Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hiteles Mozgalom a Kúria konferenciáján (5. rész)

2012.11.28

 Tisztelt Dr. Vezekényi Ursula bírónő!

            Tisztelt Kúria!

 

Sajnos nem volt lehetőségem befejezni az elkezdett hozzászólásomat, nagyon röviden szeretném összefoglalni azt amire nem maradt időm a konferencián.

Több százezer deviza nyilvántartású forintszerződés tartalmaz olyan szerződési pontokat, melyek nem valós tényeken alapulnak. Azért vannak csak a szerződésekben, mert a szerződést író bankok beleírták a szerződésbe.

 A tervezett Kúriai anyagban szerepel:

„A Hpt. 210. § (4) bekezdésének a) pontja rögzíti továbbá azt, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra a szerződésben foglalt, a kamat, díj vagy költség mértékére hatást gyakorló ok alapján kerülhet sor; a c) pont szerint az adott kamatra, díjra vagy költségre kihatással bíró ok-okozati feltételeket együttesen, tényleges hatásuk arányában kell figyelembe venni; míg a d) pont a díj és költség emelésének éves maximumát határozza meg.”

Értelmezésünk a fenti idézet azt jelenti, hogy  egy költség csak akkor emelhető, ha van olyan korábban meghatározott, és előre leírt körülmény mely tényleges hatással van a költségre.

Mi van akkor, ha a már a költség is csak elméleti, valójában semmi sem áll mögötte, így semmilyen körülmény sem befolyásolhatja, indokolhatja emelkedését.

 

Ettől még a költség felszámítása jogos az aláírt szerződés alapján?

Csak a költségemelkedés mögött kell „hatást gyakorló oknak lenni”?

A költség felszámítása mögött nem kell teljesítésnek lenni?

Kérjük ez ügyben a Kúria állásfoglalását.

 

Több százezer szerződésben fizetnek a kiszolgáltatott ügyfelek kezelési költséget, melyekkel szemben semmilyen szolgáltatás sem áll. Fizetnek deviza vételi és eladási árfolyam közti költséget, miközben egyáltalán nincs az ügyfelek számára deviza művelet, a bankok olyan képletekkel számolnak, melyben egy év hol 360 nap, hol 365 nap. Természetesen úgy van összeállítva a képlet, hogy ez az elszámolás a banknak bevételt, az ügyfélnek kiadást jelent. A példákat hosszasan tudnánk sorolni.

Mindezeket a költségeket  csak azért számolhatja fel a bank mert alá van írva a szerződés?

 Egy „hatalmasság” és egy fogyasztó között kötött szerződésről van szó!

 

Egy kiszolgáltatott fogyasztóval bármit alá lehet íratni? A bank teljes mértékben tisztában volt azzal, hogy a szerződéseket senki sem ellenőrizheti. Sem az egyedi szerződést, sem az ÁSZF-t, sem az Üzletszabályzatot.

2012-ben Magyarországon az a jóhiszemű és erkölcsös üzleti viselkedés, hogy az erősebb, szakmailag tájékozottabb fél ott csapja be a másikat ahol csak tudja? Miért nem vigyáz a másik magára? Miért nem veszi észre a csapdákat?

 Magyarország két hatalmi ága már közel két éve kimondta, a bankok megtévesztettek és becsaptak egymillió magyar állampolgárt.  A bankszektor egyrészt elismerte a felelősségét és elfogadta a végtörlesztést, az ezzel járó költséget, másrészt elképesztő módon intézkedett arról, hogy a lehető legkevesebben élhessenek vele. Intézkedett arról, hogy a legkevesebben menekülhessenek a "deviza"hitel csapdájából.

A harmadik hatalmi ág meg erről az egészről mintha nem akar tudomást venni!

Évekig húzódnak a perek azzal, hogy melyik szintű bíróság jogosult eljárni, illetve az egész macera egyáltalán bírósági vagy PSZÁF hatáskör? A bíróságok sorra dobják vissza a beadott kereseteket, óriási illeték kiszabásával, ezzel is megfélemlítve a lakosságot a perek megindításától.

A bankszektor folyamatosan vezeti félre a bíróságokat, mert tudja, hogy a bíróknak fogalmuk sincs arról, mi a THM szerepe, mi az „árfolyamrés” és az „árfolyam emelkedés” valamint mi a kettő közti különbség?

 A bíróság, mint szervezet, Magyarország egyik legfontosabb hatalmi ága.

Véleményünk szerint nem korlátozhatja tevékenységét, nem alakíthatja a tevékenységét a bankrendszer elvárásainak megfelelően.

Az alaptörvény ezt nem teszi lehetővé:

 „Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése” - Alaptörvény Hitvallás

 

„Magyarország védelmezi állampolgárait.” - Alaptörvény G cikk

 

„Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.” - Alaptörvény R cikk 

 

„Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.” - Alaptörvény C cikk

 

Az állam részéről két hatalmi ág már megtette a szükséges lépések egy részét. Ezek leginkább időben előre mutató lépések. A jelen helyzet megoldása most kizárólag a bíróságok kezében van! 

Tisztában vegyünk vele, hogy ez egy szokatlan feladat a bírók részére. A megalapozott döntésekhez a korábban megszerzett jogi ismeretek, bírói tapasztalatok nem elegendőek. Nap mint nap észlejük, hogy a bírók nem felkészültek, tanácstalanok. Ismerjük, hogy a bírók túlterheltek, egyszerre nem ritkán száz esetet is visznek. Ez viszont nem lehet magyarázat.

Meg kell oldania a bíróságok vezető szerveinek, köztük a Kúriának, hogy felkészüljenek a bírók, hogy el tudják látni feladatukat. Tudjuk, hogy az első lépés megtörtént. Sajnos ez kevés, nem elegendő.

 Jelenleg társadalmi katasztrófa van Magyarországon. Olyan katasztrófa, mely nem volt az elmúlt 50 évben.

 Ezt a helyzetet a bankrendszer okozta azzal, hogy nem tanúsított önmérsékletet, visszaélt hatalmi helyzetével, nem kontrolálta saját tevékenységének következményeit, kizárólag csak az elérhető hasznot nézte.

 Tudjon, miként viszonyult az elmúlt évek intézkedéseihez (végtörlesztés, referencia kamatozású szerződések, átlátható árazású szerződések). A bankrendszer saját maga hozta létre a jelenlegi helyzetet, senkire sem mutogathat, senkivel sem oszthatja meg a felelősséget. Több alkalma is volt, hogy enyhítse a saját maga okozta kárt. A kárenyhítéssel nemhogy csak nem élt, hanem tovább fokozta azt. A bankrendszernek viselnie kell az általa okozott kár megtérítésének költségeit. Semmit sem tett a kár enyhítése céljából. Az egyedüli felelősség a bankrendszeré!

 A lakosság évente több százezermilliárd forintnyi összeget veszít a csalárd szerződések által, hamarosan több százezren elveszítik otthonukat, több tízezren külföldre menekültek már, több ezren pedig a halálba.

 Számunkra elfogadhatatlan a perek elhúzása, a Kúria önkorlátozása.

 Elborzasztva tapasztaljuk, hogy a PSZÁF, a GVH mindig talál olyan jogszabályt, melyre hivatkozva kivonja magát attól a feladat alól melyre óriási szükség lenne. Most meg azt tapasztaljuk, hogy a Joggyakorlat-elemző csoport is korlátozva van. Miért?

 

Köszönöm, hogy meghallgattak.

 

Budapest, 2012.11.28.

 

Szabó József - a Hiteles Mozgalom egyik alapítója