Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


EP képviselő jelölti vállalás

2019.04.27

vallalas---25..png

 

Képviselő jelöltként szeretném ismertetni azt, hogy mit tartok elérendőnek az Európai Unióban a devizahitelesek javára. Azt gondolom nyugodtan kijelenthető, hogy az érintett hatalmi ágak a devizahitel ügyében össze-vissza beszélnek. Nem tesznek semmit a magyar családokért. Értelmeznek, állást foglalnak, törekszenek, tanulmányoznak, de nem tesznek semmit.

 

Bárki elhiszi, hogy nem tudják mi a helyes? Mit kellene tenni? Mi a jogszerű? Hogyne tudnák! Csak lepaktáltak a pénzvilággal, a tőkével. A magyar családok kárára.

 

Itt van pár példa, hogyan beszélnek össze-vissza.

 

  1. Ez év eleje óta vizsgálja a Kúria, hogy milyen volt devizahitelek szerződéskötése során az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás. A munkát egy Konzultációs Testület keretében végzik a bírók. A vezetőjük Dr. Wellmann György.

Pedig egy évvel ezelőtt Ő az alábbi megállapítást tette egy rádióriportban:

„A devizahiteles problematika olyan, mint egy többfelvonásos dráma, az ország bíróságai 7-8 éve küszködnek ezekkel az ügyekkel"

Miért küszködnek évek óta ezekkel a devizahiteles perekkel a bíróságok? Nem tudják, vagy nem akarják értelmezni a jogot, a szerződéseket?

Folyamatosan fordulnak az Európai Unió bíróságához a bíróságaink (járásbíróság, törvényszék, ítélőtábla, Kúria), mivel nem tudják értelmezni az uniós fogyasztóvédelmi elveket.

Szabadon eldöntheti-e egy magyar bíró, hogy alkalmazza-e az uniós irányelveket vagy sem? Természetesen nem.

 

 

  1. Sajnos mindennapos gyakorlattá vált, hogy a semmis, érvénytelen szerződéseket megjavítják a bírók, így mindi a bank nyer, és mindig az adós veszít. Ha a szerződés azért semmis, mert hiányzik belőle pl. a kamatláb, vagy a törlesztőrészlet, akkor a bírók utólag beleírják a szerződésbe. Az adós pedig elveszti a pert és fizeti az illetéket és állja a pereskedés költségeit.

Ez a bírói eljárás összeegyeztethető az uniós elvekkel?

 

 

  1. A Bankszövetség állítása szerint szerződéskötésnél arra kellett az adósnak számítani, hogy a törlesztő részletek folyamatosan nőni fognak, arra kellett számítania, hogy a deviza árfolyama növekedni fog. Ilyen tartalmú számítást végzett a Budapesti Értéktőzsde is. A Kúria viszont ebben pont az ellenkezőjét gondolja, de az ellenérdekű felet nem hallgatják meg.

A Bankszövetség világosan elmagyarázza, hogy alapvetően miben különböznek egymástól a forint- és a devizahitelek. Miként alakul várhatóan a havi törlesztő részlet és ez milyen terhet ró az adós családra. Mindezt összefoglaló néven „eltérő törlesztési karakterisztikának nevezi”.

Erre a tényre a Konzultációs Testület állásfoglalása nem tér ki.

 

 

  1. Nyolc évvel ezelőtt a kormány tagjai, vezető kormánypárti politikusok határozottan állították, hogy a bankok becsapták és megtévesztették az embereket.

Erre a tényre a Konzultációs Testület állásfoglalása nem tér ki.

 

 

  1. Maga a Kúria is azt állapította meg öt évvel ezelőtt, hogy előfordulhatott, hogy megtévesztő, valótlan volt az árfolyamkockázat tájékoztatás.

Azonban erre a lehetőségre a Konzultációs Testület állásfoglalása nem tér ki.

 

 

  1. Az Európai Unió tisztességtelennek nevezi, ha egy bank lényeges információt elhallgat vagy téves információt ad. Az elhallgatás neve megtévesztő mulasztás, a félrevezetés neve megtévesztő tevékenység.

Konzultációs Testület állásfoglalása nem említi sem a megtévesztő mulasztást, sem a megtévesztő tevékenységet.

 

 

  1. A magyar állami fogyasztóvédelmi hatóságok az elmúlt 10-15 évben szinte semmit sem tettek a fogyasztók érdekében. A devizahitelezés idején nem készítettek olyan lakossági tájékoztatókat, melyek a várható veszélyre felhívták volna a figyelmet, az elmúlt években nem készítettek olyan anyagokat, melyek a kár csökkentéséhez vezettek volna.

Nincs szankció arra, hogy ha becsapja és megtéveszti a bank az ügyfelét, akkor milyen bírsággal és milyen kártérítéssel kell számolnia?

 

 

vallalas---25.b.png

 

Több százezer magyar család sorsa függ attól, hogy a fenti kérdésekre milyen válaszokat kapunk.

 

Szükséges összesíteni uniós szinten a devizahitelezésben érintett országok tapasztalatait!

  • ott is küszködnek-e a bíróságok egy-egy devizahiteles perrel 7-8 évig?
  • egyértelműen tudják-e értelmezni az uniós fogyasztóvédelmi elveket?
  • megfelelően működött-e a pénzügyi fogyasztóvédelem?
  • kellő visszatartó erővel bíró bírságok, szankciók vannak-e életben?
  • kikerülhetik-e a bírságot, a kártérítést a bankok?

 

Ha nem jól értelmezik a bíróságok az uniós elveket, akkor az uniónak új értelmezést kell adni – mint ahogy a Kúria is értelmezi a jogot a jogegységi határozatokban.

 

Ha hatástalanok a fogyasztóvédelmi elvek, akkor újakat kell írni, felhasználva a devizahitelezés időszakának tapasztalatait. (Van bőven tapasztalat a devizahitelezés terén Romániában, Horvátországban, Lengyelországban és még sok országban).

 

Egységes uniós szankciókra, kártérítésekre van szükség arra az esetre, ha egy ország az elmúlt években nem hozott erre vonatkozóan jogszabályokat.

 

Ellenőrizni szükséges, hogy a 014/17/ЕU irányelv megfelelő tájékoztatást nyújt-e a devizahitelről. Szerepel-e például benne az „eltérő törlesztési karakterisztika” ismertetése?

 

Az új EP megalakulásakor egyből el kell kezdeni a munkát. A szervezés előkészítésében az MSZP aktív szerepet kíván betölteni.

 

Cselekvésre van szükség! Fel kell mondani az EBRD-vel kötött megállapodást, új banki elszámoltatás kell! De legelőször fel kell függeszteni a végrehajtásokat és a kilakoltatásokat! Május 1-én indulnak a kilakoltatások, vége a moratóriumnak!

 

Szabó József – 2019. április 26.

 

---------------------------

 

 

Beszámoló a 2018. októberi brüsszeli útról:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/velemenyunk--allaspontunk/brusszelben-devizahiteleskent-----beszamolo.html