Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gyalázatos törvénymódosítás

2015.11.08

 

A bankszektor jól ismert igénye az, hogy az adósok egyáltalán ne perelhessenek (tapasztaljuk hogy miként nehezíti a kormány a bankok perlését). Mi van akkor, ha az adósok mégis perelnek? Ekkor jön a pénzügyi hatalom másik igénye,  semmis szerződés esetén is devizában kelljen elszámolni az adósnak a bíróságon és természetesen kamatot is kelljen fizetnie.

 

Tehát, ha azért semmis a szerződés a szerződés, mert a bank félrevezette a fogyasztót a CHF várható árfolyamával, a devizakockázattal kapcsolatban, akkor is CHF-ben kelljen elszámolni a bíróságon.

 

A bankszektornak ez a terve először kudarcot vallott!

 

A Kúria Joggyakorlat-elemző Csoportja, a 2015. február 3-án közzé tett véleménye alapján, nem tudott egységes álláspontot kialakítani. Nem hozott tehát a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot, hanem csupán véleményt alkotott:

 

 

3.2 Mi az eredeti állapot helyreállításának a tartalma a devizaalapú pénzkölcsön, illetve hitelszerződések esetén?

 

Az eredeti állapot helyreállítása tartalmának meghatározása során a többségi álláspont szerint a felek akaratától, miszerint olyan, a forinthitelekhez képest kedvezőbb kamatmértékű devizaalapú kölcsön-, illetve hitelszerződést kívántak egymással kötni, amelynek értelmében a kirovó és a lerovó pénznem egymástól eltér, nem lehet eltekinteni. Erre figyelemmel az érvénytelen szerződés ellenére teljesített, az eredeti állapot helyreállítása körében visszatérítendő, illetve elszámolandó szolgáltatás mértéke is a kirovó pénznem (a deviza) alapján határozható meg, a teljesítés ideje és helye szerinti átváltási árfolyam alapulvételével.

 

Ez a megoldás az árfolyamkockázatot lényegében a kölcsönvevőn hagyja, tekintetbe véve ezzel azt a tényt is, hogy az árfolyam radikális megváltozása nem a szerződéskötéskor meglévő érvénytelenségi hibának, hanem az ezt követően bekövetkezett változásnak tudható be. E megoldás azonban egyidejűleg azt is biztosítja, hogy a szerződés teljes érvénytelensége ellenére se kelljen a kölcsönvevőnek a forintkölcsönök devizaalapú szerződésekhez képest jóval magasabb forintkamatához hasonlóan az in integrum restitutio keretében visszatérítendő forintösszeg után számított egyenértéki kamatot (azaz az átlagos piaci forintkamatot) viselnie. Ugyanis e megoldás szerint az egyenértéki kamat is a tőkeösszeg meghatározásához alapul vett kirovó devizanem jogi sorsát osztja, az a kirovó tőkeösszeg devizaneméhez igazodó törvényes devizakamat.

 

Kúria: "Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazhatósága kölcsönszerződéseknél (összefoglaló vélemény)"

 

http://www.lb.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny_i.pdf

 

 

Nyáron váratlan fejlemény történt!

 

Az ELTE Állam és Jogtudományi Kara  2015.07.01 –én rendezett egy konferenciát, „A fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelenségének egyes kérdései” címmel.

 

Az egyik előadó Dr. Vezekényi Ursula volt a Kúria Polgári Kollégiumának tanácselnök bírója. Közölte a hallgatósággal (köztük a Magyar Tudományos Akadémia tagjai,  Alkotmánybírók, különböző minisztériumok képviselői, Kúriai és alsóbb szinten dolgozó bírók, egyetemi tanárok, közjegyzők ... és páran civilek) hogy hamarosan a Kúria jogegységi határozatot hoz…:

„A Kúriának ebben a kérdésben előbb vagy utóbb az álláspontját ki kell fejteni… Én személy szerint azt tartanám célravezetőnek, hogy ha minél előbb lenne ebben a témában egy elvi iránymutatás, mert azt világosan kell látni, hogy a jogkövetkezményekről felállított Joggyakorlat-elemző Csoport nagyon nagy munkával, nagyon sok energia befektetéssel végül is nem tudott egységes álláspontra jutni gyakorlatilag szinte semmilyen kérdésben… Egyik vagy másik megoldás mellett lándzsát kell törni és azt kell a későbbiekben megkövetelni, hogy a bíróságok alkalmazzák.”

 

 

További részletek a konferenciáról:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/rendezveny/elte---devizahiteles-konferencia.html

 

 

Ez a jogegységi határozat azonban nem született meg, a Kúria bírái ehhez a galádsághoz már nem adták a nevüket.

 

A pénzügyi hatalom a jelek szerint nem kívánta, hogy a most ősszel kezdődő perekben a bírók önállóan, a törvények és a lelkiismeretük szerint döntsenek. Olyan bírók döntsenek, akiknek a Kúria nem adja meg az elvárt iránymutatást.

 

A bankszektor október elején elérte, hogy a kormány az autós hitelek forintosításáról szóló törvénybe belecsempéssze a bankszektor igényét kielégítő törvénymódosításokat.

 

A lényeg: teljesen semmis szerződés esetén is devizában kell elszámolni, az elszámolási törvénynek megfelelően.

 

Két korábban hozott törvényt kiegészítettek ezzel a gyalázatos törvénymódosítással:

 

 

6. Egyes tartozások forintban meghatározott követelésre váltása

 

15. § (1) A fogyasztónak a pénzügyi intézmény által felmondott - de a pénzügyi intézmény vagy a vele összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézmény által késedelmes követelésként még nyilvántartott, az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás szerint megállapított - deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésből eredő tartozása összegét a pénzügyi intézmény 2015. február 1. napjával

a) a 2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy

b) a 2014. november 7. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyama

közül a fogyasztó számára kedvezőbb devizaárfolyamon forintban meghatározott követelésre váltja át.

(2) A pénzügyi intézmény az (1) bekezdésben meghatározott átváltásról és a tartozás annak megfelelően forintban fennálló összegéről - a (3) bekezdésben meghatározott lehetőségre történő figyelemfelhívás mellett - a fogyasztót az elszámolási törvény szerinti elszámolás közlésével együtt tértivevényes levélben tájékoztatja.

(2a)8 Ha az elszámolási törvény 6. § (3) bekezdése által érintett fogyasztó e rendelkezés hatálybalépéséig nem kezdeményezte a pénzügyi intézménynél az elszámolás teljesítését, akkor e fogyasztó vonatkozásában a (2) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyi intézmény a tájékoztatást az elszámolás közlésétől függetlenül, 2015. április 30. napjáig küldi meg a fogyasztó részére.

(3) Ha a fogyasztó a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belül a pénzügyi intézménynél írásban kezdeményezi, a pénzügyi intézmény köteles a forintra átváltott követelést az (1) bekezdésben meghatározott árfolyamon az eredeti devizanemben meghatározott követelésre visszaváltani.

 

6/A.9 A szerződés érvénytelensége (részleges érvénytelensége) iránti perekben alkalmazandó szabályok

 

15/A. §10 (1) A fogyasztói kölcsönszerződés érvénytelenségének (részleges érvénytelenségének) megállapítása, illetve az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása iránt indult és folyamatban lévő perekben e törvénynek a forintra váltást megállapító szabályait a fogyasztónak az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás szerint meghatározott, deviza vagy devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésből eredő tartozásának összegére is alkalmazni kell.

(2) A fogyasztónak az elszámolás fordulónapján forintban megállapított tartozását a határozathozatalig terjedő időszakban a fogyasztó által teljesített törlesztés összege csökkenti.

(3) A fogyasztói kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítása esetén a feleknek az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás eredményeként meghatározott szerződéses jogait és kötelezettségeit e törvény szabályai alapján kell megállapítani.

2014. évi LXXVII. törvény - az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről

 

 

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1400077.TV

 

 

 

 

16. A szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (részleges érvénytelenség) megállapítása iránti perekre vonatkozó szabály alkalmazásának kizárása

 

37. § (1)65 E törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (a továbbiakban: részleges érvénytelenség) megállapítását – az érvénytelenség okától függetlenül – a bíróságtól a fél csak az érvénytelenség jogkövetkezményeinek – a szerződés érvényessé vagy a határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánításának – alkalmazására is kiterjedően kérheti. Ennek hiányában a keresetlevél, illetve a kereset érdemben – eredménytelen hiánypótlási felhívást követően – nem bírálható el. Ha a fél az érvénytelenség vagy a részleges érvénytelenség jogkövetkezményének levonását kéri, úgy azt is meg kell jelölnie, hogy a bíróság milyen jogkövetkezményt alkalmazzon. A jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozóan a félnek a felek közötti elszámolásra kiterjedő és összegszerűen is megjelölt, határozott kérelmet kell előterjesztenie.

 

 

(2)66 Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 239/A. § (1) bekezdése alapján, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:108. § (2) bekezdése alapján – ha annak e törvényben foglalt feltételei fennállnak – a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránt indult és folyamatban lévő eljárásokban a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani vagy az eljárásokat meg kell szüntetni. Nincs helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának vagy az eljárás megszüntetésének, ha a fél a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme mellett az eljárásban más kereseti kérelmet is előterjesztett; ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a megállapítás iránti kereseti kérelmet nem tartja fenn. E szerint kell eljárni a felfüggesztés megszűnését követően folytatott eljárásokban is.

 

 

(3)67 Ha a folyamatban lévő eljárásban a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának már nincs helye, az eljárást meg kell szüntetni, ha a fél a keresetében (viszontkeresetében) a bíróság erre irányuló hiánypótlási felhívásának kézbesítésétől számított 30 napon belül nem kéri az érvénytelen szerződés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége jogkövetkezményének levonását, továbbá nem jelöli meg, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazását kéri. Nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha a fél a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme mellett az eljárásban más kereseti kérelmet is előterjesztett; ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a fél a megállapítás iránti kereseti kérelmet nem tartja fenn.

 

 

37/A. §68 (1) Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása során a felek fizetési kötelezettségét a bíróság – a 38. § (6) bekezdés szerinti felülvizsgált elszámolás adatainak alapul vételével – az e törvényben meghatározott elszámolási szabályok alkalmazásával állapítja meg.

(2) Az elszámolás fordulónapját követően a határozathozatalig terjedő időszakban teljesített törlesztést az erre irányadó szabályok szerint a fogyasztó javára kell elszámolni.

 

2014. évi XL. törvény - a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről

 

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=171927.312322