Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Helyzet 2014. június 27.-én.

2014.06.27

 A devizahitelesek egészen addig Európában”egyedülálló módon meg lettek mentve”, amíg a PITEE nem nyert pert az OTP ellen.

 

http://www.pszlf.com/index.php?option=com_content&view=article&id=161:a-kimentett-devizahitelesek-koezlemenye&catid=67:sajat-hirek&Itemid=58

 

 

 

Ez a per arról szólt, hogy a szerződés nem tartalmazott minden költséget. Ez jogos elvárás, ha pénzt veszek kölcsön, nem árt tudnom, mennyit kell összesen visszafizetnem. A vételi-eladási árfolyam alkalmazása okozta költség, forintra pontosan számolható a szerződés aláírásának percében.

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/nyertes-kasler-per-----forintositva.html

 

 

 

A bankok ezt a költséget elhallgatták: minél kevesebb költségről tud a kedves Ügyfél, minél kevesebb kockázatról tud a kedves Ügyfél, annál könnyebben megköti a szerződést és annál könnyebben lesz ADÓS! Adós, élete végéig.

 

A kormányzati „már meg vannak mentve” hang, innét kezdve elhalkult.

 

A keletkezett jogi problémát, a „gondot” a hatalmi ágak úgy orvosolták, hogy kimondták a szerződés semmisségét…. azonban egyből beleírták azt a hiányzó információt, ami a semmiséget okozta. Hihetetlen módon 7 évvel a szerződés aláírása után beleírták a szerződésbe azt ami hiányzott, a vételi-eladási árfolyam okozata költség mutató számát, azt, hogy az árfolyamrés 1%.  Arról könnyedén elfeledkeztek, hogy a felmerülő költséget is kell a szerződésnek tartalmaznia….

Az 4+1 hatalmi ág (ügyészség, törvényhozás, bíróság, pénzügyi rendszer + média) megnyugodott. „Elegánsan” megoldották a problémát, azt hogy több százezer szerződés semmis az árfolyamrés költségének elhallgatása miatt, jogi trükkel kilőtték.

 

Az ebben az ügyben a Kúriának írt felvetéseinkre soha sem kaptunk választ.

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/negy-kerdes-a-kuriahoz-2013-07-08.html

 

A hihetetlen és elképesztő módon öt évig tartó Kásler-Otp perben nem tudta végül elkerülni a bíróság, hogy kimondja: nincs sem deviza vétel és nincs deviza eladás sem, a bank és az adós szerződéses kapcsolatában. Ez tisztességtelen feltételnek számít, ezt a szerődési pontot törölni kell a szerződésből.

 

Adva van tehát egy helyzet: egyrészt a bank jogtalanul felszámít egy költséget, TISZTESSÉGTELENSÉG és ugyanez a bank az adósra háruló költséget elhallgatja, ami SEMMISSÉG.

 

TISZTESSÉGTELENSÉG esetén a szerződés tovább él a tisztességtelen pont kihagyásával (lásd az előírt MNB árfolyam használata).

 

A SEMMISSÉG az jelenti, hogy nincs szerződés. Létre sem jött. Érvénytelen.

 

Ha nincs szerződés, nincsenek szerződési pontok sem,  és így nincs benne rögzítve a devizára elszámolásra való utalás sem. Marad tisztán a forintkölcsön.

 

Az adósnak így annyit kell visszafizetnie, amit felvett forintban, levonva ebből amit már visszafizetett forintban. A kamat pedig a magyar jegybanki, azaz az MNB alapkamat. Legalábbis a bíróság így döntött ebben a perben Szegeden.

 

Nincs CHF árfolyammal felturbózott, többszörösére növelt kölcsön összeg. Megszűnik a mintha devizahitel, nincs devizában „nyilvántartás”.

 

A kölcsön összeg az a forintösszeg amit az adós kért és kapott. Pont úgy, ahogy a Polgári Törvénykönyv előírja.

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/level-a-kuria-elnokenek---2014.05.08..html

 

 

 

A SEMISSÉG megállapítása az elsődleges vagy a TISZTESSÉGTELENSÉG megítélése?

 

Komoly jogi kérdés!

A Kúria és a Kormány döntött!

 

Elsőként a tisztességtelenséget kell megítélni, majd ezt kell helyre hozni az MNB árfolyam használatával a számolásoknál. Ezáltal ki van lőve az árfolyamrés és az általa okozott költség is, és természetesen ha nincs elhallgatott árfolyamrés okozta költség, akkor az nem is okozhat semmiséget.

 

Értitek?

Zseniális, nemde?

 

Elsőként a semmiséget kivédik azzal, hogy a hiányzó adatot, információt utólag beírják a szerződésbe (a perben kérték „jogkövetkezmény levonását”).

 

Errre mit lépnek a kifosztott adósok?

 

Százával indítanak pereket a semmiségre hivatkozva, és azért, hogy ne írja be a szerződésbe utólag a hiányzó (semmiséget) okozó adatot a bíróság, nem kérték a „jogkövetkezmény levonását”.

 

http://pitee.wordpress.com/2013/09/30/keresetlevel-pkkb-reloaded-2013-10-11/

 

Mit léptek a Hatalmasságok erre a bankok védelmében?

 

Azt mondták, hogy az árfolyamrés tisztességtelen, és a kölcsönszerződések megkötése után 5-7-9 évvel megszüntették az árfolyamrést. Mintha soha nem lett volna, mintha el sem hallgatták volna soha a bankok.

 

Elképesztő? Igen! És nincs vége…

 

Ez csak egyetlen egy pont a mérgező „devizahitelek”-kel kapcsolatban, egy a nagyon sok közül.

 

A magyar társadalom, bele értve a kifosztott százezreket is, semmit sem tud erről a „védjük meg a devizaadósokat” színjátékról.

 

A sajtó, a média hallgat, nincs oknyomozó riporter, nincsenek kerekasztal beszélgetések, nincsenek fórumok érintett civilek bevonásával.

 

Van továbbra is félrevezetés, manipulálás…

 

Ui:

 

atveres---ures-zsebes-emberke.jpg 

 

A kamatemelés kapcsán.


A bankoknak a kamatokat (szaknéven kamatláb) 2-3%-kal csökkenteni kellett volna (követve a svájci pénzügyi folyamatokat), helyette a hazai bankok tisztességtelen módon emelték a kamatokat. Úgy tűnik a kormány az emelést kiiktatja.


Viszont nem írja elő a csökkentést. Legalábbis erre nincs semmi jel.


A kamatcsökkentés a CHF árfolyamemelés hatását jelentősen ellensúlyozta volna. A kormány kilövi a kamatcsökkentés lehetőségét és meghagyja a „korlátlan deviza kockázatot”, amit az adós a kedvező kamatért cserében vállalt.


A rád nézve kedvezőtlen CHF erősödést megkaptad, a kedvező kamatcsökkentést viszont nem.

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/level-a-kuria-elnokenek---2014.05.19..html

 

Itt vagy még?

 

Figyelsz?


Tovább adod?????????