Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


JOGÁLLAMISÁG? - tegyünk érte !

2018.10.12

jogallamert-kozl---kep.png

 

A JOGÁLLAMÉRT EGYESÜLET

 

DEVIZAHITELES KIÁLTVÁNYA

 

2018. OKTÓBER 11.

 

 

JOGÁLLAMÉRT EGYESÜLET VEZETŐSÉGE

 

HIVATALOS JOGI ÁLLÁSPONTJA

 

A KÚRIA 2018 OKTÓBER 10 -ÜLÉSÉN

 

AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG

 

2018 SZEPTEMBER 20. NAPJÁN HOZOTT

 

ÍTÉLETÉRE KIADOTT ÉRETLMEZÉSI KÉRDÉSEKRE

 

 

1. A Jogállamért Egyesület álláspontja szerint a Kúria 2018. október 10. i ülésén az Európai Bíróság által a C-51/17. számú ügyben 2018. szeptember 20. -án hozott ítéletére vonatkozóan hozott értelmezési kérdések egy része csúsztatás, és az Európai Unió Bírósága 2018 szeptember 20.-án hozott ítélete tényleges jogi tartalmának elmosására irányuló szándékot mutat,

 

2. A Jogállamért Egyesület álláspontja az. hogy a jogállamiság érvényesülése, érvényesítése érdekében a magyar bíróságok kötelesek alkalmazni az Európai Unió által hozott bírósági döntéseket különösen akkor, amikor valamelyik peres fél az Európai Unió szabályira, az Európai Unió Bírósága ítéleteire a peres, vagy peren kívüli eljárásban jogalapként, jogi tényként hivatkozik.

A Jogállamért Egyesület emlékezetet arra, hogy Magyarország Országgyűlése 2007. december 22. napján elfogadta a 2007. évi CLXVIII törvényt, az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló Lisszaboni Szerződést.

2007. évi CLXVIII. törvény 4. cikk 17. pontja rögzíti az Európai Unió szabályainak elsőbbségét a magyar nemzeti jogszabályokkal szemben a következő törvényi szöveggel:

„2007. évi CLXVIII. törvény 4. cikk 17. Nyilatkozat az uniós jog elsőbbségéről

A Konferencia emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bírósága állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően a Szerződések és a Szerződések alapján az Unió által elfogadott jogi aktusok az említett ítélkezési gyakorlat által megállapított feltételek szerint a tagállamok jogával szemben elsőbbséget élveznek.

A Konferencia továbbá úgy határozott, hogy a Tanács Jogi Szolgálatának az európai uniós jog elsőbbségéről szóló, a 11197/07 (JUR 260) dokumentumban foglalt véleményét csatolja e záróokmányhoz:”

 

3. A Jogállamért Egyesület álláspontja az, hogy az Európai Unió Bírósága által 20 a C-51/17 es számú ügyben 2018. szeptember 20. napján hozott ítélet 4. pontja alapján a fogyasztói szerződéseket, így a fogyasztói kölcsönszerződéseket is, a szerződés megkötésekor fennálló, a szerződés megkötésével kapcsolatos összes körülményre, valamint a szerződés összes többi feltételére hivatkozva kell, az eljáró magyar bíróságoknak értékelniük.

 

3.1.A Jogállamért Egyesület emlékezetet arra, hogy a deviza kölcsön szerződések megkötésének idején 2003 évtől 2011. évig, sem egyetlen Kúria Polgári Jogegységi Határozat nem volt hatályban, sem pedig az úgynevezett DH1 és DH 2 törvények -a2014. évi XXXVIII törvény, a 2014. évi XL-törvény- nem voltak hatályban.

 

3.2.A Jogállamért Egyesület felhívja a figyelmet arra, hogy a jogállamiság képezi minden korszerű alkotmányos demokrácia gerincét.

A jogállamiság a tagállamok és az Unió közös alkotmányos hagyományaiból származó alapvető elvek egyike, és ekként az Unió alapját képező legfontosabb értékek egyike, amit az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke, valamint a Szerződés és az Európai Unió Alapjogi Chartájának preambulumai is megerősítenek. Ezért az EUSZ 49. cikke szerint a jogállamiság tiszteletben tartása az uniós tagság előfeltétele. A demokrácia és az emberi jogok mellett a jogállamiság továbbá egyike az Európa Tanács azon három pillérének, amelyet belefoglaltak a az emberi jogok európai egyezményének (EJEE) preambulumába.

A jogállamiság elve fokozatosan a modern alkotmányjognak és a nemzetközi szervezeteknek (ideértve az Egyesült Nemzeteket és az Európa Tanácsot) a közhatalom gyakorlásának szabályozására irányuló domináns szervezeti mintájává vált. A jogállamiság biztosítja, hogy valamennyi közhatalmi aktus törvényes korlátok között, a demokrácia és az alapvető jogok értékeinek megfelelően, valamint független és pártatlan bíróságok felügyelete mellett valósuljon meg.

Nemzeti szinten a jogállamiságból származó elvek és normák pontos tartalma elérhet egymástól, az egyes tagállamok alkotmányos rendszerétől függően. Mindazonáltal az Európai Bíróság (a továbbiakban: a Bíróság) és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlata, valamint az Európa Tanács által összeállított – különösen a Velencei Bizottság szakismeretére építő – dokumentumok megadják ezen elvek nem teljes körű felsorolását, és ezáltal meghatározzák az EUSZ 2. cikkének megfelelően az Unió közös értékének minősülő jogállamiság lényegi jelentését.

Az említett elvek közé tartozik a törvényesség, ami az átlátható, elszámoltatható demokratikus és pluralista törvényhozási eljárást hordozza magában; a jogbiztonság; a végrehajtó hatalom önkényességének tilalma; a független és pártatlan bíróságok; az alapvető jogok tiszteletben tartására is kiterjedő hatékony bírósági jogorvoslat; valamint a törvény előtti egyenlőség.

 

3.3. A jogállamiság tartalmi részét jelenti a visszamenőleges jogalkotás tilalma.

A visszamenőleges jogalkotás tilalma azt is jelenti, hogy a szerződések létre nem jöttének, érvénytelenségének vizsgálatakor az adott szerződés megkötésének időpontjában hatályban volt jogszabályok, -jogi környezet- alapján szabad csak vizsgálni az adott szerződés érvénytelenségét.

Ezen alapelvet rögzíti a C-51/17 -es számú jogerős döntés 4. pontja, és az Európai Unió Unió Bíróság c-186/16. számú jogerős döntése 3. pontja is.

 

4. A Jogállamért Egyesület álláspontja az, hogy az Európai Unió Bírósága által a C-51/17 es számú ügyben a 2018. szeptember 20. napján hozott ítélet a Kúria Polgári Jogegységi Döntéseivel eddig a kölcsönfelvevő adósok jogi igazságának kiderítését korlátozó szándékot megszüntette azzal, hogy a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályok szerinti vizsgálatot írta elő a bíróságok számára.

A Jogállamért Egyesület álláspontja az, hogy perújítást kezdeményezhet valamennyi olyan deviza adós, aki a devizaszerződésre vonatkozóan indított peres eljárásban az előterjesztett kereseti igényét a bíróság Kúria Polgári Jogegységi Döntéseire való hivatkozással utasította el.

 

 

Budapest, 2018. 10. 11.

 

Balog István elnök

Jogállamért Egyesület

 

-----------------   MOZDULJ !!!     -------------

 

A Jogállamért Egyesület több napos megmozdulást szervez az Adóskamarával együttműködve Budapesten 2018. október 14 és 22. között!!!

 

További információk:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/rendezveny/mozdulj-----oktober-14-22..html