Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


JÓERKÖLCS

2015.05.17

Kérlek, szép lassan olvasd, és értelmezd:

 

 

A devizaárfolyam változása

a kölcsönszerződést kötő felek számára

előre beláthatatlan kockázatot jelent.

 

 

Ennek a kockázatnak a viselésére

a hitelintézetek a vagyoni helyzetüknél fogva

lényegesen nagyobb képességgel rendelkeznek,

mint a fogyasztói kölcsönöket igénybe vevő magánszemélyek.

 

 

Emiatt a fizetési kötelezettség összegének

devizaárfolyam változáshoz kötése olyan módon,

hogy a devizaárfolyam emelkedésének kockázatát

az adós korlátozás,

felső értékhatár nélkül köteles viselni,

az adós hátrányára jelentősen megbontja

a szerződő felek érdekegyensúlyát.

 

 

Az olyan kölcsönszerződés,

amelyik az árfolyamváltozás kockázatát

felső értékhatár meghatározása nélkül,

korlátlanul az adósra hárítja,

ezáltal az alperes hátrányára

jelentős mértékben megbontja

a szerződő felek érdekegyensúlyát,

nem egyeztethető össze

a társadalom általános értékítéletével,

általános erkölcsi normát sért,

emiatt nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik.

 

 

A peres felek kölcsönszerződése

nem állapítja meg a felperesek

árfolyamkockázat viselésének felső határát,

hanem az árfolyam emelkedés kockázatát

korlátozás nélkül

a felperesekre hárítja.

 

 

Ezért a szerződés

nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik,

és a Ptk. 200. § (2) bekezdés

második mondata alapján

semmis.

 

 

 

Budapest, 2013. december 12.

 

 

Világhyné Dr. Böcskei Terézia

Dr Lente Sándor

Dr. Csóka István s. k.

 

Ez a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete!

 

6.Pf.20.353/2013/4.

 

 

Mindenképpen meg kellett akadályozni, hogy ilyen és ehhez hasonló ítéletek szülessenek hazánkban!

 

joerkolcs---kep.jpg

 

 

Ezért aztán…

 

 

A deviza alapú kölcsönszerződés

mint szerződéstípus önmagában amiatt,

hogy a kedvezőbb kamatmérték ellenében

az árfolyamkockázat az adósnál jelentkezik,

nem ütközik jogszabályba,

nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe

 

A bírói gyakorlat szerint jóerkölcsbe ütközik

az a szerződés, amelyet ugyan a jog nem tilt,

de az azzal elérni kívánt cél,

a vállalt kötelezettség jellege

vagy azért ellenszolgáltatás felajánlása,

illetve a szerződés tárgya,

az általánosan elfogadott erkölcsi normákat,

szokásokat nyilvánvalóan sérti,

ezért azt az általános társadalmi megítélés

egyértelműen tisztességtelennek minősíti.

 

A jóerkölcs tehát egy olyan absztrakt fogalom,

amely a társadalom általános értékítéletét,

általános erkölcsi felfogását fejezi ki.

 

A szerződéses konstrukcióból származó

árfolyam kockázatot az adós szempontjából

kiegyenlíthette az az előny,

amely az alacsonyabb kamatban

és törlesztőrészletben mutatkozott,

tehát mindkét fél realizálhatott

számára fontos előnyöket,

az aktuális gazdasági,

üzleti érdekeinek megfelelően.

 

Így tehát az adóst terhelő árfolyamkockázat

 nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközőnek

nem tekinthető.

 

A deviza alapú kölcsönszerződések megkötésekor

ezeket a szerződéseket a társadalom nem ítélte el.

A szerződéskötést követően bekövetkezett,

a fogyasztóra hátrányos változások

pedig nem eredményezhetik

a szerződés jóerkölcsbe ütközés miatti

érvénytelenségét.

 

 

 

Ez a Kúria 6/2013. számú PJE határozata!

 

A Kúria egy szinttel van feljebb mint az Ítélőtábla.

 

A Kúria határozata kötelező minden perben, minden bíró számára!

 

Azóta bíró nem állapíthatja meg, hogy a devizahitelezés jó erkölcsbe ütközik!

 

Hiába terjeszt elő az adós bizonyítékokat, adatokat, tényeket a pere során a bírónál. A bíró nem tehet semmit, kötelezi a jogegységi határozat. Olyan mintha törvény lenne!

 

Elvileg lehet fordulni az Alkotmánybírósághoz panasszal… Én és több száz társam megtette, de sajnos…. hiába.

 

Nem véletlen, hogy a könyvem címlapján a Kúria épületében lévő Igazság szobra van… A Kúria több döntését ismertetem és megmutatom, milyen szempontok alapján született. A történések bemutatása a célja a könyvnek. Ez a most megmutatott disznóság nem szerepel benn.

 

A Kúria tehát állítja: „a szerződéseket a társadalom nem ítélte el”.

 

 

És most, kezedben az elszámoló levéllel,

Te hogy vélekedsz? Mire vagy hajlandó a családodért,

a jövődért?

 

 

 

Mit teszel, hogy a Hatalom számára nyilvánvaló legyen:

a társadalom elítéli a devizahitelezést!

 

 

A Kúria az Ítélőtábla döntése után pár nappal egyből határozatot hozott:

 

Kúria, Budapest, 2013. december 16.

 

Dr. Darák Péter a jogegységi tanács elnöke
Dr. Vezekényi Ursula előadó bíró
Dr. Kemenes István előadó bíró
Dr .Almásy Mária bíró
Dr. Baka András bíró
Dr. Bartal Géza bíró
Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró
Dr. Csentericsné dr. Ágh-Bíró Ágnes bíró
Dr. Csiki Péter bíró
Dr. Csőke Andrea bíró
Dr. Csűri Éva bíró
Dr. Erőss Monika bíró
Dr. Farkas Attila bíró
Dr. Harter Mária bíró
Dr. Havasi Péter bíró
Dr. Kiss Gábor bíró
Dr. Kollár Márta bíró
Dr. Kovács Zsuzsanna bíró
Dr. Kőrös András bíró
Dr. Madarász Anna bíró
Dr. Makai Katalin bíró
Dr. Mészáros Mátyás bíró
Dr. Mocsár Attila Zsolt bíró
Dr. Molnár Ambrus bíró
Dr. Orosz Árpád bíró
Dr. Osztovits András bíró
Dr. Pataki Árpád bíró
Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes bíró
Dr. Puskás Péter bíró
Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró
Dr. Szabó Klára bíró
Dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet bíró
Dr. Szűcs József bíró
Tamáné dr. Nagy Erzsébet bíró
Dr. Török Judit bíró
Dr. Udvary Katalin bíró
Dr. Varga Edit bíró
Dr. Wellmann György bíró
Dr. Zámbó Tamás bíró
a jogegységi tanács tagjai.

 

 

Nincs vége a történetnek....

 

 

devizahitel-hol-az-igazsag---jpg.jpg