Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hiteles Mozgalom a Kúria konferenciáján (1. rész)

2012.11.27

  HITELES MOZGALOM KÖVETKEZIK

 PARANCSOLJON

 

Jó napot kívánok, üdvözlök mindenkit!

Szabó József vagyok.

Hárman fogunk hozzászólni, kérnék szépen 3 percenként egy jelzést, hogy nehogy túl lépjük az időkeretet (megj: szervezetenként összesen 10 perc volt biztosítva).

MEG LESZ

Gyakorlatilag hónapok, évek telnek el jelenleg most már azzal, hogy a bíróságok nem tudnak alapvető kérdésekben dönteni. Nagyon hasznosnak tartjuk ezért azt, hogy a Kúria állásfoglalást fog kifejteni és kiadni. Talán elősegíti azt, hogy a perek egy kicsikét gyorsabban haladjanak az alsóbbrendű bíróságokon.

Jelenleg kérdés, kérdés volt éveken hónapokon keresztül, hogy egyáltalán jogosult-e a bíróság  megvizsgálni a szerződéseket? Ott a PSZÁF, a PSZÁF hatáskörébe tartozik.

A PTK-t be kell-e tartani a bankoknak? Vagy elég ha betartják a http-t?

„Mutassa meg a szerződésben, melyik pont melyik törvényi pontnak  nem felel meg?” –ez szokott lenni általában a kedvenc kifejezése banki ügyvédeknek.

„Aláírta a szerződést, most mit akar?” – ez a másik kedvenc kifejezésük.

Üdvözöljük, hogy megjelent az anyagban az, hogy a pénzintézetek mint hatalmasság szerepelnek és hatalmassággal bíró jogokat biztosít nekik a jogrendszer.

Több pontot leírtunk, mely jellemzi a szerződéseket, ezeknek nagy részéről nem tudunk most beszélni, mivel nem tartozik a jelenlegi tárgykörbe.

Szeretnék most egy idézetet ismertetni, azért, hogy tudjuk, miről beszélünk.

Kovács Levente a Bankszövetség főtitkára egy rádió műsorban kifejtette, hogy „más a szerződés jogszerűsége és más az érthetősége”.

Ez elég nagy felzúdulást fejtett ki a köreinkben.

Örülünk annak, hogy a Kúria anyaga meghatározza: ha a szerződés szövege nem érthető, akkor az semmis!

Úgy észleljük a tárgyalások során, hogy problémát jelent megállapítani a bíróságoknak, hogy mi a „hitelszerződés”, mi a „kölcsönszerződés”, és a kettő között mi a különbség. Nem lehet megállapítani a legtöbb szerződésben, hogy „devizahitelről” van szó vagy „deviza elszámolású hitelről” vagy esetleg „forintkölcsönről deviza nyilvántartással”.

A finanszírozásnak a kifejezése is kérdéses, ugyanis ha én forintban kérek pénzügyi támogatást, kölcsönt majd forintban teljesít a bank, akkor arról beszélhetünk, hogy engemet a bank forintban finanszírozott.

A finanszírozásnak egy másik köre, amikor a bank saját tevékenységét finanszírozza. Ha az én forinthitelemet, forintkölcsönömet a bank saját maga devizában finanszírozza, az a banknak a probléma köre, és nem az én probléma köröm. A banknak viszont a kockázatait kezelnie kell, ez törvényi előírás. Az ő kockázatait nem terhelheti énrám, mert erre nem ad lehetőséget a jog.

Valótlan állítások vannak a szerződésekben!

Eddig, mint említettem a banki ügyvédek azzal érveltek, hogy „aláírta a szerződést, most mit akar?”. Mindenképpen szeretnénk a Kúriától olyan véleményt kérni, hogy valótlan állítások a szerződésekben semmisek.

HÁROM PERC

Igen, köszönöm szépen...

Gondolok arra, hogy „mintha lett volna deviza váltás” és ennek ugye vannak költségei. „Mintha lett volna tájékoztatás a kockázatokról”.

Idő hiányában még csak azt szeretném felvetni, hogy lehet-e egy oknak három következménye? 

Jelenleg ezekben a szerződésekben egy oknak, annak, hogy az országnak rossz a megítélése három következménye van. Jelentkezik az, hogy a forintárfolyam romlik és többet kell fizetnünk, ugyanezen okra hivatkozva, a bankok felemelik a kamatokat, mert rossz az országnak a megítélése. Harmadrészt belekerültünk egy olyan csapdába, amely lehetetlenné teszi, hogy ha eladjuk az ingatlanunkat a befolyt összegből ki tudjuk fizetni a tartozásunkat, mivel nem kapunk annyi pénz, mint a nyilvántartott tartozásunk. Egy oknak így van három következménye.

És a legutolsó észrevételem, mivel lejárt az időm.

A kedvenc védekezése a pénzintézeteknek: „ezeket a szerződéseket a PSZÁF ellenőrizte és már réges régen szólt volna és megbírságolta volna, hogyha valami hibát követtek volna el”

Szeretném nyilvánvalóvá tenni, ha valaki nem tudná.

Ezeket a szerződéseket, melyekről mi beszélünk, senki nem ellenőrizte!

A PSZÁF-nek nincsen hatásköre ellenőrizni az Üzletszabályzatot, nincsen hatásköre ellenőrizni az ÁSZF-et, nem nézhet bele az egyedi szerződésekbe. Ezekre mind kizárólag csak a bíróság jogosult.

Ki kell jelentenünk, a bankrendszer megnyilvánulásai leginkább félrevezetik a közvéleményt, félrevezetik a bíróságokat és…

Sajnos nincs időm a többit elmondani.

Átadom a szót Bán Tamásnak, majd Filep Andrásnak.


 

ui: 3 részlet a Kúria Joggyakorlat elemző csoportjának 26 oldalas átdolgozott véleményéből

 

„Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés ütközhet jogszabályba, fogyasztói kölcsönszerződés esetén a Hpt. tételes rendelkezéseibe, másrészt lehet a Ptk szabályai szerint tisztességtelen. Mindig az adott jogviszonyra vonatkozó szabályozás szerint kell vizsgálni, hogy az adott kikötés jogszabályba ütközik-e esetleg tisztességtelen-e.”

„A Ptk. 209. §-ának (4) bekezdése – a 93/13/EGK irányelv 5. cikkének megfelelően – kimondja, hogy az általános szerződési feltétel tisztességtelenségét – tartalmától függetlenül – önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető.

Az egyértelmű és érthető megfogalmazás követelménye azt jelenti, hogy az átlagos fogyasztó számára kell a kikötésnek érthetőnek és egyértelműnek lennie.”

 „Amennyiben az igényt érvényesítő egyidejűleg a feltétel jogszabályba ütköző illetve tisztességtelen voltára is hivatkozik a Ptk. szabályaiból levezethetően helyes az a gyakorlat, miszerint az eljáró bíróságok előbb a szerződési kikötés jogszabályba ütközését vizsgálják. Ezt követően – ennek hiányában – vizsgálják és mérlegelik, hogy a szerződési feltétel jogszabályi sérelem nélkül is indokolatlan egyoldalú hátrányt eredményez, azaz tisztességtelen vagy sem.”

 

 

Ütköző Délben – Kossuth Rádió   2012.03.13. 12:30

http://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?d=005f1e0b_5044734.mp3

Kovács Levente a Bankszövetség Főtitkára

16:00

„A magyar banki szektor arra mindig nagy hangsúlyt helyezett, hogy az összes szerződése mindenkor a mindenkori jogszabálynak megfeleljen. Ezt egyébként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete folyamatosan ellenőrzi, tehát ha valamelyik bank hibát követett volna el, akkor a PSZÁF ezt már régesrég kiszúrta volna és már régesrég megbírságolta volna.

Magyarországon bank nem vezetett be olyan terméket, nem csinált olyan szerződés módosítást amit PSZÁF kifogás után életben hagyott volna.

A PSZÁF ezeket nagyon gyorsan megteszi. Tehát alapvetően  jogszerütlenség nincsen.

Én azért egy dolgot látok, jogerősen Magyarországon bank jogi pert még ügyfelekkel szemben nem vesztett el.

  

Obersovszky Péter riporter

17:55

„Ha egész egyszerűen egy ügyfél nem érti meg akkor ez a Bankszövetség álláspontja szerint – úgy kell neki?

 

Kovács Levente a Bankszövetség Főtitkára

18:03

„Nem, de hát más a jogszerűsége és más az érthetősége.”

 

 

 

A jövő héten összesíti a csoport a véleményét és továbbítja a Polgári Kollégiumnak.

A Kollégium várhatóan december közepén tárgyalja és fogadja el a csoport véleményét

 

 ...folyt köv