Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.02.13

Gondolatok egy ítélet kapcsán - Fáy Árpád

gondolatok---kep-01.png

 

 

Fáy Árpád a gondolatait egy levélbe öntötte. Kérte, hogy tegyük közzé. Tekinthetitek egyfajta vita indítónak is. Aki szeretne reagálni, írjon:

hitelesmozgalom@gmail.com

 

 

Az első hozzá-gondolás:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/velemenyunk--allaspontunk/mit-koszonhetnek-a-devizahitelesek---.html

 

 

Ez a bírósági ítélet volt a gondolatok elindítója, a beszámolónk:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/a-jelentos-valtozas-biroi-ertelmezese.html

 

 

[64] További magyarázat nélkül ez a tájékoztatás nem volt alkalmas arra, hogy biztosítsa a szerződéskötés következményeinek kellő idejű megismerhetőségét. A devizában megállapított törlesztőrészletek forintban megfizetendő ellenértéke jelentős változásának lehetőségéről adott tájékoztatás nem azonos tartalmú azzal, hogy az korlátlanul megnövekedhet, a felperes jövedelmi, vagyoni viszonyait meghaladó mértékűvé válhat. A „jelentős változás” konkrét adatok, számok, arányok nélküli meghivatkozása jelentheti azt is, hogy az csak nehezen viselhető, de teljesíthető fizetési kötelezettséget ró a fogyasztóra. A tájékoztató nem tartalmaz szemléltető, a forint árfolyamának a svájci frankhoz képest lehetséges változásaira modellezett eseteket, sem részletes és informatív magyarázatot a deviza alapú kölcsönügyletben rejlő – a forintügylettől eltérő – kockázatokra

 

 Fáy Árpád gondolatai a fenti ítélet részlet kapcsán:

 

Semmi grafikon és főleg semmi excelles séma, amelyen otthon lehetett volna töprengeni nincs hiányolva a bankokkal szemben a mai napig. A jegybankos ügyfélszolgálat meg a PSZÁF levelezői nevetgéltek azon a felvetésemen még annak idején, hogy amikor az ügynök- vagy banki munkatárs excellben kalkulál, akkor „hogy jönne” az ügyfél ahhoz hogy ő is lássa, sőt haza is vihesse az excell táblát. Továbbá nem biztosították az ügyfeleknek az idejében való tájékozódást. A világ más részein akkor már több évtizede az ingyenes háztartási költségvetési szoftverekbe be voltak vezetve online adatváltozások, tehát késedelem nélkül a banki és a referencia adatok változásai, árfolyamok sőt azok prognózisai!!! Nálunk meg nem kaptuk meg kérésre sem, a 2014-es elszámolásokkor sem az excelles adatbázist. Gyakorlatilag az MNB-t is perelni kellene ezért. Valahogy úgy, hogy mesterségesen, szabályozási és felügyeleti eszközökkel gátolták a devizahitelek fogyasztói ügyfeleinek elvárható, egyoldalúan hátrányos helyzetének elvárható enyhítését.

És most fogok mondani egy erőset, ezt jó lenne ha minél több devizahiteles ügyvédnek elmondanátok, az adóskamarásoknak is.

Alapvető a felelősségük, hogy szinte altatták az ügyfeleket, a hozzájuk forduló károsult devizahiteleseket a tájékoztatási kérdésekkel, meg a végrehajtások fékezésével. Mintha szidolt osztogattak volna kivégzés előtt az elítélteknek, hogy a palloson kenegessék a rozsdásodást.

Természetesen ez egy hangulati elem volt részemről az egyébként Király Júliánál és más bankosoknál sokkal többre tartott ügyvédek felé.

Valamit olvashattunk közelmúltban, hogy egy lépés történt a közkereset felé, amikor nem egyenként kell másfél millió szerződést perelni utólag.

 

Érdekes lenne, hogy József másik nemrégi levelében…

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/horvatorszag--a-devizahitelesek-nyertek-a-bankok-ellen.html

…szereplő 3 milliárd € [A bankok mintegy 3 milliárd euróval tartoznak a horvát fogyasztóknak, a késedelmi kamatokkal együtt.] arányítva a horvátországi és magyarországi lakossági össz-devizahiteles mennyiséget, nálunk mennyi adódna első közelítésben? Merthogy bonyolultabb megközelítésben, feltételezve hogy a bankok legalább minimálisan elvárható szinten működtek, felmerül, hogy az ország gazdaságára általában jellemző jövedelmezőgégen felüli profitot honnan szerezték és az mennyi volt az elmúlt 30 évben? [Minimálisan jelzőt arra használtam hogy a kitermelt, megszolgált banki hozam akkor nem alacsonyabb a gazdasági átlagnál.] Ehhez képest [az elmúlt három évtized banki profitjából az ami a gazdaságra jellemző hozam feletti volt] kis töredék hányad lehet az ami a bankok horvátországi devizahiteles tartozásához mérten Magyarországon adódna.

 

Véletlenül se higgyétek, hogy lélekben már el is kezdtem volna költeni bármelyik összeget, csak éppen hogy tisztában legyünk a banki lobbi zsarolós érvelésének dimenzióival, közgazdasági megalapozottságával.

 

Tehát igen furcsán éreztem magam, amikor több más devizás érdekvédő társaságról és előtérbe került nevesebb személyről, sajnos kiemelten az adóskamara alapítójáról az derült ki [kerestem többeket többször is, általános nyugtatáson kívül semmi érdemleges választ nem kapva] hogy

·         elvi áttekintés mértékéig sem érdekli egyiket sem nemhogy a rendszerváltás óta eltelt több évtized összegző adatolása [a konkrét számokat nem ismerve, csupán az elveket sorra véve, a devizahiteleket bele értve … bár nem is ez volt a fő témakör, sőt Ravasz László halványan még utalt is rá],

·         egyik sem kérdezett vissza vagy jelezte volna vissza, hogy érti és egyet is ért az oklistával kapcsolatos érveimmel [hogy az MNB csendben maradt azt értem – végül is kimondatlanul de ténylegesen a 2014-es devizás törvények „kivezették” a bankok által meghamisított oklistákat]

·         az oklisták elvileg a vismajor fogalmába lettek volna beköthetőek – a csendes kivezetés egyik eredménye, hogy a gazdaság és azon belül pénzpolitikai fordulatok ügyfelek számára vismajor jellege nem került tárgyalásra a devizahiteles ügyfelek szemszögéből

·         és elhalasztódott a banki szolgáltatások jellegének meghatározása illetve a korábbihoz képesti tisztázása az ügyfelek számára [felelősség, kockázat, kötelezettség, jogosultságok terén]

·         ezenközben a banki hitelbírálat funkciója, felelőssége, kötelessége, szolgáltatási jellege az egyes ügyfelek felé maradt a nemcsak homályos, hanem alapvetően visszaélő „üzleti titok” kategóriában. Ennek köszönhető, hogy elsikkadt mindmostanáig az az alapvető szempont, hogy a hitelbírálatnak jeleznie kellett volna banki szolgáltatásként [banki anyagi felelősséggel!!!], ha a hitel az ügyfél ”jövedelmi, vagyoni viszonyait meghaladó mértékűvé válhat.”

·         Ha pedig gazdaságpolitikai vagy más az ügyfél hatókörén kívül eső, de a hitel [tágabban lakossági ügylet] paramétereit lényegesen módosító tényező lép fel [például referencia kamatok elszabadulása, valutasávból való kilépés, € bevezetésének elmaradása, továbbá munkanélküliségi ráta jelentős romlása ami az ügyfél helyzetét nehezítheti, stb-stb], akkor a banki szolgáltatás része kell legyen az ügyfél haladéktalan és világos tájékoztatása, vismajor esetén pedig az ügyfélnek szerződés módosítás felajánlása úgy, hogy az ügyfél (főleg a fogyasztó, tehát szakkérdésekben laikus, eszköztelen ügyfél) helyzete ne romolhasson. Tehát a bank nem spekuláns ellenfeleként kell bánjon ügyfél-áldozatával, hanem olyan szakszolgáltatóként, amely a szakmai sajátságokra az ügyfelek érdekét figyelembe véve figyel és szükség esetén fellép ügyfele érdekében, együttműködik vele. Végső soron pedig ha a bank nem tud helytállni mint szakmai szolgáltató, akkor kellene rajta segítsen a bankszövetség vagy a jegybank …… de nem az ügyfelekkel szembeni spekulációt, lobbizást pártolva, erősítve.

·         Végül az ügyvédeknek „felrovom”, hogy a devizahiteles történet súlyát, jellegét fel nem ismerve egyszer sem idézték az ENSZ korrupciós okmányát, amelyben az egyoldalú erőfölényt biztosító jogszabályi változtatások, azok kijárása, azok pártolása illetve az egyoldalú erőfölénnyel szembeni jogszabályok megszüntetése vagy csak elhanyagolása a legsúlyosabb korrupció típusként vannak megemlítve. Ennél alig érzékelhetően enyhébb a nagyszolgáltatók visszaélése erőpozíciójukkal, de még a hamis bírói ítéletek is messze lemaradnak súlyosságukban a törvényhozás, egyéb jogszabályok, állami felügyeleti szerepkör eszközeivel való visszaélés mögött. …………. és a lista legvégén van a borravaló, kicsivel előtte közlekedési rendőrnek büntetés kiváltásaként felajánlott összeg meg a hasonlók. Ügyvédek most már nem is tucatszám, hanem sokkal többen, akik magukat devizahiteles károsult ügyfeleik érdekében eljáróknak tekintik, mondják, akik ilyen megbízásokat vállalnak - >> mindezt semmibe veszik?! Mindezt ügyvédi szerepkörükön, feladatukon kívül esőnek tekintik? Hogyhogy a tízezernyi még le nem zárt perben ezek a szempontok nem jelennek meg?

 

De az is az ENSZ korrupcióról szóló okmányában nevesített eset, amikor  civil szervezeti keretből próbálják torzítani a tényállás megfogalmazását. És itt ez az orbánozás is bele-esik. A devizahiteles visszaélések első számú szereplői a bankok, a banki kartell, a bankszövetség. A kormányváltások ugyanis nem jelentettek bankrendszer-váltást, bankszövetség váltást, még a jegybanki szemlélet változását is csak minimálisan.

 

De ezt már éppen elégszer felemlegettem – ugyanis ez a orbánozós vak-szemüveg gátol sokmindenkit, hogy átkozódás helyett szembe találja magát a valósággal. Amin lehet hogy változtatni nem lehet … de milyen az amikor valaki az anyósát szidva úgy száguldozik autójával, hogy nem kaparta le a szélvédőjéről a jeget-havat, amin nem lehet kilátni….. lett légyen az anyós bármilyen. -FÁ