Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


FELHÍVÁS ! Együttműködési javaslat, megoldási csomag összeállítás...

2013.08.08

 

felhivas-2013-aug.png

1. Kérjük a magyar társadalmat, az érintett sorstársainkat és a „deviza”hiteles csoportokat, szervezeteket:

  • Minden érintett sorstársunk aktívan vegyen részt a civilek előtt álló feladatok elvégzésben és az eddig passzív ismerőseiket is bíztassák tájékozódásra, aktivitásra.
  • Az általuk  szimpatikusnak tartott, bíróságon már bejegyzett szervezetekbe lépjenek be, tagságukkal is támogassák ezeket a szervezeteket, segítsék és felügyeljék munkáját.
  • A megnövekedett létszámú „deviza”hiteles szervezetek hozzanak létre közösen egy Vizsgáló Tárgyaló Munkacsoportot  (VTM).
  • A VTM vizsgálja át azokat a dokumentumokat, melyeket a következő pontokban felsorolunk és kérünk.
  • A VTM résztvevői válasszák ki maguk közül azokat, akik a Kormány/Pénzintézetek/Civilek részvételével lefolytatandó tárgyalásokon képviselik majd a Civil oldalt, az együttműködő Civil szervezetek tagságát.

2. A Nemzetgazdasági Minisztérium hozza nyilvánosságra az alábbi adatokat:

  • A költségvetés milyen összegekkel járult hozzá a kamattámogatott lakáshitelekhez évente 2000-től?
  • Mekkora SZJA visszatérítést adott az APEH lakáscélú kamatfizetés címén évente 2000-től?

 3. A Magyar Nemzeti Bank hozza nyilvánosságra az alábbi adatokat:

  • A pénzintézetek milyen mértékben kötöttek összesen évente deviza swap ügyleteket, hogy fedezzék a tevékenységük során keletkező árfolyam kockázatokat évente 2000-től.
  • A pénzintézetek milyen mértékben kötöttek a MNB-kal évente deviza swap ügyleteket, hogy fedezzék a tevékenységük során keletkező árfolyam kockázatokat évente 2000-től.
  • Mekkora bevétele volt a MNB-nak ezekből a deviza swap ügyletekből és miből tevődtek össze
  • Mennyi volt a bankok MNB-nél elhelyezett céltartaléka évente 2000-től.

4. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete:

  • Hozza nyilvánosságra a pénzintézetek forrás szerkezete deviza (USD, EUR, CHF stb) és forint valamint jelleg szerint (lakosság, anyabank stb) pénzintézeteként évente 2000-től.
  • Minden bank esetén készüljön deviza forrás-eszköz kimutatás, devizanevenként, évente 2000-től.
  • A törvényben meghatározottak szerint biztosítson a tényleges fogyasztóvédelmi tevékenységet folytató civil szervezeteknek a működésüket biztosító összeget, a valós tevékenységet nem folytató, eddig devizahiteles ügyben néma, vagy félrevezető tevékenységet folytatókkal mondja fel a szerződést.

 5. A Kormány tegyen azonnali lépéseket

  • Hozza meg a szükséges jogszabályokat, hogy a fenti vizsgálatok elkészülhessenek.
  • Mentse fel Szász Károly PSZÁF elnököt és azon munkatársait, akik téves adatokkal és megtévesztő következtetéssel kívánták  a Kúriát befolyásolni.
  • Mentse fel Polt Péter legfőbb ügyészt és azon munkatársait, akik téves adatokkal és megtévesztő következtetéssel kívánták  a Kúriát befolyásolni.
  • Mentse fel PSZÁF Fogyasztóvédelmi igazgatóságának vezetőit.
  • Mentse fel a Gazdasági Versenyhivatal vezetőit.
  • A végrehajtások és kilakoltatások azonnali leállítása.
  • PSZÁF-en belül a civil kontrol megteremtése (miután átkerül a feladatkör az MNB-hez, az MNB ezzel a területtel foglalkozó részlegén belül).
  • A Pénzügyi Jogok Biztosának hatás és feladatkörének megerősítése, hogy a PSZÁF megszűnte után a teljes fogyasztóvédelmet át tudja vállalni és el tudja látni.
  • Éveken keresztül a PSZÁF működését a pénzintézetek finanszírozták a költségvetésen keresztül, a PSZÁF megszűnését követően ezen összegek sorsát rendezni kell.
  • Tegye lehetővé deviza és deviza alapú szerződések esetén  a fogyasztók részére a perköltségmentes eljárás lehetőségét
  • Írja elő visszamenőlegesen a folyamatban lévő ügyeknél is gyermekjogi képviselő azonnali bevonását a kiskorút is érintő adós családok pereibe, mind a kötelmi jogi pereknél, mind a végrehajtási pereknél.
  • Kötelezzék a bankokat adatszolgáltatásra, mely tartalmazza minden szerződés esetén a THM-ben szereplő tételeket, a szerződés kötéskori THM-t, valamint egy jelenlegi valós THM-t mely az eddigi tényleges  törlesztő részletek adataival van kiszámolva, az elkövetkező hónapok esetén pedig évi 1,5%-os forintromlással számolja a hátralévő törlesztő részleteket. Ezáltal egyrészt összevethetővé válik, hogy mennyiben egyezik a szerződésbe írt THM a jogszabályok szerint számolt THM-mel, másrészt minden érintett megismeri, hogy kölcsönének mennyi az igazi, valódi THM-je.
  • A bankok minden ügyféllel rögzített beszélgetést adjanak át az ügyfeleiknek, hogy a beszélgetés tartalmát használni tudják eljárások alkalmával.
  • A magáncsőd tervezetének társadalmi vitára bocsátása haladéktalanul.
  • Azonnal be kell vezetni az „elsétálási jogot”. Az ingatlanfedezetű hiteleknél az ingatlanukat már elvesztők esetén, a fennálló tartozást el kell törölni. Az időközben befizetett összegeket jóvá kell írni.
  • A bankváltást egyszerűbbé, könnyebbé kell tenni, hogy a fogyasztóért folytatott verseny elinduljon, hogy a fogyasztok könnyen ott tudják hagyni a tisztességtelen, csaló bankokat.
  • Mindennemű állami támogatást, ami a fenti kölcsönszerződések korábbi rendezése során (pl. árfolyamgát) a kereskedelmi bankoknak juttatásra került, azt a bankok fizessék vissza a költségvetésbe.
  • Kormánybizottság azonnali felállítása.

 6. Kormánybizottság vizsgálja meg az alábbiakat:

  • A pénzintézetek milyen hazai és külföldi vállalkozásokkal kötöttek deviza swap szerződéseket.
  •  Ezen szerződések teljesítése során mekkora összeget fizettek ki a pénzintézetek 2000-től évente.
  • A bankok deviza swap partnerei milyen tulajdonosi körbe tartoznak
  •  Hány esetben és milyen összegekben fordult elő, hogy az anyabank jelentős összeget biztosított magyar bankjának és deviza swap ügyletet kötött a magyar bank az anyabankkal az árfolyamkockázat fedezésére?
  • Kik a felelősek a teljesen megtévesztő 2006-os és 2008-as PSZÁF-MNB devizahiteles ismertetők kiadásáért?
  • A GVH miért nem vizsgálja ki a bankok összehangolt kamatemeléseit, a vizsgálat miért folyik eredménytelenül már 2011 novembere óta?
  • Tekintse át a 2006-2009 közti MNB, PSZÁF, KSH, Bankszövetség, BÉT tanulmányokat, elemzéseket, jelentéseket, hogy megállapítható legyen, ismerték-e a bankok ebben a négy évben, hogy a forint erős pozícióban van és várható egy elmozdulás, egy jelentős árfolyam korrekció valamint a pénzügyi válság kiterjedéskor ismert volt-e a pénzügyi szakmában hogy Európa és hazánk is érintett lehet, és valóban menedék valuta funkciót tölt be a CHF és a JPY

7. A Kúria

  • Felülvizsgálati eljárásban bírálja felül azokat a jogerős bírósági ítéleteket, melyek azon alapulnak, vagy azt is tartalmazzák, hogy az árfolyamrés nem költség és a szerződésben nem kell feltüntetni, az árfolyamrés nem a bankoktól függ stb.
  • Civilek bevonásával munkacsoportot hozzon létre, mely egyrészt az elmúlt évek bírósági visszaéléseit, anomáliáit feltárja, másrészt megvizsgálja, hogy miért nem történt vizsgálat az OBH elnökéhez írt bejelentések ügyében.
  • Hozzon döntést a kölcsön tőkeösszegével kapcsolatban (a későbbiekben részletesen kifejtjük): deviza elszámolású forint kölcsön nyújtása esetén a bank csak a rendelkezésre bocsátott forint összeget követelheti vissza, a forint árfolyam romlása nem növelheti a kölcsön tőke összegét, mert a bank nem devizát, hanem forintot bocsátott rendelkezésre, a deviza egy számolási segédlet, mely a törlesztő részletek meghatározására szolgál csak csupán.

 8. A Közjegyzők

  • A közjegyzők központilag, visszamenőleg töröljenek el minden pontos elszámolás nélkül kiállított végrehajtási záradékot.

 9. Az elszámolás és kártérítés alapjai (pontosan meghatározni csak a fentiek szerint elvégzett vizsgálatok után lehet meghatározni)

  • A szerződések nem jöttek létre (lásd melléklet), ezért forint kölcsönként kell elszámolni.
  • A bankoknak és a kölcsönfelvevőknek az MNB alapkamat figyelembe vételével kell elszámolni.
  • A forint kölcsönök esetén a kamatlábakat visszamenőleg csökkenteni kell a GVH vizsgálat eredményének megfelelően („A” változat), vagy egyszeri, egyösszegű, a kölcsöntőke függvényében %-os mértékben megállapított banki visszatérítést kell nyújtani részükre („B” változat).
  • Az otthonukból kiköltöztetett, a kényszerértékesített deviza és deviza alapú hitelt felvevőknek automatikusan térítse vissza az általuk befizetett vagyonszerzési illeték teljes összegét az Adóhatóság, mivel esetükben egyáltalán nem beszélhetünk vagyongyarapodásról.
  • Azoknak a hiteleseknek akiknek a vagyonszerzési illeték késedelmes befizetése után az APEH, illetve a NAV késedelmi kamatot számolt fel, ezt a NAV törölje, és a befizetett összeget utalja vissza („A” változat), mivel mindenki tudta, hogy illetéket kell fizetnie, valamint semmi köze az illetéknek a deviza alapú hitelhez és a válsághoz, ez a pont felesleges („B” változat).
  • Az érintett deviza és deviza alapú adósok olyan szerződéseket írtak alá, melyeket nem kötöttek volna meg, ha a bankok ismertetik a jellemzőket, a kockázatokat. A törlesztések emelkedése azoknak a családoknak is jelentős problémákat okoztak, okoznak, akik hátralék nélkül fizetnek. Általános kártérítéseként az kölcsön összeget csökkenteni kell. A csökkentésnek talán a legegyszerűbb módja egy „átalánydíjas” kártérítés, mivel ez gyorsan, automatikusan megoldható. Ennek a csökkentésnek a mértéke legyen 30% („A” változat), a kártérítések összegét egyenként kell megállapítani, nem szabad egységesíteni („B” változat).
  • A közjegyzők közreműködését a pénzintézetek írták elő, a saját érdekük kívánta ezt meg, viszont a közjegyzők költségét a hitelfelvevők állták. A közjegyzők a törvényben előírt feladatukat nem látták el, nem vizsgálták meg a szerződéseket, nem hívták fel az ügyfeleik figyelmét a jogi problémákra. A közjegyzők utalják át a közjegyzői költséget kamatostul a hitelfelvevőknek. A kamat mértéke legyen jegybanki alapkamat duplája.
  • A kényszerértékesített lakások és más vagyontárgyak kártérítése esetén is egy „átalánydíjas” megoldást javaslunk, mivel nem valószínű, hogy az új tulajdonostól az ingatlan, vagy gépjármű visszaszerezhető. Javasoljuk, hogy az érintett bankok a lefoglaláskori piaci érték kétszeresét fizessék vissza a károsultnak. Ezáltal az érintettek vagyoni és nem vagyoni kártalanításban is részesülnek („A” változat), egyedileg kell minden esetet vizsgálni, abból kiindulva, hogy a kényszerértékesítés jogszerűtlen volt, az új tulajdonos tulajdonszerzése semmis („B” változat).
  • Sok öngyilkosság történt a kilátástalan jövő és az adósságspirál miatt, a csonka családoknak hiányzik az elhunyt és hiányzik az elhunyt keresete is. A kártalanításnak valamiképpen ki kell terjednie ezekre az esetekre is. A bizonyítottan a kölcsönük miatt öngyilkosságba menekülők családjának, (ha nincs családjuk, akkor az örököseiknek) fizessen a pénzintézet fix költséget és 10 évig életjáradékot. A fix költség lehetne 1,5 millió Ft, az életjáradék összege pedig a mindenkori minimálbér kétszerese.
  • A kölcsönszerződésüket bíróságon megtámadókat a per okozta anyagi és nem anyagi károkért a pénzintézeteknek kártalanítani kell. Az anyagi kártérítés a felmerült illetékek és ügyvédi költségek kétszerese. A nem anyagi kártérítés javasolt havi összege a folyósított összeg 1%-a, a perirat benyújtásának idejétől felszámítva („A” változat), bíróság határozza meg a kártalanítás összegét („B” változat).

 Végül.

A megoldásnak nem csak lakáscélú, hanem minden fogyasztói deviza és deviza elszámolású kölcsönre ki kell terjednie (gépjármű, szabad felhasználású stb). A mikró vállalkozások és egyéni vállalkozások ugyan nem tartoznak a fogyasztóvédelmi szabályozás alá, viszont valamilyen módon az ő kifosztásukat is meg kell akadályozni. Álláspontunk szerint ezeket is fogyasztóknak lehetne tekinteni, mert ők sincsenek egy információs-tudás szinten a pénzintézetekkel, ugyanolyan kiszolgáltatottak, mint a lakosság.

Egy ügyfélbarát, társadalmi szempontokat figyelembe vevő pénzintézet szándékosan nem okoz kárt. Ha önhibáján kívül kárt okoz, akkor vállalja a felelősséget tetteiért. Tisztességes pénzintézet nem próbál kibújni a személyes tárgyalások, a helyzet tisztázása alól. Tisztességes pénzintézet, ha peren kívül nem tudja álláspontjáról meggyőzni ügyfelét és nem tudja elfogadni ügyfele szempontjait, vállalja a bírósági eljárást és annak következményeit. Elfogadhatatlan a hazai pénzintézetek és lobbi szervezetük viselkedése.

Kétféle károkozás létezik, gondatlanságból illetve szándékosan elkövetett. A szándékos károkozást a Btk. szabályozza.

Meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy szándékos bűncselekmény történt, ennek a lehetőségét semmiképpen nem szabad kizárni, a felsorolt vizsgálatok eredménye erre is adatokat fog szolgáltatni („A” változat), a felsorolt és feltárt tények, összefüggések világosan bizonyítják, hogy szándékos károkozás, azaz bűncselekmény történt („B” változat).

A fentiekben felsorolt kártérítés elképzelés azon alapszik, hogy gondatlanság történt a bankok részéről. Új kártérítési elképzeléseket kell kidolgozni, amennyiben szándékos károkozás, bűncselekmények sora történt.

Bűncselekmény esetén az állam kártalanításának módját is meg kell határozni, mivel a teljes nemzetgazdaság óriási károkat szenvedett el.

 

 MELLÉKLET:

 Az ismert tények alapján összeállítottunk szempontokat annak megállapítására, hogy egy adott szerződés tartalma valószínűsíthetően megfelel-e a törvényi, tisztességességi, fogyasztóvédelmi előírásoknak, szempontoknak.

 

  • a kölcsön adott összeg egyértelműen meg van határozva Ft-ban a szerződésben
  • a kölcsön adott összeg egyértelműen meg van határozva devizában (EUR, YEN, CHF) a szerződésben
  • kölcsön összeg nincs egyértelműen meghatározva a kölcsönszerződésben, egy tájékoztató hitelkeret szerepel csupán
  • a THM %-os mértékét nem tartalmazza a szerződés
  • a THM %-os mértékét tartalmazza a szerződés, viszont nem tartalmazza hogy forint vagy deviza számadatok alapján lett-e a THM kiszámolva
  • a szerződés tartalmazza, hogy a kölcsön nyújtáskor az elvégzett számítás a bank által meghatározott vételi árfolyammal történik, a törlesztő részletek kiszámítása során a bank eladási árfolyammal számol
  • a szerződés szövegében szerepel, hogy a vételi árfolyam alacsonyabb, mint a középárfolyam és az eladási árfolyam magasabb mint a középárfolyam
  • a szerződés szövegében meg van adva, hogy a vételi árfolyam x %-kal alacsonyabb mint a közép árfolyam, és az eladási árfolyam x %-kal magasabb, mint a közép árfolyam (a továbbiakban nevezzük az eladási és vételi árfolyam különbségét árfolyamrésnek)
  • a szerződés tartalmazza, hogy az árfolyamrést milyen körülmények bekövetkezte esetén jogosult a bank megváltoztatni
  • a bank hirdetménye tartalmazza az árfolyamrés %-t a szerződéskötéskor
  • a THM %-os mértéke mellett fel vannak tüntetve a devizaárfolyamok (közép  és vételi és eladási), mellyel a bank a THM-t kiszámolta
  • a THM %-os mértéke mellett fel vannak tüntetve azok a szerződéskötéskor felszámolt költségek forintban (deviza alapú szerződés) illetve devizában (deviza szerződés), melyeket a  a bank a THM számolásakor figyelembe vett
  • a THM %-os mértéke mellett fel vannak tüntetve azok a szerződéskötéskor felszámolt költségek forintban (deviza alapú szerződés) illetve devizában (deviza szerződés), melyeket a  a bank a THM számolásakor nem vett figyelembe, vagyis azok a költségek, melyeket a THM nem tartalmaz
  • a THM %-os mértéke mellett fel van tüntetve az a törlesztő részlet, illetve akciós kamatozású kölcsönök esetén valamint halasztott kamatozású kölcsönök esetén fel vannak tüntetve azok a törlesztő részletek, melyekkel a bank a THM értékét kiszámolta
  • a szerződés tartalmazza, hogy a THM a kamatkockázatot nem mutatja
  • a szerződésben meg van pontosan határozva, hogy a bank a kamatlábat milyen tőle (banktól) független tényezők (pl. MNB alapkamat, KSH forint infláció, 3 hónapos EUR LIBOR, 6 hónapos CHF LIBOR stb) változása esetén jogosult változtatni
  • a szerződésben a fenti felsorolt tényezők szerződéskor ismert mértékét %.ban megadja
  • a szerződés tartalmazza, hogy a kamatláb egy referencia értékhez van kötve és megadja, hogy mennyivel magasabb a kamatláb  a referencia értéknél
  • a szerződés képletet tartalmaz, mely segítségével ki lehet számolni az aktuális kamatlábat a képletben szereplő tényezők ismeretében
  • a szerződés egyértelműen tartalmazza, hogy a kamatláb valamilyen forint tényező(k)től függ
  • a szerződés egyértelműen tartalmazza, hogy a kamatláb a szerződésre jellemző deviza valamilyen tényezőjétől függ (pl CHF esetén CHF alapkamat)
  • a szerződés tartalmazza a kamatláb változás minimális értékét
  • a szerződés tartalmazza, hogy a THM a deviza árfolyamkockázatot nem mutatja
  • a szerződésben van egy táblázat, mely megmutatja, hogy az árfolyam emelkedése miként növeli a havi törlesztéseket
  • kombinált termék esetén (lakáskassza, életbiztosítás stb) van egy táblázat, mely megmutatja, hogy az árfolyam emelkedése miként csökkenti az előtörlesztés során a nyilvántartott adósságot
  • a szerződésben van egy táblázat, mely megmutatja, hogy az árfolyam emelkedése és a kamat emelkedése miként növeli együttesen a havi törlesztéseket
  • a szerződésben van egy adatsor vagy egy ábra, mely az elmúlt pár év (3-5-8 év) árfolyamváltozását mutatja, abban a devizában, mely a szerződésre jellemző
  • a szerződésben van egy adatsor vagy egy ábra, mely árfolyamváltozását mutatja pontosan olyan hosszú időszakra, melyre a szerződést kötötték, abban a devizában, mely a szerződésre jellemző
  • a szerződésben van egy adatsor vagy egy ábra, mely árfolyamváltozását mutatja lényegesen hosszabb hosszú időszakra, melyre a szerződést kötötték, abban a devizában, mely a szerződésre jellemző
  • a szerződés tartalmazza, hogy az árfolyamváltozás összes kockázata a kölcsön felvevőt terheli
  • a szerződés tartalmazza, hogy az árfolyamváltozás kockázata egy árfolyamérték felett miként oszlik meg a bank és a kölcsön felvevő között
  • a szerződés tartalmazza, hogy az árfolyamváltozás esetén a bank átvállalja egy részét az árfolyam emelkedésnek
  • a szerződés pontosan tartalmazza, hogy a bank milyen események bekövetkeztekor jogosult felmondani a szerződést
  • a szerződés tartalmazza, hogy a szerződés semmis, ha a kölcsönfelvevő lényeges adato(ka)t elhallgat a szerződéskötés folyamán, vagy valótlan adatokat közöl
  • a szerződés tartalmazza, hogy a szerződés semmis, ha a bank lényeges adato(ka)t elhallgat a szerződéskötés folyamán, vagy valótlan adatokat közöl
  • a szerződésben egyértelműen meg van határozva, hogy milyen szolgáltatásért milyen költséget kell fizetnie a kölcsönfelvevőnek
  • a szerződés tartalmazza a hitel elbírálat számítás eredményét számadatokkal, figyelembe véve benne a szerződéskötéskor látható kamatkockázatokat és árfolyamkockázatokat, ha a bank felszámolt hitelbírálati díjat
  • a szerződés tartalmazza azokat a szolgáltatásokat, melyeket a bank kezelési költség címén felszámol
  • a szerződéshez kapcsolódik egy deviza folyószámla, mely a kölcsönfelvevő nevére van megnyitva
  • a szerződés tartalmazza, hogy a THM számításnál a deviza folyószámla költségét is figyelembe vették
  • a szerződés előírva lakásbiztosítás megkötését
  • a szerződés tartalmazza, hogy káresemény bekövetkeztekor a biztosító a lakástulajdonosnak fizessen, hogy az okozott kárt helyre tudja állítani
  • a kölcsönfelvevő jogosult volt-e az adott banknál forint kölcsön felvételére jövedelme alapján (azonos nagyságú forintkölcsön törlesztő részletét vállalhatta-e, fizetésére képes lett volna-e)
  • a szerződés tartalmazza-e kombinált kölcsönök esetén, hogy a THM számításnál az előtörlesztést vették-e figyelembe vagy a havi fizetési kötelezettségeket, melyek a törlesztő részleten kívül vannak
  • alkalmaz-e a bank külön forintkölcsön késedelmi kamatot és külön deviza késedelmi kamatot
  • arányos-e a késedelmi kamat az üzleti kamattal
  • tartalmaz e a szerződés vis maior-t, például pénzügyi-gazdasági válságra, drasztikus árfolyamváltozásra

 

 

Budapest, 2013.08.07.

 

Birinyi Nóra

Dudás Anna

Fekete László

Kalmár Mária

Papp Péter

Szabó József

a Hiteles Mozgalom részéről

 

Bukovszky László elnök

a Hiteles Magyarok Fóruma Érdekvédelmi Egyesület (ba) részéről