Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Észrevétel Dr. Léhmann György nyílt levelére:

2013.09.15

  Tisztelt Ügyvéd Úr !

 

 

A ma reggel 7:45-kor érkezett levelére az alábbi észrevételemet fűzném:

A levél címzettjeiként emlegetett szervezetek, egyesületek nevében nem nyilatkozhatok, de néhány dolgot mindenképpen szükségesnek tartok kiemelni.

A nevesített és az esetlegesen csatlakozó szervezetek,valamint Pénzügyi Jogok Biztosának egységes álláspontja a kilakoltatások, árverezések,végrehajtások,valamint közjegyzői záradékolások azonnali leállítása ! 

Ez tisztelettel nem hétszáz ügyfél problémája, hanem többszázezer családot fenyeget !

Sajnos arról nincs statisztikai adat, például hány gyermeket érint ez a probléma.


A Hiteles Mozgalom úgy ítéli meg, valójában senki nem kíván kíván szociális és gyermekvédelmi kérdésekkel foglalkozni !

A teljesség igénye nélkül ejtenék néhány szót a nevesített szervezetekről és munkájukról:

Hiteles Mozgalom:

Tagjai közül többen már 2010-ben az Európai Unió szervezetihez fordultak a „deviza alapú” hitelezéssel kapcsolatos probléma tekintetében, a Petíciós Bizottság az alábbi fontos megállapítást tette közzé az Európai Unió Képviselői részére:

„- A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló 2005/29 irányelv (1),  amely kötelezi a kereskedőket, hogy a szakmai gondosság elvének megfelelően járjanak el (a tranzakció lezárása után is), és egyértelmű, értelmezhető módon és kellő időben jelenítsenek meg minden lényeges információt, amelyre a fogyasztónak szüksége lehet egy megalapozott döntés meghozatalához, beleértve az eladásra kínált szolgáltatás legfontosabb tulajdonságait és feltételeit is. Az irányelv 7. cikke értelmében a fogyasztóknak a devizahitelek sajátos jellemzőiről való tájékoztatásának elmulasztása – mint például a hitelhez kapcsolódó összes költség és díj ismertetésének elmulasztása – félrevezető mulasztásnak is minősülhet. „

A Mozgalom tagjai beadványokat jutattak el a probléma megoldása érdekében az Alkotmánybírósághoz, a Legfőbb Ügyészhez, az Alapvető Jogok Biztosához, parlamenti képviselőkhöz, a Bankszövetséghez-melyből két tagot az a megtiszteltetés ért, hogy két órás megbeszélésre fogadták is őket.

Részt vesznek a károsultak képviseletében a parlament fogyasztóvédelmi bizottságának ülésein, írásos anyagokat juttattak el a Kúria Joggyakorlatelemző Munkacsoportjához, részt vettek a Kúria konferenciáján.

A Mozgalom elemző munkacsoportja több,mint száz oldalas anyagot készített és juttatott el a Kúria részére az árfolyamrés költségként történő értelmezésének kérdésében, valamint a Mozgalom  egyik tagja a PSZLF –el /akinek tagjai szintén ügyvédek/  együtt 37 oldalas munkaanyaggal matematikailag cáfolta meg a Legfőbb Ügyész anyagát szintén az árfolyamrés megítélésének kérdésében .

A Mozgalom egyik tagja konkrét megoldási javaslatot nyújtott be a fogyasztóvédelmi bizottsághoz a Vht. módosítására vonatkozóan- a család és gyermek jogok védelmének figyelembe vételével,mivel ezzel a problémával hatékonyan nem foglalkozik senki.

 Ezen felül lehetőségük szerint a Mozgalom tagjai árverezések és kilakoltatások  megakadályozásában,
demonstrációkon is részt vesznek, a hölgyek is .
 A Mozgalom felvette a kapcsolatot a horvát érdekvédőkkel .
 A tagok közül többen a bíróságon egyéni perben próbálják érvényesíteni jogaikat.

 

Otthonvédelmi Tanács:

Tudomásom szerint munkájukat ügyvédek, jogászok is segítik, részt vesznek, egyedi ügyekben, segítik a hozzájuk fordulókat, valamint tagjai kilakoltatások , árverezések, végrehajtások  megakadályozásában is tevékenyen részt vesznek.

 

Hitelesügyvéd : 

 Ennek a szervezetnek a munkáságát nem ismerem.

 

Pitee

A Pittee munkáját nem lehet megkérdőjelezni, mérföldkő az érdekvédelem tekintetében, tagjai közül kiemelném Dr. Lázár Dénes  Ausztriában élő bankjogász ügyvédet.

Az ő munkájuknak köszönhető többek között a  Kúria Gfv.VII.30.078/2013/14. számú közbenső ítélete- mellyel lehet egyetérteni, vagy nem egyetérteni, de ezen ítéletnek köszönhetően születnek többek között olyan ítéletek,mint a Szegedi Törvényszék 7.P.21.025/2012/16 sz. ítélete melyből  csatolok levelem mellékleteként .

 

Széchenyi Hitelszövetség:

A Széchenyi Hitelszövetség / az Európai Bizottság érdekképviseleti nyilvántartásában 264467575-59 számon regisztrált szervezete, amely lehetőséget kapott az Európai Bizottság nyilvános konzultációin részt venni.

2010.08.16.-án készült Pénzügyi programjában 150.000 fizetésképtelen szerződéssel számolt, és egy azonnali lakossági konszolidációs programot javasolt.

Eddigi évek során a civil érdekvédelem részéről mindig kifogásolt probléma volt, hogy nincs és nem is volt hajlandóság a civil érdekvédőkkel  történő egyeztetésekre.

A fennt említett szervezetek és egyesületek tagjai közök ügyvédek, jogászok,közgazdászok és nemzetközileg elismert a témához értő pénzügyi szakemberek vannak.  Azt sem tudni még, kik kívánnak csatlakozni a továbbiakban,továbbá azt sem tudni, hogy a felsorolt szervezet közül ki kíván résztvenni az egyeztetésben-ha egyáltalán lesz ilyen. A felsorolt nevek a médiában jelentek meg, melynek szavahihetősége időnként elég erősen megkérdőjelezhető.

 Sajnálatosnak tartom, hogy most, amikor egyenlőre csak az egyeztetés lehetősége merült fel mindennemű konkrétum nélkül, már ilyen tartalmú levelek kerülnek napvilágra.

 Azt kell, hogy mondjam,- véleményem szerint többet árt, mint használ annak az ügynek, amit mindannyian képviselünk.

 

                                                                                            Tisztelettel :   Jakus Mariann

                                                                                        A Hiteles Mozgalom egyik alapítója

 

 

Tisztelt Hiteles Mozgalom; a Hiteles ügyvéd; az Otthonvédelmi Tanács; a PITEE; valamint a Széchenyi Hitelszövetség képviselői

 

Tegnapi napon a mellékletben olvasható „A nagy humbug” című írásomban többek között arról írtam, hogy az MTI tájékoztatása szerint

 

„Doubravszky György a devizahitelesek érdekeit képviselő szervezetek felkérésére közölte: a párbeszédet felajánló, a devizahiteleseket képviselő civil szervezetek, a Hiteles Mozgalom; a Hiteles ügyvéd; az Otthonvédelmi Tanács; a PITEE; valamint a Széchenyi Hitelszövetség képviselői egyetértenek abban, hogy csak nyitott kezdeményezéssel lehet érdemben képviselni a hitelesek érdekeit, vagyis várják további civil szervezetek csatlakozását.”

 

Önök a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés valamennyi magyar áldozatának képviseletében kívánnak eljárni a Bankszövetséggel tervezett egyezkedésük során.

 

Tartok attól, hogy alábbihoz hasonló megbízásokkal a károsultak részéről nem rendelkeznek,

 

 

From: ……………………. [mailto………………….@gmail.com
Sent: Friday, September 13, 2013 8:25 PM
To: Dr. Léhmann György
Subject: Re: Ez meggondolandó

Tisztelt Dr. Léhmann György!

 

Folyamatosan végigkísérem az Ön által küldött e-mail-eket, de bevallom őszintén, hogy én már semmit sem értek.

Az az igazság, hogy én már megkértem Öntől a papírokat amikkel el lehet indítani a bankellen a pert, de kicsit kételkedvén és kicsit 'butának' tartva magam, hogy rosszul töltöm ki a mai napig is 'ülök rajta'.

Sajnos nekem az jön le a sok levélből és a hallottakból, hogy a bíróság is mindenféle ürügyekkel visszadobálja a pereket.

Egyre jobban el vagyok keseredve, mert már sajnos a bank (amit eddig sosem tett meg) sms-ben értesít, hogy elmaradásomat mihamarabb rendezzem, holott nem nagy összegről beszélünk. De sajnos nem tudjuk rendezni...

El vagyok keseredve, mert napi 12-14 órai munkával sem tudjuk teljesíteni azt amit a bankok, az állam, az ország el vár tőlünk.

Egyre jobban el vagyok keseredve, hogy azt a kölcsönt amit felvettünk 2007-ben és már szinte ki is fizettem, még 19 évig fizetnem

kell. Ha belerokkanunk is a munkába, akkor sem tudunk kifizetni 20-30 milliót a 6 millió helyett.

Én már sokszor úgy vagyok vele, hogy vigyék a házat, csak hagyjanak élni, de sajnos azt látom, hogy azzal sem elégednének meg. Nem lehet eladni, nem lehet visszaadni, és ha el is veszik akkor is fizetnünk kell. Miért? Hogyan? Miért nem hagyják az embert nyugodtan élni? Nem kérek sem nagyobb fizetést, semmit... Csak egy dolgot! Hagyjanak nyugodtan élni azért és abban

amiért úgy gondolom megdolgoztunk és megdolgozunk a mai napig is sokszor éjszakába nyúlóan. 

Sosem voltunk nagyravágyóak! Nem kellett sem luxus, semmi. Nincsen autónk, biciklizünk. Magam falaztam, csempéztem, festettem, és saját magunk csinosítottuk úgy a házikót, hogy otthonos legyen. Mégis ha elvennék, nem elégszenek meg vele. Pénz is kell !!!

Ne haragudjon, gondolom tucatjával kap ilyen leveleket, de egyszerűen tanácstalan vagyok.

Tudom, hogy most megy mindenféle 'hülyeség' a kormány és a bankok között, de biztos vagyok benne, hogy nem lesz ebből semmi.

Tisztelettel és köszönettel kérem a Léhmann Urat, hogy adjon tanácsot mi tévők legyünk. Én nagyon el vagyok veszve ebben a sok szépen megfogalmazott, paragrafusokkal tűzdelt írásokban. Biztos bennem van a hiba, nem tagadom, de kérem szépen, írjon hogy hogyan tovább, és megígérem, hogy a szerint fogunk ezentúl eljárni.

 

Köszönettel és tisztelettel: …………………….

 

ezért felhívom a figyelmüket az alábbi című bírósági döntvényre:

BH2005. 21

I. Az álképviselő jognyilatkozata a képviseltet nem köti, így kölcsönös akaratnyilatkozat hiányában a szerződés nem jön létre [Ptk. 219. § (1)-(2) bek., 221. § (1) bek.].   II. Nem létező szerződésből eredő elszámolásra a jogalap nélküli gazdagodás és a jogalap nélküli birtoklás szabályait kell megfelelően alkalmazni (Ptk. 112-113. §, 193. §).

Ugyanis a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján az Önök tevékenységéről az alábbiak szerint rendelkeztek:

Képviselőnek csak az minősül, akinek törvényen, hatósági rendelkezésen, alapszabályon vagy meghatalmazáson alapuló képviseleti joga van vagy a Ptk. 220. §-ának (1) bekezdése értelmében őt képviselőnek kell tekinteni. Kötelmet a képviselt és a másik fél között csak a valódi képviselő jognyilatkozata keletkeztet. Az álképviselő cselekménye a Ptk. 221. §-a szerint a képviseltet nem köti, s mivel nincsen olyan kölcsönös akaratnyilatkozat, amely a képviselt nyilatkozatának minősülne, szerződés sem jöhet létre. A törvény azonban lehetővé teszi, hogy a képviselt, akaratának utólagos kifejezésével az álképviselő eljárását jóváhagyja, ezzel magára nézve kötelezőnek ismerve el a nevében tett jognyilatkozatot. Ennek hiányában azonban az álképviselő által képviselt és a másik fél között szerződési kötelem nem jön létre, a felperes tehát nem vált eladóvá. A törvény a szerződésről, annak érvénytelenségéről nem is tesz említést, hanem nyomban az álképviselő kártérítési felelősségét szabályozza.Az álképviselő jogellenes magatartása viszont nem a képviselt és közte, hanem a vele szerződő fél között keletkeztet szerződésen kívüli kötelmet, amely a kártérítési felelőssége alapjául szolgál.

Ebből megállapítható az Önök tevékenységére vonatkozóan az, hogy meghatalmazás híján teljesen mindegy, hogy mit beszélnek meg a Bankszövetséggel az adósok képviseletének látszatát keltve, mert ebből az adósokra nézve semmiféle jogkövetkezmények nem származhatnak az adósok későbbi hozzájárulása nélkül, de felelősséggel tartoznak a Bankszövetségnek azért, mert Önök és a Bankszövetség között az Önök nyilatkozatai folytán az adósoktól függetlenül valamiféle kötelezettségvállalások létrejöhetnek. Esetleg kártérítési felelősséggel.

Abból következően, hogy ez a képviseleti joggal kapcsolatos probléma Önöknek nem tűnt fel, feltehetően laikusként, joghoz nem értőként kívánnak a devizában nyilvántartott forinthitel szerződéshez hozzászólni, mert érdekli Önöket ez a probléma. Ezért felhívom figyelmüket a fenti döntvény II. cimére is:

II. Nem létező szerződésből eredő elszámolásra a jogalap nélküli gazdagodás és a jogalap nélküli birtoklás szabályait kell megfelelően alkalmazni (Ptk. 112-113. §, 193. §).

Ugyanis a Legfelsőbb Bíróság erre vonatkozóan az alábbiakat fejtette ki:

„Szerződés hiányában az I. r. alperesnek a dolog birtokban tartására nem keletkezett jogcíme, ezért a jogalap nélkül birtokolt gépjárművet a Ptk. 193. §-ának (1) bekezdése szerint köteles a dolog birtoklására jogosultnak kiadni. A dolog birtoklására a Ptk. 112. §-a szerint annak tulajdonosa, a felperes jogosult, aki annak visszaadását a Ptk. 113. §-ának (3) bekezdése alapján jogszerűen követelheti. Az I. r. alperes csak akkor tagadhatná meg a dolog kiadását, ha a Ptk. 118. §-ában írt feltételek mellett a dolog tulajdonjogát megszerezte. Erre azonban maga sem hivatkozott. A felperes birtokába a nem létező szerződés folytán ellenérték nem került, ezért azzal a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint nem tartozik elszámolni. Az eredeti állapot helyreállítására akkor kerülhetne sor, ha a szerződés a felek akaratából létrejött, de a törvényben meghatározott okból semmis, így arra jogot alapítani nem lehet”.

 

Tekintettel arra, hogy a bankok által diktált kölcsönszerződéseknek mondott okiratok Róna Péter professzor úrnak többször kifejtett, részletezett, alapos indokolása szerint nem rendelkeznek a Ptk. 523. §-ban írt egyik törvényi feltétellel,

 

523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles akölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

 

hiszen nem lehet megállapítani a szerződésekből azt, hogy az adós a futamidő végéig a felvett kölcsön összegét milyen összegű részletekben köteles visszafizetni, ezért létre nem jött szerződésnek tekintendő valamennyi banknak valamennyi devizában nyilvántartott forinthitelszerződése, és alkalmazandó a Legfelsőbb Bíróságnak most idézett rendelkezése.

Tartok attól, hogy ezeket olvasva most mintha citromba haraptak volna, és talán belátják azt, hogy nem könnyű hivatás a jogi-ügyvédi hivatás. Javaslom azt Önöknek, hogy végezzék el valamelyik Jogi kart és nem árt ezt követően néhány évtized ügyvédi, vagy bírói gyakorlat.

Remélhetőleg ezt követően már nem fognak felelőtlenül és laikusként eljárni jogi természetű ügyekben.

Siófokon 2013. szeptember 14. napján.

Léhmann György