Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Igazságosnak kell-e lenniük a törvényeknek?

2016.05.21

A XX. században Európában két olyan diktatórikus rendszer is létezett, amelyben emberek tömegei pusztultak el létező és érvényes jogszabályok alapján. Akár a német Harmadik Birodalomra, akár a Szovjetunióra és a többi kommunista diktatúrára gondolunk, igaz az állítás: ezekben az államokban a törvényhozás szabályos módon törvényeket alkotott, ezek a törvények azonban túlnyomórészt igazságtalanok voltak.

 

Felmerül a kérdés: igazságosnak kell-e lenniük a törvényeknek, vagy ez a követelmény csupán a bírósági ítéletekkel szemben merülhet fel?

 

A kérdésre adott egyik legszebb elméleti válasz Gustav Radbruch tollából származik.

 

A második világháborút követően megjelent „Törvényes jogtalanság és törvény feletti jog” című művében dolgozta ki a róla elnevezett formulát, amelynek kiindulópontja, hogy a pozitív, írott szabályban rögzített és a hatalomtól származó jog akkor is elsőbbséget élvez, ha tartalmilag igazságtalan és célszerűtlen. A radbruchi formula szerint azonban, ha a tételes jognak az igazságossággal való ellentéte elviselhetetlen mértékűvé válik, azt jogtalannak kell tekinteni, s ilyenkor a törvénynek mint igazságtalan jognak az igazságosság előtt meg kell hátrálnia.

 

Álláspontja szerint lehetetlen pontos határvonalat húzni a törvényes jogtalanság és a jogtalan tartalom ellenére még hatályos törvény közé, azonban ahol nincs törekvés az igazságosság magvát alkotó egyenlőség biztosítására, ott a törvény nemcsak helytelen jog, hanem egyáltalán a jogi jellege is hiányzik.

 

A jogbiztonság és igazságosság viszonyának problémája hazánkban a kilencvenes évek elején, az ún. igazságtételi törvény kapcsán merült fel. Ennek lényege az volt, hogy az elévülésre vonatkozó szabályok módosításával kívánták elérni azt, hogy a kommunista diktatúra alatt elkövetett olyan bűntettek miatt is indulhasson utólag eljárás, amelyek elkövetőit akkor politikai okokból nem büntették meg. Az elfogadott törvény előzetes normakontrollját kérte az akkori köztársasági elnök az Alkotmánybíróságtól, amely a törvényt megsemmisítette.

 

A magyar Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jogbiztonság előrébb való, mint az igazságosság.

 

A 11/1992. (III. 5.) AB határozat szerint: „Az adott történelmi helyzetet a jogállam keretein belül és annak kiépítése érdekében figyelembe lehet venni. Nem lehet azonban a történelmi helyzetre és a jogállam megkövetelte igazságosságra hivatkozva a jogállam alapvető biztosítékait félretenni. Jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani. A mindig részleges és szubjektív igazságosságnál a tárgyi és formális elvekre támaszkodó jogbiztonság előbbre való.”

 

Ez azonban további kérdéseket vet fel:

vajon meddig érvényesülhet egy igazságtalan jogszabály, vajon nem veszti-e el a társadalom a bizalmát a nyilvánvalóan igazságtalan jogrendszerben, és ha igen, meddig létezhet tovább a jogbiztonság?

 

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_magyar_buntetojog/ch01s05.html

 

GONDOLJATOK

AZ IGAZSÁGTALAN ELSZÁMOLÁSI TÖRVÉNYEKRE

ÉS A

TÖRVÉNYNEK TEKINTETT

IGAZSÁGTALAN JOGEGYSÉGI HATÁROZATOKRA !!!

 

 

radbuch-formula---kep.png

http://buntetojog.info/mi-a-buntetojog/a-buntetojog-alapelvei/