolyamkockázat meg nem látszott vészesnek, hiszen már a láthatáron volt az eurócsatlakozás.

 

Az MNB-n belül akkoriban az általános vélemény az volt, hogy mivel megindult a költségvetési konszolidáció, az ország kockázata csökkent, így a devizahitelek volumene sem akkora veszély már. Annyit sikerült elérni, hogy megpróbáltunk a Felügyelettel közös felhívást kiadni a devizahitelek veszélyeiről. Az elhúzódó egyeztetések miatt ez csak 2008 tavaszára készült el. Addigra már dübörgött a devizahitelgyár.

 

Mint a pénzügyi stabilitásért felelős alelnök számos fórumon beszéltem a devizahitelezés kockázatairól, nem említve a banki felsővezetőkkel - köztük Csányi Sándorral - folytatott prudenciális beszélgetéseket. Csányi úr akkor még kioktatott, hogy ne akarjam az ő ügyfeleit az olcsó és jó hitelektől megfosztani. Mára már másképp emlékszik.

 

(részletek)

 

https://www.portfolio.hu/finanszirozas/hitel/kiraly-julia-a-devizahitelekrol-maskepp-emlekszem-mint-csanyi-sandor.320985.html